Pesti Srácok kontra Szilvásy: a sajtószabadság mellé állt az Alkotmánybíróság
DSZZS20171017006.jpg

Pesti Srácok kontra Szilvásy: a sajtószabadság mellé állt az Alkotmánybíróság

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. november 6.

Belpol

Közügyek megvitatásakor szélesebb a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határa - mondta ki egy közszereplő bírósági ügyével kapcsolatban közölt fotó ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) kedden.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója a kormányközeli Pesti Srácok kiadója volt. A portálon egy olyan fotóval illusztráltak egy Szilvásy György volt titokminiszterről szóló cikket, mely évekkel korábban, jogsértően készült. A fotó ugyanis egy tárgyalóteremben készült Szilvásy engedélye nélkül, amivel az akkor hatályos szabályok szerint ezzel megsértették személyiségi jogait. Akkor Szilvásy pert is nyert ezzel kapcsolatban, mert a bíróság szerint bírósági tárgyaláson közszereplőről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel.

A Pesti Srácok kiadója alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez a táblabíróság döntése miatt, mivel ellentétesnek tartotta a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával.
Az Ab szerint a vitatott fénykép és cikk közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak minősül, amelyben a közszereplő felperes, egy korábbi miniszter közvetlen, személyes érintettsége köztudomású tény. A portál cikkére ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.
Az Ab rámutatott: még ha korábban a fotó elkészítését egy bíróság jogsértőnek mondta is ki, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig külön vizsgálandó. A cikk emellett egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás már jogerősen lezárult, a felperest jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, ezért megállapítható, hogy a beszámoló az eljárás eredményéről objektív módon tudósított. A fénykép sem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóság korlátozhatatlan lényegét sértő módon a felperest. A vitatott fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása tehát ebben az ügyben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával - mondták ki.

Figyelmébe ajánljuk