„Nálunk Trianon miatt”

  • narancs.hu
  • 2016. december 18.

Belpol

Miről kellett volna beszélnie az előző kormányoknak ahhoz, hogy a demagóg nacionalizmus ne kaszáljon nálunk ekkorát? Vajda Mihálynak van rá válasza.

A Magyar Narancs karácsonyi, könyvméretű dupla számának egyik ékessége Bundula István interjúja a jeles filozófussal, melyben szóba kerül a 2011-es, filozófusok elleni hecckampány, a teljes elitcsere ötlete és 1945 sokrétű öröksége is. Alább azt a részletet közöljük, melyben Vajda Mihály arról beszél, hogy mit kellett volna kezdenünk Trianon emlékezetével. A teljes interjút keresse az újságosoknál!

Vajda Mihály: Azt kell szerintem végiggondolni, hogy az unióban elsőként miért Magyarországon játszódott le, hogy hatalomra került egy ilyen demagóg nacionalista politikai csoport. Miért van az, hogy ebben a térségben, különösen Lengyelországban és Magyarországon a nemzeti demagógia a leghatékonyabb? Utóbbira persze van válaszom.

MN: Megosztja velünk?

false

VM: Nálunk Trianon miatt. A többség nagyon keveset tud erről azon kívül, hogy fúj, meg vesszen Trianon. Mégis, az emberek agyába ettől függetlenül bevésődött Trianon lényege: a nemzeti megalázottság. A lengyeleknél is ez a helyzet, csak korábbi gyökerű, az ország évszázadokig tartó, hol két, hol három részre osztottságának a következménye.

Visszatérve Magyarországhoz: Bi­bó Istvánnal értek egyet, aki azt mondta: nem az a baj, hogy a Szent István-i Magyarországból le­faragtak, mert azt fenntartani nem lehetett. Az a baj, hogy ész nélkül faragtak le, hol a vasútvonalra hivatkozva, hol arra, hogy a Duna megvédi Csehszlovákiát a magyaroktól, hol tudom is én, mire. El volt döntve, hogy a magyarokat meg kell alázni, mert rémesek, vagy az ördög tudja, milyenek. De ha rémesek, akkor még rémesebbek lesznek a megalázottságtól, a megalázott nemzet időnként megvadul – Bibó hisztériáról beszélt.

Amíg az MSZP és SZDSZ volt hatalmon, folyamatosan kellett volna beszélni a nemzeti megalázottság problémájáról, hasonlóan ahhoz, ahogyan 1968 után Németországban tették ezt. Nekik, nekünk kellett volna, mert a nacionalisták sosem fognak tudni erről megtisztító erővel beszélni. Írtam erről hajdanán, de ki a franc figyel erre a hülye filozófusra.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.