Paks2: Keresik lázasan az újabb atomtemető helyét

  • narancs.hu
  • 2018. április 15.

Belpol

Már ki is néztek egy zsákfalut.

A Portfolio.hu ma megjelent cikke utánajárt, hol tárolhatják majd a Paks 2. atomerőművében keletkező nukleáris hulladékot. Az EU szabályai szerint ugyanis minden országnak saját magának kell biztosítania a sugárzó hulladék kezelését. Jelenleg a Mecsekben, Boda környékén folynak a kutatások, hogy lehet-e ott helye az úgy nevezett mélységi geológiai tárolónak: a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) több évtizedes, fázisokra tagolódó kutatási programot állított össze a mélységi tároló helyének kijelölése." A folyamat ugyanis hosszú: előbb egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül, a tervek szerint 2030 körül, majd ezt követően még több mint 20 évnek kell eltelnie míg elkezdhetik kialakítani a tárolót 500 és 1000 méter közötti felszín alatti mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt kiégett fűtőelemek beszállítása 2064-ben kezdődhet.

Jelenleg két helyszínen tárolják a sugárzó hulladékot. Az atomerőműben keletkező folyékony és szilárd halmazállapotú, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot 200 literes acélhordókban, tömörítve Bátaapátiban helyezik el, a Nemzeti Radioaktívhulladék-Tárolóban (NRHT). A hordókat eddig vasbeton konténerekbe helyezték, majd inaktív betonnal öntötték ki. Az első kamra azonban betelt, idén nyitották meg a másodikat, ahol már egy újabb technológiát használnak, és négyesével, cementpéppel kitöltött fémkonténerekben helyezik el a hordókat. Ezen kívül még a következő években két új kamrát nyitnak meg.

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) Pakson van, itt a kiégett fűtőelemeket tárolják a végleges elhelyezésüket megelőző ötven éves időtartamra. Ezeknek a végleges, hosszú távú tárolására szükséges a mélységi tároló megépítése. Ez a már működő négy blokk miatt is indokolt, tehát akkor is meg kellene építenie Magyarországnak, ha a Paks 2 beruházás végül mégsem valósulna meg.

Az elhelyezési rendszerhez vizsgálják többek között a földtani képződményt, a befogadó kőzetet és a kéregmozgást. Az eddigi kutatások alapján a bodai agyagkő kedvező szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik ahhoz, hogy itt a Nyugat-Mecsekben legyen a tároló helye.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.