E heti nyomtatott kiadásunkban interjút olvashatnak Pálinkás Józseffel, az MTA és a nemzeti kutatás-fejlesztési hivatal volt elnökével, az első Orbán-kormány oktatási miniszterével. Az Akadémia helyzete mellett Pálinkást arról is kérdeztük, milyen ügyekben kellett volna hangosabban szólnia 2010 után.
Részletek az interjúból.
Magyar Narancs: Mennyire reális fenyegetés, hogy amennyiben nem lesz megállapodás, a kormány egyoldalúan módosít törvényt? Ennek lehetnek politikai kockázatai, és eddig a miniszterelnök sem állt be egyértelműen Palkovics mögé.
Pálinkás József: A miniszterelnök vagy más befolyásos politikus szájából nem hallottam ezt a fenyegetést. Nagyon erős ellenérzése viszont vélhetően Orbán Viktornak sincs – ha lenne, akkor Palkovics miniszter sem zsarolhatná ezzel az Akadémiát. Más kérdés, hogy a miniszterelnök mennyire ismeri a részleteket.
| ||
Alapvető kérdés, hogyan hajtanak végre egy ilyen átalakítást. Ma az a helyzet, hogy gyakorlatilag egy éve állnak a kutatóintézetek, és nem működik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) sem. Az idei évre még nem írták ki a kutatási témapályázatokat. Az én hivatali elnökségem alatt ezeket még a megelőző év októberében kiírtuk januári beadási határidővel, májusi elbírálással.
(...)
MN: Korábban nyilatkozta, hogy az áprilisi választás után beszélt Orbánnal és Palkoviccsal, és itt derült ki, hogy nem tudnak együtt dolgozni. Mi okozta a törést önök között?
PJ: Külön-külön beszéltem velük, először a miniszterelnökkel. Megkérdezte, tudok-e Palkoviccsal együtt dolgozni, azt válaszoltam, hogy valószínűleg nem. Ha ugyanaz lett volna a munkamegosztás az ITM és az NKFIH között, mint az előző kormányban a hivatal és a Miniszterelnökség között, akkor működhetett volna a dolog, de ennek nem sok esélyt adtam. Ezután Palkovics László közölte, hogy nincs bizalma irántam, mondjak le. Nem mondtam le, ő javasolta a felmentésemet a miniszterelnöknek, aki fel is mentett.
MN: Ez személyes ellentét?
PJ: Az is lehet benne, bár konfliktusunk soha nem volt, nem voltunk egymás versenytársai. Teljesen máshogyan képzelem el a tudomány finanszírozását, mint Palkovics László. Ő erős kézi vezérlésben gondolkodik, úgy hiszi, neki kell megmondania, hogy milyen területekre koncentráljon a kutatás, és a járműiparon kívül másról még nem nagyon hallottam beszélni. Én azt látom, hogy a világban a felfedező kutatásokat elsősorban kutatói kezdeményezésre finanszírozzák. Az úgy nem megy, hogy egy országban a kutatók parancsszóra létrehozzák a tudományos eredményt, aztán az alkalmazott kutatási eredményt, aztán az ipari innovációt.
(...)
MN: Ami a tudománypolitikában történik, jól illeszkedik a kormány és a Fidesz általános irányvonalába. Központosították az oktatást, kiiktatják a jogállami fékeket és ellensúlyokat…
PJ: A fékek és ellensúlyok kiiktatása össztársadalmi szinten és a tudomány területén is aggaszt. Gond, hogy nincs a politikának egy olyan belső mozgása, amely ellensúlyozhatná néhány ember vagy egy ember törekvéseit. Hosszú távon semmilyen területen nem vezet eredményre, ha nincsenek viták, nincsenek kételyeink. A központosításnak egyes területeken lehet értelme, máshol nem; világosan kiderült például, hogy az iskolák központosítása rossz ötlet volt. Ezt már akkor, 2010 után így gondoltam, az MTA elnökeként el is mondtam a miniszterelnöknek, hogy szerintem hogy kellene csinálni. Nem úgy csinálták.
A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. március 28-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt lehet előfizetni.
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
