Öt olyan területet talált a minisztérium, ahol a települések korlátozásokkal élhetnének, ha az önkormányzatuk azt szükségesnek látja, mondta Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter Székesfehérváron, egy önkormányzati „csúcstalálkozón”. Ezek a lehetőségek: korlátozhatják az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, illetve helyi adózási kötelezettségeket állapíthatnak meg.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy ha egy önkormányzat nem akar több beköltözőt, akkor korlátozhatja a számukat. Magyarországon a mintegy 3100 településből 2000-nek csökken a népessége. A fennmaradó 1100 közül 600-700 település örömmel fogadja a népességnövekedést, van viszont 300-400 olyan, ahol már túl vannak ezen. Az elmúlt tíz évben a gödöllői járás például 20 ezer, a szigetszentmiklósi 19 ezer, az érdi és a budakeszi járás pedig 13-16 ezer lakossal bővült.
A koronavírus-járvány is erős hatást gyakorolt a belföldi vándorlásra, 2021-2022-ben megugrott a községekben élők aránya, a Budapesten élők aránya pedig csökkent. Mindez nagy nyomást jelentett a Balaton keleti medencéjére, Siófok, Balatonalmádi, Balatonfüred térségére, de a Balaton-felvidék is ide tartozik most látszik egyfajta visszarendeződés, de még nem tudni, ez mekkora lesz, illetve tartós lesz-e, írja a 24.
Hogy milyen egyéb módon kaphatnának lehetőséget a települések ahhoz, hogy szabadon dönthessenek a falu, város fejlődéséről, nem ejtett szót a miniszter. Így az önkormányzatok és települések feje fölött lehet dönteni továbbra is, kiemelt kormányzati vagy nemzetgazdasági szempontból fontos beruházások ügyében. Nem biztos, de lehet, hogy több települést zavar egy-egy új gyár, mint pár beköltöző.
