Közepesre értékelik a magyarok az Orbán-kormány járvány alatti teljesítményét a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung frissen megjelent kutatása szerint. A járványkezelés egészségügyi részére 5-ös skálán átlagosan 3-as pontszámot adtak a válaszadók, a gazdasági intézkedéseket valamivel negatívabban ítélik meg, ott 2,8-as átlagpontszámot ért el a kormány.
A felmérés 1000 fő személyes megkérdezésével készült március 2. és 11. között, vagyis a járvány harmadik hullámának felfutó szakaszában, de még nem a legrosszabb adatokat hozó napokban.
A kormány megítélésében éles a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között; a fideszesek átlagosan 4-es, az ellenzékiek 2-es osztályzatot adtak Orbánéknak. A bizonytalanok véleménye a két tábor között helyezkedik el, de közelebb az ellenzéki szavazók értékeléséhez.
A világszinten is kiemelkedő halálozási adatok fényében talán meglepő, hogy a magyar társadalom jobbnak látja a kormány teljesítményét az életek megvédésében, mint a gazdasági segítségnyújtásban, főleg, ha hozzávesszük, hogy a kutatás szerint többen tartanak a betegségtől, mint a járvány gazdasági következményeitől. A szerzők szerint a látszólagos ellentmondásnak az lehet a magyarázata, hogy az emberek a gazdasági recesszióért jobban felelőssé teszik a kormányt, mint a járvány terjedéséért és annak egészségügyi következményeiért.
Az pedig egyértelműen kiderül a kutatásból, hogy a gazdasági következmények súlyosak. A válaszadók 39 százaléka számolt be háztartása anyagi helyzetének romlásáról, 34 százaléknak csökkent a fizetése, 29 százaléknak csökkent a munkaideje, 10 százalék pedig azt mondta, hogy elvesztette a munkáját a járvány miatt.
A felnőtt népességre vetítve ez 800 ezer állásvesztő, ami jóval magasabb a KSH statisztikáiban szereplő számoknál. A kutatás szerzői szerint ez azért lehet így, mert az állásvesztők egy része részmunkaidőben vagy közmunkában elhelyezkedhetett, ráadásul a KSH csak az aktív munkakeresőket veszi munkanélkülinek.
Kiderült az is a kutatásból, hogy a válaszadók 18 százalékát érinti a járvány miatt elrendelt home office, de a diplomások körében már közel 40 százalékos ez az arány.
Rákérdeztek az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonásokra is.
A válaszadók relatív többsége, 49 százaléka ezt kifejezetten az ellenzéki vezetésű önkormányzatok büntetésének tartja, és 48 százalék a kormányt tenné felelőssé, ha csődbe menne településének önkormányzata.
Érdekesség, hogy a községekben többen vannak a kormányt hibáztatók, mint Budapesten és a nagyvárosokban, pedig a fővárosban még kampány is indult a kormányzati elvonások ellen. A kutatók szerint ez az ellenzéki kommunikáció azonban ellentétest hatást válthatott ki a nagyvárosi és budapesti Fidesz-szavazókban, akik kiugróan magas arányban mondták azt, hogy jogosak az elvonások, és az önkormányzat lenne a hibás egy esetleges csődért.
A kutatás szerint a magyarok 62 százaléka valószínűleg vagy biztosan beoltatná magát valamelyik koronavírus elleni vakcinával, a kérdezés időpontjában további 6 százalék pedig már meg is kapta a vakcinát.
A fiatalok körében jóval alacsonyabb az oltási hajlandóság, mint az időseknél, és a fideszesek is valamivel oltáspártibbak, mint az ellenzékiek. A Fidesz-szavazók 71 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg beoltatná magát, az ellenzékieknél 59, a bizonytalanoknál 55 százalék volt az oltást felvenni kívánók aránya.
Ez ellentmond a Publicus április elején közölt eredményeinek, hiszen náluk az jött ki, hogy az ellenzékieknél nagyobb az oltási hajlandóság. A Policy Solutions felméréséből viszont az is kiderül, hogy az ellenzéki szavazók főleg a kínai és orosz fejlesztésú vakcinákkal szemben bizalmatlanok, ezen vakcináknál jelentős a különbség a fideszesek és az ellenzékiek oltási hajlandósága között, míg a nyugati vakcinákkal majdnem ugyanannyi ellenzéki oltatná be magát, mint fideszes.
