Feláll a Történeti Hivatal A választásokig biztosan feláll a Történeti Hivatal (TH), miután Göncz Árpád köztársasági elnök hétéves időtartamra kinevezte a hivatal élére Markó Györgyöt, a Hadtörténeti Levéltár volt főigazgatóját. A TH létrehozását az ügynöktörvény tavalyi módosítása alapján rendelték el, hogy őrizze és kezelje az egykori III/III-as csoportfőnökség által készített ügynöki jelentéseket, s egyúttal segítse az átvilágítóbírák munkáját is. A hivatalban tárolt iratok megnyílnak majd a korszak kutatói előtt, és segítséget nyújthatnak az állampolgárok önrendelkezési jogának érvényre juttatásában is. Markót kinevezése előtt átvilágították, és annak ellenére nevezték ki, hogy korábban az SZDSZ politikusai támadták, amiért egy tanulmányában ellenforradalomnak nevezte az 56-os eseményeket.
Május végén választ Albánia Sali Berisha albán elnök pénteken feloszlatta a parlamentet és május 29-re választásokat írt ki a mostanra megint csak válságos helyzetbe került mediterrán országban, annak ellenére, hogy a módosított választási törvényről folyó előzetes tárgyalások nem vezettek eredményre a nemzeti megbékélési kormányban részt vevő tíz párt között. A szavazást megelőzően a legjelentősebb ellenzéki tömörülés és öt másik párt minden egyes tagja kivonult az ülésteremből. Az ellenzék kilátásba helyezte, hogy távol marad a választásoktól, ugyanis szerintük az új választási törvény felemás megoldás a Fino-kormány által kidolgozott, valamint a Berisha vezette Demokrata Párt javaslata között. Az új törvény egyébként a többségi és a szavazatarányos rendszer keveréke, melynek elfogadása előtt egyeztettek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különmegbízottjával, Franz Vranickyval is.
Szolgálati idő: rövidesen 9 hónap A kormány sürgősséggel terjeszti az Országgyűlés elé azt a javaslatát, amelynek értelmében a sorkatonai szolgálat időtartama 12 hónapról 9-re csökken. A tervek szerint novembertől, de visszamenőlegesen lenne hatályos a szabályozás, s egyúttal a polgári szolgálat (MaNcs, 1997. május 8.) ideje 18-ról 15 hónapra csökkenne. A kormány elfogadta a Szentszékkel kötött megállapodást, melynek értelmében a katolikus egyház 2011-ig, évente egyenlő arányban kapja vissza 58 milliárd forint értékű ingatlanjait, további 42 milliárdos ingatlankövetelését pedig (1997-es árakon) évente 1,89 milliárd forintos évi járadék formájában kapja meg. A döntés kiterjed arra is, hogy az egyházi iskolák az államiakkal azonos finanszírozást kapnak.
Rádiós, tévés kuratórium: bírálatok "Mélységes aggodalommal" tölti el a Magyar Rádió több munkatársát, hogy a rádió kuratóriumának elnökségi tagja, Lovas István sorozatosan publikál "a Magyar Rádió hitelét, presztízsét rontó" jegyzeteket az Új Magyarország című napilapban. Ezt egy tiltakozó levélben hozta nyilvánosságra a rádió 73 munkatársa, akik szerint a rádiós kuratóriumi elnökség "aggasztó morális állapotára" lehet következtetni abból, hogy Lovas publicisztikái miatt egyszer sem lépett fel a kuratórium a nyilvánosság előtt. A rádiós kuratórium elnöke ígérete szerint a kuratórium elé terjeszti a nyilatkozatot. A televízió kuratóriumának elnöksége Peták István tévéelnököt bírálta, amiért az késlekedik a tévé működésével kapcsolatos alapdokumentumok határidős előterjesztésével. Nem készült még el például az MTV Szervezeti és Működési Szabályzata, sem a tévé idei üzleti terve.
Románia: teljesülő követelések A román kormány elfogadta az oktatással összefüggő összes módosítást, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kért; néhány nappal korábban a román kormány magyar miniszterei lemondásukkal fenyegetőztek, ha nem történnek meg azok a módosítások, amelyekre a választási kampány során tettek ígéretet a ma kormányzó pártok. A magyar ezentúl elfogadott nyelv lesz a román közoktatásban, és azok, akik a középiskolában magyarul tanulták azt a tárgyat, amelyből felvételizni kívánnak, magyarul is letehetik a felvételi vizsgát. Eltörölték azt a rendelkezést is, amely szerint minden iskolában kötelező román tannyelvű osztályt létrehozni. A jelenlegi ellenzéki pártokhoz közel álló sajtóorgánumok máris a magyarok és románok szembeállításáról cikkeznek.
