Egy még boldogtalanabb társadalom képét vetíti előre az oktatás állapota

Belpol

A Civil Közoktatási Platform a köznevelési törvény elfogadásának ötödik évfordulóján mutatta be saját elképzeléseit. 10 éves általános képzést akarnak.

Az iskolában elsajátítható alapkészségek nem csak a munkaerőpiacon fontosak. Lényegében mindenhez kellenek, amit az emberek szeretnek csinálni: az aktív társadalmi részvételhez, bármilyen hobbihoz, az online világban való eligazodáshoz. Így magyarázta a kompetenciaalapú oktatás jelentőségét Radó Péter közpolitikai elemző egy hétfő délelőtti sajtótájékoztatón. Szerinte a nemrég nyilvánosságra hozott, az alapkompetenciák drámai romlását jelző PISA-eredmények ezért „egy a mainál is sokkal boldogtalanabb magyar társadalom képét vetítik előre”.

Műhibák

Öt éve ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a Hoffmann Rózsa-féle köznevelési törvényt. A Civil Közoktatási Platform (CKP) az évfordulón értékelte a jogszabály hatásait, de bemutatták a saját oktatáspolitikai elképzeléseiket tartalmazó Kockás könyvet is. Este 6-tól szintén az évfordulóhoz kapcsolódva a Tanítanék mozgalom szervez gyertyagyújtást a Kossuth téren.

Tanítanék – Tanítanék updated the event photo in Több… | Facebook

Radó Péter előadásában kiemelte, hogy a lesújtó PISA-eredmény csak az egyik nagyon erős jele annak, hogy valami végzetesen rossz irányba megy a magyar oktatásban. Hasonlóan fontos, hogy 2011 óta jelentősen csökkent az iskolába járó 16, 17 és 18 évesek aránya; emelkedett a roma többségű, szegregált iskolák száma; nőttek a tanulók közötti teljesítményszakadékok; és borzongató szintet ért el azoknak a tanulóknak az aránya, akik a legalapvetőbb készségek nélkül kerülnek ki az iskolapadból.

A 2015-ös PISA-mérés szerint egész pontosan a 15 éves magyar diákok 18,5 százaléka sem szövegértésből, sem matematikából, sem természettudományból nem rendelkezik még a legalapvetőbb képességekkel sem. „Ha a kórházban meghal a beteg, aki megmenthető lett volna, elkezdjük keresni a felelősöket. Valamilyen oknál fogva az oktatási rendszerünkben eltűrjük a műhibákat” – mondta Radó. Bár a hátrányos helyzetű gyerekek között magasabb a rosszul teljesítők aránya, hazug az a kormányzati érvelés, amely kizárólag az ő nyakukba varrná a romló eredményeket. Az oktatáskutató ezt azzal igazolta, hogy még a legjobb családi hátterű diákok 10 százaléka is a minimális szint alatt teljesített szövegértésből.

Tízszer annyi testnevelés

A sajtótájékoztató utáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója és Váradi Balázs közgazdász, az ELTE és a Budapest Intézet kutatója. Mindketten bírálták azt a megközelítést, amely az alapkészségeket szembeállítja a klasszikus műveltséggel és a lexikális tudással. „A szövegértés szerintem a Biblia tanulmányozásakor is jól jön” – utalt Bojár Hoffmann Rózsa egy közelmúltbeli nyilatkozatára. „Itt egyszerre van szó a Balassi-versek olvasásának képességéről és a munkaerőpiaci esélyekről” – mondta Váradi.

A közgazdász szerint a szakképzés átalakítása, a közismereti tantárgyak óraszámainak csökkentése rövid távú munkaadói lobbiérdekeknek szolgáltatja ki az oktatást, de nem lesz jó se a fiataloknak, se az országnak. Bojár Gábor is bírálta a tantárgymegosztást, amelyben szerinte „tízszer annyi a testnevelés, mint az informatika”. Bojár alapvető problémának látja, hogy a politikusok négyéves választási ciklusokban gondolkodnak, az oktatási befektetések viszont csak hosszabb idő alatt térülnek meg. Ő abban is kételkedik, hogy a mostani PISA-romlás teljes egészében a 2011-es kormányzati reform „eredményeit” tükrözi.

Politikusoknak is támpontot nyújthat a CKP Kockás könyve, amely az optimista Van kiút! címet kapta. Nahalka István oktatáskutató ismertetésében elmondta, hogy a rendszer legnagyobb bajának a növekvő esélyegyenlőtlenségeket és a szegregációt látják, ami miatt „Magyarország folyamatosan rombolja a tehetségbázisát”. Ennek orvoslására az iskolaszerkezet átalakítását javasolják, egy tíz évig tartó általános képzéssel, amely megelőzné a szakképzést vagy az érettségi felkészülést. A CKP alapelve, hogy a gyerekek pályaválasztása minél későbbi életkorra tolódjon ki, bár egy kérdés nyomán kiderült, hogy az egyenlőtlenségekért szintén felelőssé tett szabad iskolaválasztásnak, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak azért egyelőre nem mennek neki.