"A kistelepülési vegyesboltban több mint 16 és félezer forintot kellene fizetni mindazért, amit a városi diszkontban tizenegyezerért megkapnánk" - számol be a Népszava arról, hogy milyen árkülönbség található az egyre inkább helyi kisbolt nélkül maradó falvakban. A "próbavásárlás" több mint 50%-os eltérés mutat: ennyivel drágábban juthatnak hozzá az élelmiszerekhez, a háztartásban szükséges alapdolgokhoz azok, akik nem tudnak máshol, csak a kistelepülés helyi boltjában vásárolni. Ez pedig éppen a legszegényebb és a legidősebb réteget érinti.
Az árképzés nem a kisboltok jó vagy rossz szándékain múlik: a cikk kiemeli, hogy természetes folyamat az, hogy a kisebb helyi üzletek nem tudják olyan alacsonyan tartani azárakat, mint a nagyobb, városi diszkontok. Csak kisebb tételben tudnak rendelni, a szállítási költségeik is nagyobbak, ráadásul egyre többen vásárolnak a nagyobb áruházláncokban, amely el is vonja a vásárlóerőt. Akik mégis itt vásárolnak, azok csak a napi kenyeret és tejet viszik, esetleg azt, ami hirtelen kell és épp elfogyott. De ilyenkor is: hó vége felé sokan ezt csak hitelből teszik a következő fizetés vagy segély érkezéséig.
Az, hogy a nagybevásárlást már nagyobb áruházakba terelődött, egyértelmű, ahogy írják: "a normál tej 120 forinttal kerül többe, mint Kaposváron a multinál, a kispoharas tejföl egy húszassal, a kenyér kilója hetvennel, a zsemle és a kifli darabja tízzel. A legegyszerűbb sajt kilója viszont kilencszázzal, a virslié hatszázzal drágább, a kenőmájas éppen a duplája, mint a városi diszkontban." Hogy épp az alapélelmiszerek ára drágább, azt az indokolja, hogy ezeket viszik a vásárlók, tehát ezekkel tudnak csak bevételt termelni a kisüzletek is a fennmaradáshoz.
Épp ezért szokássá vált, hogy akik megtehetik, hetente a szomszédokkal vagy barátokkal összefogva, egy autóval közösen mennek bevásárolni - írják. Az időseknek azonban sokszor a kisboltig is nehéz eljutniuk, náluk a bevásárlásért való utazás eleve kizárt, ilyenkor a mozgóboltokra támaszkodnak, ott, ahol van ilyen lehetőség.
A KSH adatai szerint 228 ilyen kistelepülés van, ahol nincs kisbolt. Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a helyzetet rontja, hogy a bankok és pénzfelvételi lehetőségek száma is nagyon korlátozott: "Magyarországon 3200 településből nagyjából 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni, mert nincs se bank, se automata."
