Palkovics ismét üzent a kutatóknak

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 9.

Belpol

A finanszírozási modell megváltoztatása természetesen a tudomány érdekeit fogja szolgálni.

Ma ünnepi tanévnyitó szenátusi ülést tartottak a Debreceni Egyetemen, ahol többek között beszédet mondott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is, aki szerint az országnak olyan struktúrára, szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Palkovics azt is belengette, hogy érdemes lenne újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is, persze minderre a jobb eredmények elérése miatt lenne szükség.

A miniszter úgy látja, hogy Magyarország az utóbbi években nagyon sok pénzt költött kutatásokra, de ez nem látszik meg az eredményeken. „Olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti” – idézi az MTI Palkovicsot, aki szerint az, hogy ezek az intézmények sok szállal kötődnek egymáshoz, de más fenntartóhoz tartoznak, az anyagi források pazarlásához vezet. Erre az összevonás lenne a gyógyír, amely hozzájárulna a jobb kutatási eredmények eléréséhez.

 

Kommunista tempóban hasít a Fidesz: elindult a tudomány államosítása is

A kormány jobban bele szeretne szólni, mit is kutathatnak majd a Magyar Tudományos Akadémia intézetei. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiterjedt kutatóintézet-hálózata finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerülhet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) – írja a hvg.hu.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.