Ciorbea: továbbra is partnerség Szerdán (lapzártánk után) várhatóan kétnapos látogatásra érkezik Victor Ciorbea román miniszterelnök vezetésével egy miniszterekből, valamint - többségében magyar nemzetiségű - vállalkozókból álló delegáció, melynek tagja Tokay György kisebbségügyi miniszter és Molnár Géza egészségügyi államtitkár is. Ciorbea első külföldi útjáról előzetesen annyit mondott, hogy Magyarországot stratégiai partnernek tekintik, s a jószomszédi viszonyon túl intenzív politikai, gazdasági, sőt katonai együttműködésre törekednek. Ez mindkét államnak közös érdeke, hiszen Európa keleti stabilitása nagyban függ a két ország viszonyától. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormányzásban való részvételéről úgy vélekedett, hogy jelenlétük nemcsak hasznos és természetes, hanem szükséges is.
Csökkenő csúszóleértékelés 0,1 százalékkal csökken a csúszó leértékelés üteme, és a gazdasági mutatók függvényében júniustól újabb mérséklődés is lehetséges - döntötte el a kormány vasárnapi ülése után. A kabinet határozott arról is, hogy május közepétől egy százalékkal ismét csökken a vámpótlék, mértéke ekkortól háromszázalékos lesz. Döntés született arról is, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökével közösen elkészíti az infláció leépítését célzó hosszú távú programot. A kormány áttekintette a pénzügyi és a népjóléti tárca tervezeteit a nyugdíjreformról. (Ez utóbbiról lásd még: 6-7. és 12-13. oldal.)
A gazdák torlaszolnak Országszerte ötnapos részleges útlezárással folytatják tiltakozási akcióikat a mezőgazdasági kistermelők, akik hétfőn mintegy 15 ezren 220 helyen okoztak 2-6 kilométeres útblokádokat. A múlt heti érdekegyeztető fórumot, melyen az FM és a PM illetékesei is jelen voltak, a kiskőrösi tárgyalódelegáció sikertelenségre hivatkozva hagyta el, majd a miniszterelnök inkompetenciájára hivatkozva nem ment el a Horn Gyulával előre egyeztetett találkozóra ugyanez a küldöttség. A gazdák - bár a kormány sürgősséggel a parlament elé terjesztette az eddigi tárgyalások eredményeit - vitatják az 1800 forintos, társadalombiztosításnak fizetendő egészségügyi hozzájárulást is. A Narancs a Pénzügyminisztériumból úgy értesült: készek a tárgyalásos rendezésre minden olyan kérdésben, amely a közteherviselés struktúráján nem változtat és a gazdasági stabilizációt nem veszélyezteti. A hétfőn kezdődött akciót eredetileg a kiskőrösiektől független másik szervezet, a Magosz a kiskőrösi Metésztől függetlenül kezdte, de csatlakoztak egymáshoz.
Kovács Washingtonban Az amerikai kormány végre kívánja hajtani a NATO bővítését - jelentette ki Kovács László Washingtonban tett látogatása után. A magyar külügyminiszter találkozott amerikai kollégájával, Madeleine Albrighttal, aki a megbeszélés során hangsúlyozta: a NATO keleti kibővítése stabilizációt teremt. Kijelentette: sem a török, sem az orosz tiltakozás nem szabhat gátat a júliusban Madridban bejelentendő bővítéshez, és "Magyarország a legesélyesebbek között van". Ehhez kapcsolódóan Kovács is azt emelte ki: Magyarország sem félelemből, hanem a közép-európai stabilitás érdekében kíván csatlakozni a szervezethez, és ennek ára - Kovács szavai szerint - kisebb, mint a bizonytalanságé. Albright meghívást kapott Budapestre, ennek időpontjáról később születik csak döntés.
Bruhács ismét bírójelölt Az Alkotmányügyi Bizottság 17 igen szavazattal 9 tartózkodás mellett támogatta Bruhács János alkotmánybíróvá jelölését, de nincs garancia arra, hogy a Ház meg is választja őt. A bizottsági meghallgatáson Szigethy István (SZDSZ) úgy érvelt, hogy Bruhács szakmai alkalmassága is megkérdőjelezhető, mert "a nemzetközi jog professzora értelemszerűen nem kellően jártas ahhoz a belső jog területein, hogy felelősen tudjon dönteni". Toller László (MSZP) bírálta az ellenzéket, hogy az eltért a korábbi megegyezéstől, miszerint a jelölőbizottság csak minden párt támogatását élvező jelöltet terjeszt elő. Az ellenzék viszont a mulasztásos törvénysértés miatt - még két bíró helyét nem töltötte be a parlament - a koalíciót tette felelőssé, amely szerinte Holló András koalíciós jelölt megválasztása után, az akkori ellenzéki támogatással visszaélve, ismét meg akarja buktatni Bruhácsot.