KDNP: szakad a frakció? A KDNP parlamenti képviselőcsoportjának esetleges megszűnése sem kizárt azután, hogy Semjén Zsolt és Harrach Péter képviselők bejelentették: a párt jelenlegi vezetőinek helyére új politikusokat kell állítani, mert a mostani helyzet a párt létét veszélyezteti. Semjén volt azon képviselők egyike, akik lemondásra szólították fel a pártelnököt; a frakcióhoz közel álló források szerint 9 képviselő megszavazná a frakció megszűnését és átülne a függetlenek közé, így 14 főre zsugorodna a 23 tagú képviselőcsoport. Ezzel a létszámmal viszont a szabályok szerint nem tekinthető frakciónak, ehhez ugyanis minimum 15 főre van szükség.
Máriaremete: vandál rongálás A tervezett pünkösdhétfői katolikus majális előtt két nappal a leendő helyszín, a máriaremetei kegytemplom parkjában ismeretlen tettesek ledöntötték a szobrokat, amelyek súlyosan megrongálódtak. A rongálást a miniszterelnök és jobboldali politikusok egyaránt elítélték. A majális megkezdéséig nem sikerült helyreállítani a megrongált műemlékeket, a restaurálási költségeket több millió forintra becsülik. A rendőrség nem tartja valószínűnek, hogy a rongálásnak vallási indítéka lenne. A máriaremetei majálist követően egyébként Paskai László bíboros, esztergom- budapesti érsek tartott szentmisét. Paskai a napokban hozta nyilvánosságra 1997-re vonatkozó lelkipásztori útmutatóját, melyben leszögezi: a szülők kétharmada ma sem tartja fontosnak, hogy hitoktatásban részesüljenek gyermekeik. A bíboros útmutatójában óvott a szektáktól, amelyek "félrevezetik a híveket".
Tárgyalnak a britek a Sinn Feinnel Tony Blair brit kormányfő hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyával, a Sinn Feinnel anélkül, hogy - mint az az előző kabinet első számú feltételei között szerepelt - előzetes tűzszünetet kötnének - jelentette be belfasti látogatása alkalmával a brit miniszterelnök. Gerry Adams, a Sinn Fein elnöke elfogadta Blair kezdeményezését. A Sinn Fein egyébként két alsóházi mandátummal is rendelkezik. Egyiket maga a pártelnök, másikat Martin McGuiness párttag töltené be, de nem hajlandók hűségesküt tenni a királynőnek, így egyelőre nem gyakorolhatják törvényhozói munkájukat. A két honatya úgy döntött, irodát nyit a parlament épületében, ám mivel nem vehetnek részt az üléseken, a parlament elnöke, Betty Boothyrd nem engedélyezi az iroda megnyitását.
Primakov "megadta magát" Az idén januárban kezdődött NATO-orosz tárgyalásokon szerdán Moszkvában megszületett az a NATO-bővítésről szóló végleges szerződésszöveg, melyet Borisz Jelcin orosz államfő és a NATO-tagállamok vezetőinek láttamozása után május 27-én Párizsban ír alá Oroszország és az Észak-atlanti Szövetség. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO-főtitkár egyaránt nehéznek minősítette az orosz részről komoly kompromisszumokat igénylő megállapodás létrehozását. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindketten hangoztatták, hogy a józan ész győzött, s ezzel jelentős lépést tettek a világbéke megvalósítása felé. A szerződéstervezet értelmében Oroszországnak semmilyen, a NATO bővítését célzó kérdésben nincs vétójoga, s gyakorlatilag egyetlen orosz feltétel sem került bele a szerződés tervezetébe. (Képünk egy NATO-ellenes tüntetésen készült; lásd még: 20-21. oldal.)
