PDSZ: Furcsa kérdésekkel készít statisztikát a pedagógusok sztrájkjáról a KSH

  • narancs.hu
  • 2022. május 8.

Belpol

A szakszervezet szerint már a kérdőívből látszik, hogy az eredmény félrevezető lesz, és erősen torzítja majd a részvétel valós számait.

"Különös kérdésekre vár választ a KSH a pedagógusok sztrájkjával kapcsolatban" - közölte a lapunkak küldött levélben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

A honlapjukon kifejtettek szerint több intézményből is értesítést kaptak arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a sztrájkot felmérni szándékozó statisztikai kérdőív kitöltésére kéri az intézmények vezetőit.

A kérdőívről azonban azt írják: "teljesen félrevezető, a valós számokat, a sztrájkolói részvételt erősen torzítja".

A realitásokat, de gyakran még a vonatkozó jogszabályokat is teljesen figyelmen kívül hagyva összeállított kérdéssor tökéletesen alkalmatlan arra, hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni az oktatásban történő sztrájkeseményekkel kapcsolatban.

- hangsúlyozzák. 

A KSH kérdőívéből problémás részeként emelnek ki például azt, hogy a két óránál rövidebb sztrájkot csak "figyelmeztető sztrájkkéntregisztrálják. "Ez teljes mértékben méltánytalan, mivel sok munkaterületen egyszerűen nem tudtak a kollégák hosszabban sztrájkolni. Ilyen volt a helyzet sok szakszolgálati munkatársunknál, gyógypedagógus kollégáknál, ahol például különleges nevelési igényű gyermekeket nem tudtak hosszasan magukra hagyni a sztrájk kedvéért" - magyarázzák. 

A KSH emellett azt kéri: "Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni".

A PDSZ kiemeli, amellett, hogy a polgári engedetlenkedésben részt vevő tízezreket is figyelmen kívül hagyják, 

a Központi Statisztikai Hivatal sztrájkolói statisztikáiban nem fognak megjelenni azok a munkavállalók sem, ahol mondjuk csak kilenc fő sztrájkolt egy adott napon.

Többek közt aggályosnak tartják azt is, hoyg a kérdőívben megkérdezik, hogy a sztrájkot munkavállaló kapott-e a sztrájkalapból. A PDSZ azoban leírja, hogy a sztrájkalap nem az államnak köszönhető, nem valamiféle központi költségvetésből kapták a sztrájkoló kollégák a kifizetéseket, hanem széleskörű társadalmi összefogásnak köszönhetően keletkezett.

Arra viszont, hogy ebből ki mennyi összeget igényelt, nincs joga tudni a KSH-nak, sőt a kapott támogatásról mint minősített adatról a munkavállaló az intézményvezetőjét, a fenntartóját sem köteles tájékoztatni a PDSZ szerint. A szervezet hangsúlyozza:

Fontos már most kijelenteni, hogy a KSH az Eurostatnak továbbított adatai nem lesznek majd irányadónak tekinthetőek a kérdésben, hiszen felmérésük teljesen torz képet ad majd a sztrájkfolyamatról. A KSH felmérése – akár szándékosan, akár egyszerű nemtörődömségből – aktívan rejti el a közvélemény elől a több tízezer sztrájkoló kolléga egy jelentős részét, és ez megengedhetetlen.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.