Göncz a Baltikumban Két balti államban - Lettországban és Litvániában - tett látogatást Göncz Árpád köztársasági elnök; Litvániában Gediminas Vagnorius litván kormányfővel találkozva kijelentette: Magyarországnak és Litvániának egyaránt közös stratégiai célja az európai integrációba való beépülés. Lettországban Guntis Ulmanis államfővel közös tárgyalásaik után megállapították: a két ország kapcsolatai szorosabbra fűzhetők; Göncz itt is kiemelte, hogy euroatlanti törekvéseiben hazánk támogatja Lettországot. Göncz felkérte a lett miniszterelnököt, hogy foglalkozzon azon 250 magyar anyanyelvű lettországi személy kérdésével, akik nem rendelkeznek lett állampolgársággal.
Tibet: még mindig elnyomás A dalai láma magyarországi nagykövetének, a Tibet szabadságáért küzdő Transznacionális Radikális Párt képviselőjének, a magyar Tibetet Segítő Társaság (TST) vezetőjének, valamint Fodor Gábornak, a parlamentben megalakult Tibet-csoport képviselőjének beszédével és kulturális programmal emlékeztek szombaton este Magyarország kínai nagykövetsége előtt mintegy kétszázan arra, hogy a kínai kommunista hatalom 1959. március 10-én lerohanta és elfoglalta Tibetet. A TST adatai szerint 1959 óta hét és fél millió kínait telepítettek Tibetbe, több mint 6000 kolostort romboltak le a kínaiak, és mintegy kétmillió tibeti halt meg nem természetes módon. A dalai láma magyarországi nagykövete szerint Deng Xiaoping közelmúltbeli halála talán megindíthat egy enyhülési folyamatot. A héten egyébként többek közt Tibetben is riadókészültségbe helyezték a hadsereget a "szeparatista törekvések elleni hatásosabb fellépés" érdekében.
ELTE: közeledik a határidő Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mellett további három, a debreceni, a pécsi és a szegedi tudományegyetem dolgozói sem kapták meg a kormány által márciusra beígért 17 százalékos béremelésüket; a múlt hét szerdai tanácskozásukon tíz nap haladékot adtak a kormánynak a hiányzó összeg pótlására. A kabinet a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) írásbeli garanciát vállalt arra, hogy a közalkalmazottak reálbére idén nem csökken. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete lapzártánk után dönt arról, hogy részt vesz-e országos felsőoktatási intézményekben sztrájkbizottságok létrehozásában. Az egyetemektől függetlenül Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke kilátásba helyezte, hogy beperlik a kormányt, mert szerinte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) munkatársai is hibásak a kialakult helyzetért, ami akár a költségvetés módosítását is maga után vonhatja.
NATO-bővítés: Primakov öt pontja Egyes amerikai források szerint Jevgenyij Primakov, Oroszország külügyminisztere és Javier Solana NATO-főtitkár vasárnapi megbeszélésén az orosz küldöttség ötpontos csomagban foglalta össze kikötéseit a NATO keleti bővítésével kapcsolatban. A feltételek között kiemelt helyen szerepel, hogy a szervezet a második felvételi kört tíz évre felfüggeszti. Az oroszok Ukrajna és a három balti állam örökös távolmaradását és az új tagok atomfegyver-mentességét is követelik, valamint azt, hogy az újonnan bekerült tagállamok területén ne állomásozhassanak állandó NATO-alakulatok. Az utolsó kitétel, miszerint atomfegyvert sem irányítani, sem fejleszteni, sem pedig szállítani nem lehetne az érintett országok határain belül, ellenkezik a szervezet alapítóiratának ötödik, a kötelező segítségnyújtásra vonatkozó cikkelyével, így ebben a kérdésben a NATO részéről jelentős engedmény nem várható. A találkozón szóba jött egy egyeztető tanács létrehozásának lehetősége is, amely teret biztosítana Oroszországnak az új európai biztonsági rendszerben.
Albánia: sok engedmény is kevés Ideiglenes nemzeti egységkormány felállításáról kötöttek megállapodást a múlt hét végén Sali Berisha albán elnök és az ellenzéki pártok. Az Európai Unió (EU) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nyomására született egyezségben új választások kiírása is szerepel, amit még június előtt megtartanak. Ennek ellenére a szocialisták a tavalyi választási csalásra hivatkozva továbbra sem hajlandók részt venni a parlament munkájában. A lázadók eközben elfoglalták Gjirokastert is, így a görög határtól harminc kilométerre fekvő kisváros és annak stratégiai fontosságú laktanyája bevételével gyakorlatilag egész Dél-Albánia a kezükön van. A felkelők kijelentették: bár Berisha elnök jelentős engedményeket tett a helyzet normalizálása érdekében, addig nem teszik le a fegyvert, amíg végre nem hajtja ígéreteit, s nem távozik posztjáról.
