Parragh László szerint kötelezővé tehetnék az oltást a munkaadók

  • narancs.hu
  • 2021. július 20.

Belpol

Ezt javasolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Nemcsak a lehetőségét teremtenék meg a munkaadók számára, de bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak. Erről beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfoliónak. Parragh szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Az MKIK elnöke úgy véli, a vállalatvezetők részéről erős igény van erre a szabályozásra, csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot újra le kelljen állítani.

A kamara ezért olyan jogszabály-módosítást javasol, amellyel bizonyos munkakörökben lehetővé tennék a vállalatok számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni oltást a munkavállalóiknak. A javaslat akár már a héten elkészülhet.

Tartalmazná, hogy amennyiben a munkavállaló nem él az oltás lehetőségével, akkor adott esetben áthelyezhető lenne egy olyan pozícióba, ahol nem veszélyezteti a kollégákat és az ügyfeleket. Az MKIK elnöke szerint ez a szabályozás nemcsak egészségügyi szempontból indokolt, hanem a gazdasági logika is ezt diktálja: a vállalatvezetők tartanak ugyanis attól, hogy a járvány terjedése és helyi fertőzések miatt leáll a tevékenységük, ezt pedig nem engedhetik meg maguknak újra.

Parragh elmondása szerint eddig is tömegesen létező jelenség volt, hogy a munkaadó elvárta a munkavállalóitól a koronavírus elleni védőoltást, és abban az esetben, ha nem éltek a munkavállalók vele, akkor ezt elbocsátással szankcionálták a vállalatok. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.