Összeállítottuk a vidéki ellenzéki politikusok toplistáját!

  • narancs.hu
  • 2016. december 19.

Belpol

Nincs könnyű dolguk, de ők teszik, amit tenniük kell. Nézzük például Baranyi Krisztinát!

Nem könnyű az ellenzék dolga Magyarországon: alig van pénzük, az elektronikus médiából kiszorultak, és sokszor egymással sem sikerül zöld ágra vergődniük. Országos politikusként maradt némi mozgásterük, de vidéki önkormányzati képviselőként vagy aktivistaként igen behatároltak a lehetőségeik. Ám azok, akik igazán rátermettek és hajlandók vállalni a konfliktusokat helyben, képesek áttörni az ingerküszöböt.

Baranyi Krisztina (Együtt). Rögtön egy kakukktojás; ferencvárosi önkormányzati képviselő, de lendületbe jött vidéken is az után, hogy 2015-ös föllépése eredményeként az állam nekifogott megtisztítani a mérgező anyagoktól az egykori Budapesti Vegyi Művek Illatos úti telepét és annak környezetét. Úgy tűnik, az Együtt politikusa rátalált a neki való témára: a fővároson kívül több helyen próbált tenni azért, hogy egy fokkal elviselhetőbb legyen az életünk. Az Átlátszó cikke után ő tett feljelentést amiatt, hogy Vásárosnaménynál a Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. telephelyéről nem megfelelően megtisztított szennyvíz ömlik a Tiszába. Baranyi Krisztina rendszeresen mérte a vízminőséget, majd a vízművek elkezdte kitakarítani a fekáliát a Tiszába vezető csatornából, és fokozta a tisztítási hatékonyságot. A képviselő novemberi mérései alapján a víztisztaság már közelíti a normális szintet.

false

A Greenpeace fülese után Baranyi rárepült a kiskunhalasi vegyihulladék-lerakatra is, miután kiderült, hogy a város határában 1000 tonnányi veszélyes szemét rothad mindenféle műszaki védelem nélkül. Még egy törvényjavaslatot is beadott az Együtt, hogy megelőzhető legyen a részben hiányos szabályozás miatti környezetkárosítás, vagy ha már nagy a baj, akkor közpénzből gyorsan rendezhető legyen a kármentesítés. A javaslat – természetesen – az illetékes parlamenti bizottságon se ment át, így az Országgyűlés nem szavazhatott róla.

A vásárosnaményi szennyezési ügy után a képviselő folytatta a Tisza vízminőségének mérését, és egészen elképesztő eredményeket kapott: szerinte a Felső-Tisza környékén található szennyvíztisztítók miatt is folyamatosan szennyeződik a folyó; van olyan szakasz, ahol kavarog a fekália, illetve több helyen a vízminőségi határértéket sokszorosan túllépő kommunális eredetű szennyezést lehet regisztrálni. Legutóbb Áder Jánosnak írt ez ügyben levelet, ha már a köztársasági elnök is aggódik a környezetért. Baranyi Krisztina folytatja tovább a saját forrásból és közadakozásból finanszírozott méréseket.

A köztársaság őrzői című cikkünkben 8 (+1) vidéki ellenzéki politikust mutatunk be, olyan embereket, akikre valóban büszkék lehetünk. A teljes cikket, a teljes listát keresse a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában, az újságárusoknál!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.