„Nálunk Trianon miatt”

  • narancs.hu
  • 2016. december 18.

Belpol

Miről kellett volna beszélnie az előző kormányoknak ahhoz, hogy a demagóg nacionalizmus ne kaszáljon nálunk ekkorát? Vajda Mihálynak van rá válasza.

A Magyar Narancs karácsonyi, könyvméretű dupla számának egyik ékessége Bundula István interjúja a jeles filozófussal, melyben szóba kerül a 2011-es, filozófusok elleni hecckampány, a teljes elitcsere ötlete és 1945 sokrétű öröksége is. Alább azt a részletet közöljük, melyben Vajda Mihály arról beszél, hogy mit kellett volna kezdenünk Trianon emlékezetével. A teljes interjút keresse az újságosoknál!

Vajda Mihály: Azt kell szerintem végiggondolni, hogy az unióban elsőként miért Magyarországon játszódott le, hogy hatalomra került egy ilyen demagóg nacionalista politikai csoport. Miért van az, hogy ebben a térségben, különösen Lengyelországban és Magyarországon a nemzeti demagógia a leghatékonyabb? Utóbbira persze van válaszom.

MN: Megosztja velünk?

false

VM: Nálunk Trianon miatt. A többség nagyon keveset tud erről azon kívül, hogy fúj, meg vesszen Trianon. Mégis, az emberek agyába ettől függetlenül bevésődött Trianon lényege: a nemzeti megalázottság. A lengyeleknél is ez a helyzet, csak korábbi gyökerű, az ország évszázadokig tartó, hol két, hol három részre osztottságának a következménye.

Visszatérve Magyarországhoz: Bi­bó Istvánnal értek egyet, aki azt mondta: nem az a baj, hogy a Szent István-i Magyarországból le­faragtak, mert azt fenntartani nem lehetett. Az a baj, hogy ész nélkül faragtak le, hol a vasútvonalra hivatkozva, hol arra, hogy a Duna megvédi Csehszlovákiát a magyaroktól, hol tudom is én, mire. El volt döntve, hogy a magyarokat meg kell alázni, mert rémesek, vagy az ördög tudja, milyenek. De ha rémesek, akkor még rémesebbek lesznek a megalázottságtól, a megalázott nemzet időnként megvadul – Bibó hisztériáról beszélt.

Amíg az MSZP és SZDSZ volt hatalmon, folyamatosan kellett volna beszélni a nemzeti megalázottság problémájáról, hasonlóan ahhoz, ahogyan 1968 után Németországban tették ezt. Nekik, nekünk kellett volna, mert a nacionalisták sosem fognak tudni erről megtisztító erővel beszélni. Írtam erről hajdanán, de ki a franc figyel erre a hülye filozófusra.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.