Morze
A parlament elfogadta a zsidók kárpótlásáról szóló törvényt; ennek értelmében a kormány közalapítványt hoz létre négymilliárd forint értékű kárpótlási jegyből, a megszűnő Országos Zsidó Helyreállítási Alap vagyonából, valamint az üldözöttek örökös nélkül maradt, államhoz kerülő vagyonából.
Túl van a válságon a Postabank, amelyből a betétesek a bankpánik öt napja alatt 23,5 milliárd forintot vettek ki; a vezetés végül úgy döntött, nem ad kamatprémiumot a betétjeiket ki nem vevő ügyfeleinek, és nem lesz elnéző az újból számlát nyitó ügyfelekkel szemben sem.
Ujgur terroristák vállalták magukra a pénteki pekingi buszmerényletet, amelynek során tíz ember sérült meg. A független Turkesztánért harcoló, törökországi központú ujgur szervezet azért választotta a kínai fővárost, hogy így torolja meg Kína velük szemben tanúsított ellenséges magatartását.
Saját gyártmányú föld-föld rakétát próbált ki India. A 250 kilométer hatótávolságú fegyver egytonnányi robbanótöltet hordozására képes. A tesztrakétát az Orissza állambeli Candipurból indították.
Visszafordították az osztrák határról Györkös Istvánt, a Hungarista Mozgalom elnevezésű magyarországi nyilas szervezet vezetőjét; az osztrák határőrök nemkívánatos személynek nyilvánították, ezért nem engedték be az országba.
Forgalomlassító demonstrációt tartottak az M5-ös autópálya mellett lakók: a Kecskemétről Lajosmizse felé haladó konvojjal a magas autópályadíjak ellen tiltakoztak.
Tiltakozó felvonulást tartottak érdekvédelmi szövetségük vezetésével a folyékony és szilárd hulladékot szállító vállalkozók. A mintegy 200 vállalkozó az ellen tiltakozik, hogy a főváros a tervek szerint csak egyetlen szolgáltatónak adná ki ezt a munkát.
Rövidesen a kormány elé terjeszti a Belügyminisztérium az Országos Bűnmegelőzési Tanács által készített Országos Bűnmegelőzési Programot; ennek célja, hogy több részterület összekapcsolásával koordinálja a bűnmegelőzés nem csak a rendőrségre vonatkozó feladatait.
Öko
Világviszonylatban is különlegesnek számít az a biodiverzitás-monitorozó hálózat, amelynek kiépítése idén kezdődik hazánkban. A rendszer elsősorban a védett állat- és növényfajok, illetve élőhelyek változását kíséri figyelemmel.
A fővárosban általánossá váló zöldterületi pusztítás ellen az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult a Levegő Munkacsoport. Minapi lépésükhöz az Árpád híd melletti több mint 30 éve létező 2000 négyzetméternyi füves-fás rézsű tervezett beépítése adta meg a végső lökést.
Az amerikai elnök moratóriumot hirdetett az ember klónozására, s egyben átmeneti időre rendeletben tiltotta be, hogy szövetségi pénzeket használjanak fel ilyen jellegű kísérletek folytatására, míg el nem készülnek azok a tanulmányok, amelyek bioetikai szempontból tárgyalják e kérdéskört.
Hozzáláttak a koalamedvék sterilizálásához az Ausztrália déli részén lévő Kangaroo-szigeten. Mivel a szigeten népességrobbanás következett be a koalák körében, a hatóságok eredetileg le akarták ölni a felesleges állatokat, ám a terv elleni tiltakozások nyomán inkább a sterilizálás mellett döntöttek.
Megkezdte működését az autók kipufogógázait elemző füstradar. A most zárult próbaüzem elszomorító eredményeket hozott: a videóra vett járművek 20 százaléka a "megengedettnél" jobban szennyezte a főváros levegőjét.
A Vatikán közzétette a reklámetika keresztényi tízparancsolatát. A katolikus egyház precedensértékű dokumentuma szerint a hirdetések pozitív szerepet tölthetnek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében, a kultúra és a vallás terjesztésében, ugyanakkor negatív üzeneteikkel súlyos károkat is okozhatnak az egyénnek és a közjónak.
Franciaország legnagyobb szélerőművét avatták fel a Dunkerque kikötőjét védő gáton. A létesítményben kilenc 30 méter magas széltorony termeli a 3200 háztartás villamosáram-szükségletének fedezésére elegendő 2700 kilowattnyi elektromosságot. A négymillió dolláros beruházás helyszínéül azért választották Franciaország legészakibb kikötőjét, mert ott szinte állandóan fúj a szél.
