Palkovics szerint a kutatóhálózat elvétele növeli a tudomány szabadságát
palkovics_top_story_lead.jpg

Palkovics szerint a kutatóhálózat elvétele növeli a tudomány szabadságát

  • narancs.hu
  • 2019. július 4.

Belpol

Több baljóslatú kijelentése is volt a miniszternek.

Palkovics László a csütörtöki Magyar Hírlapnak adott interjút annak kapcsán, hogy a kormány a héten erővel elvette az MTA kutatóintézeteit.

A miniszter szerint a kormány a választóktól kapott felhatalmazást arra, hogy a „versenyképesség növelése érdekében növelje az ország tudományos teljesítményét“ és a kutatóintézetek elvételével épp ennek tesznek eleget.

Mostantól a kutatás szabadsága is nőni fog Palkovics meglátása szerint. Valójában azzal, hogy a kutatóhálózatot elveszik az MTA-tól, önkormányzatiság helyett egy olyan testület fogja vezetni azt, melynek tagjait a kormány nevezi ki.

A kutatáshoz szükséges pénzt garantálja a kormány a kutatóintézeteknek, ezzel nem lesz gond Palkovics szerint. A miniszer arra is reagált, hogy kormány esetleg háttérbe szorítaná a társadalomtudományokat. Úgy fogalmazott: a „magyarsággal kapcsolatos tudományterületek – a magyar zene, nyelv, irodalom, történelem – kutatása fontos, ennek helye lesz“. Másoknak tehát nem.

Ami pedig magát az Akadémiát illeti, Palkovics úgy fogalmazott, a kormány továbbra is támogatni fogja az MTA fenntartását. Azt is hozzátette, „nincs még egy olyan akadémia a világon, ahol a tagok tiszteletdíjat kapnak“, mert máshol a tagdíjakból tartják fenn magukat, amit nem nehéz úgy értelmezni: az MTA-nak van még félnivalója.

Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól

Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre. A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.