Mobutu átadta a hatalmat A több mint fél éve dúló zaire-i polgárháború utolsó aktusaként végleg lemondott harminckét évig tartó elnöki hatalmáról a hatvanhat éves Mobutu Sese Seko, miután a lázadók, élükön Laurent Kabilával, elfoglalták a fővárost, Kinshasát. Kabila rögtön bejelentette, hogy az országot ezentúl Kongói Demokratikus Köztársaságnak nevezik. A hatalomátvételről ezen a héten kezdődnek el a tárgyalások, a megbeszélések ideje alatt Bolongo miniszterelnök vezeti az afrikai országot. A fővárosban a harcok során mintegy kétszáz ember vesztette életét, s Kabila határozott kérése ellenére a lakosság kifosztotta a bukott diktátor egykori ingatlanjait. A súlyos prosztatarákban szenvedő Mobutu, aki országlása idején négymilliárd dolláros vagyont halmozott fel, hátralévő idejét várhatóan Franciaországban tölti majd. Az új vezetést Dél-Afrikán kívül egyelőre csak Líbia, Ruanda és Irán ismerte el, Magyarország kivárja a nemzetközi közösségek, ezen belül is az EU álláspontját, s csak ezután hozza meg saját döntését.
Morze
Kína és Franciaország partnerségi nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezik, hogy "szembeszállnak bármilyen uralmi kísérlettel a nemzetközi kapcsolatok terén", és elismerik az emberi jogok egyetemlegességét is, "figyelembe véve az egyes országok sajátosságait".
A kormány elfogadta a rendőrség középtávú fejlesztési programját, amely a lakossággal jobban együttműködő, a mainál "szolgáltatóbb" jellegű rendőrség megteremtését célozza, ez öt évre 35 milliárd forintba kerül.
A Szerbiai Szocialista Párt nem lát okot arra, hogy előrehozott választásokat tartsanak - közölte a párt szóvivője. Találgatások szerint a jugoszláv szövetségi elnöki posztot ezentúl Slobodan Milosevic töltené be.
Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke a krajinai szerb értelmiségiek képviselőivel folytatott megbeszélése után ígéretet tett, ha Szerbia elnökévé választják, az elűzött szerbek közül mindenki hazatérhet otthonába.
Nem igaz, hogy az MSZP rátelepedett a Xénia Láz mozgalomra - jelentette ki Jánosi György alelnök, aki szerint abban van kivetnivaló, ha "kétes értékű, társadalmilag elfogadhatatlan magatartásra ösztönző termékeket hirdetnek az iskolák környékén".
Egy átállt KGB-ügynök napokban nyilvánosságra került beszámolójából kiderült: a 60-as években a KGB több fegyverraktárat létesített ügynökei számára; az ügynök a raktárak pontos helyét is megjelölte.
Kim Jung-Szam dél-koreai elnök lemondását követelő egyetemisták Molotov-koktélokkal támadtak rohamrendőrökre azon a tüntetésen, melyen a megvesztegetési botrányba keveredett elnök lemondását követelték.
A halálbüntetés visszaállításának szükségessége mellett érvelt két szocialista párti képviselő és Torgyán József (FKgP) a büntető törvénykönyv módosítása során a parlamenti vitában; az MSZP azonban elhatárolódott a javaslattól.
Öko
Genetikailag módosított vírusokat próbáltak ki fogamzásgátlóként ausztrál kutatók - egyelőre egereken. E módszerrel nagy állatpopulációk túlszaporodását kívánják orvosolni a jövőben. Szakértők máris figyelmeztettek a vírusok esetleges mutációinak a veszélyére.
Vidéki ellenzői is akadnak már a budapesti metróépítésnek: a zöldek után 96 Fejér megyei polgármester szólította fel a megye országgyűlési képviselőit, hogy ne támogassák a beruházást, hiszen annak árából 11 Duna-hidat lehetne építeni.
Brigitte Bardot egy európai állatvédő alapítvány élén keresztes hadjáratot indított Magyarország ellen: felszólította a turistákat, kerüljék el Magyarországot, amíg nincs állatvédelmi törvény; hasonló akcióval már elérték a törvény megszületését Cipruson.
Egymillió forintról szóló csekket adott át a Magyar Posta vezérigazgatója a Budapesti Állatkert vezetőjének. Az összeg a zebrák megsegítésére indított akción gyűlt össze.
A géntechnológiával módosított szervezetekről nemrég terjesztette be törvénytervezetét a Földművelésügyi Minisztérium; ez a törvénytervezet lesz a témája a Humánökológiai Baráti Társaság vitafórumának, amelyen szakértők és érdeklődők vitatják meg a javaslatot a Kossuth Klubban május 30-án.
(Az Ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460, drótposta: )
