Palkovics ismét üzent a kutatóknak

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 9.

Belpol

A finanszírozási modell megváltoztatása természetesen a tudomány érdekeit fogja szolgálni.

Ma ünnepi tanévnyitó szenátusi ülést tartottak a Debreceni Egyetemen, ahol többek között beszédet mondott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is, aki szerint az országnak olyan struktúrára, szabályozásra és finanszírozási modellre van szüksége, amely minél hatékonyabban támogatja a kutatási és innovációs törekvéseket. Palkovics azt is belengette, hogy érdemes lenne újragondolni az akadémiai kutatóintézet státuszát is, persze minderre a jobb eredmények elérése miatt lenne szükség.

A miniszter úgy látja, hogy Magyarország az utóbbi években nagyon sok pénzt költött kutatásokra, de ez nem látszik meg az eredményeken. „Olyan szinergiát kell létrehozni a kutatóintézetek és az egyetemek között, amely mindegyik szereplőt egyformán erősíti” – idézi az MTI Palkovicsot, aki szerint az, hogy ezek az intézmények sok szállal kötődnek egymáshoz, de más fenntartóhoz tartoznak, az anyagi források pazarlásához vezet. Erre az összevonás lenne a gyógyír, amely hozzájárulna a jobb kutatási eredmények eléréséhez.

 

Kommunista tempóban hasít a Fidesz: elindult a tudomány államosítása is

A kormány jobban bele szeretne szólni, mit is kutathatnak majd a Magyar Tudományos Akadémia intézetei. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiterjedt kutatóintézet-hálózata finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerülhet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) – írja a hvg.hu.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.