Osztályozták a kormány járványkezelését: fideszesektől 4-es, ellenzékiektől 2-es

Belpol

Egy kutatás szerint a válaszadók 10 százaléka vesztette el a munkáját a válság miatt, és minden harmadik embernek csökkent a fizetése.

Közepesre értékelik a magyarok az Orbán-kormány járvány alatti teljesítményét a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung frissen megjelent kutatása szerint. A járványkezelés egészségügyi részére 5-ös skálán átlagosan 3-as pontszámot adtak a válaszadók, a gazdasági intézkedéseket valamivel negatívabban ítélik meg, ott 2,8-as átlagpontszámot ért el a kormány.

A felmérés 1000 fő személyes megkérdezésével készült március 2. és 11. között, vagyis a járvány harmadik hullámának felfutó szakaszában, de még nem a legrosszabb adatokat hozó napokban.

A kormány megítélésében éles a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között; a fideszesek átlagosan 4-es, az ellenzékiek 2-es osztályzatot adtak Orbánéknak. A bizonytalanok véleménye a két tábor között helyezkedik el, de közelebb az ellenzéki szavazók értékeléséhez.

 
Forrás: Koronavírus és válságkezelés tanulmány 

A világszinten is kiemelkedő halálozási adatok fényében talán meglepő, hogy a magyar társadalom jobbnak látja a kormány teljesítményét az életek megvédésében, mint a gazdasági segítségnyújtásban, főleg, ha hozzávesszük, hogy a kutatás szerint többen tartanak a betegségtől, mint a járvány gazdasági következményeitől. A szerzők szerint a látszólagos ellentmondásnak az lehet a magyarázata, hogy az emberek a gazdasági recesszióért jobban felelőssé teszik a kormányt, mint a járvány terjedéséért és annak egészségügyi következményeiért.

 
Forrás: Koronavírus és válságkezelés tanulmány 

Az pedig egyértelműen kiderül a kutatásból, hogy a gazdasági következmények súlyosak. A válaszadók 39 százaléka számolt be háztartása anyagi helyzetének romlásáról, 34 százaléknak csökkent a fizetése, 29 százaléknak csökkent a munkaideje, 10 százalék pedig azt mondta, hogy elvesztette a munkáját a járvány miatt.

 
Forrás: Koronavírus és válságkezelés tanulmány 
 

A felnőtt népességre vetítve ez 800 ezer állásvesztő, ami jóval magasabb a KSH statisztikáiban szereplő számoknál. A kutatás szerzői szerint ez azért lehet így, mert az állásvesztők egy része részmunkaidőben vagy közmunkában elhelyezkedhetett, ráadásul a KSH csak az aktív munkakeresőket veszi munkanélkülinek.

Kiderült az is a kutatásból, hogy a válaszadók 18 százalékát érinti a járvány miatt elrendelt home office, de a diplomások körében már közel 40 százalékos ez az arány.

Rákérdeztek az önkormányzatokat érintő kormányzati elvonásokra is.

A válaszadók relatív többsége, 49 százaléka ezt kifejezetten az ellenzéki vezetésű önkormányzatok büntetésének tartja, és 48 százalék a kormányt tenné felelőssé, ha csődbe menne településének önkormányzata. 

Érdekesség, hogy a községekben többen vannak a kormányt hibáztatók, mint Budapesten és a nagyvárosokban, pedig a fővárosban még kampány is indult a kormányzati elvonások ellen. A kutatók szerint ez az ellenzéki kommunikáció azonban ellentétest hatást válthatott ki a nagyvárosi és budapesti Fidesz-szavazókban, akik kiugróan magas arányban mondták azt, hogy jogosak az elvonások, és az önkormányzat lenne a hibás egy esetleges csődért.

 
Forrás: Koronavírus és válságkezelés tanulmány 
 

A kutatás szerint a magyarok 62 százaléka valószínűleg vagy biztosan beoltatná magát valamelyik koronavírus elleni vakcinával, a kérdezés időpontjában további 6 százalék pedig már meg is kapta a vakcinát. 

A fiatalok körében jóval alacsonyabb az oltási hajlandóság, mint az időseknél, és a fideszesek is valamivel oltáspártibbak, mint az ellenzékiek. A Fidesz-szavazók 71 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg beoltatná magát, az ellenzékieknél 59, a bizonytalanoknál 55 százalék volt az oltást felvenni kívánók aránya.

 

 
Forrás: Koronavírus és válságkezelés tanulmány 

Ez ellentmond a Publicus április elején közölt eredményeinek, hiszen náluk az jött ki, hogy az ellenzékieknél nagyobb az oltási hajlandóság. A Policy Solutions felméréséből viszont az is kiderül, hogy az ellenzéki szavazók főleg a kínai és orosz fejlesztésú vakcinákkal szemben bizalmatlanok, ezen vakcináknál jelentős a különbség a fideszesek és az ellenzékiek oltási hajlandósága között, míg a nyugati vakcinákkal majdnem ugyanannyi ellenzéki oltatná be magát, mint fideszes.  

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.