Papon: másért is bűnös? A vichyi kormány bordeaux-i rendőrfőnöke, Maurice Papon, úgy tűnik, az 1942-ben haláltáborba küldött ezerhatszáz zsidó meggyilkoltatásán kívül egy másik tömeggyilkosságért is felelős: most zajló perében a francia gyarmati háború egy máig homályos részére is fény derült. A ma 87 éves Papon feltételezések szerint bűnös mintegy 200 tüntető megöletésében is. 1961-ben, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front híveinek demonstrációján a rendőrség a hivatalos verzió szerint három tüntetőt ölt meg; Papon mostani tárgyalásán ettől eltérve elismerte, hogy az áldozatok száma elérheti a húszat is. Papon hamisnak minősítette a kutatók 200-as becslését, a Jospin-kormány viszont a tárgyalás ideje alatt az őszinteségre és az igazság ismeretének fontosságára hivatkozva bejelentette: megszünteti a dokumentumok 60 éves titkosságát.
Románia: megnyíló Securitate-dossziék Bár a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista vezetés 1990-ben 90 évre zároltatta a román titkosszolgálat, a Securitate dossziéit, a jelenlegi román kormány véglegesítette azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a román állampolgárok -beleértve a külföldön élőket is - megismerhetik a politikai titkosszolgálatnak a kommunista időszakban róluk készített iratait. Igaz, a dossziék másolatában az érintettek nevén kívül minden más nevet törölnek, de ha a megfigyelt személynek a begyűjtött információk miatt anyagi vagy erkölcsi kára keletkezett, jogában áll a besúgók nevét megtudni. Ugyanez a törvénytervezet azt is lehetővé teszi, hogy átvilágítsák a vezető tisztségviselőket is: valamennyi köztisztviselőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy együttműködött-e a titkosszolgálattal. Becslések szerint a Securitaténak 1,5 millió besúgója volt 1989 előtt. (Lásd még: 21-22. oldal.)
MDF: igen a Fidesznek A Magyar Demokrata Fórum országos választmányi ülésén elfogadta a Fidesz - MPP által is jóváhagyott választási együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a 176 egyéni választókörzetből hatvanban közös jelöltet állítanak; ezek közül negyvenben a Fidesz, húszban az MDF jelöltje indul a másik párt támogatásával. A fennmaradó választási körzetekben az MDF a kormánypártokon kívül más pártokkal köthet választási együttműködést, de Fidesz-jelölt ellen nem kampányol. Azokban a körzetekben, ahol mindkét párt külön indít jelölteket, az első fordulóban jobb eredményt elérő javára lép vissza a gyengébben szereplő. A megállapodás értelmében mindkét párt állít megyei és országos listát is; az MDF listavezetője Lezsák Sándor (képünkön) lesz.
Lengyelország: megszületett a koalíció Hosszú egyeztetés után a hét végén elfogadták a lengyel koalíciós megállapodást, amelyet a Szolidaritás Választási Akciója és a konzervatív-liberális Szabadság Unió kötött meg. Bár néhány kérdés még tisztázatlan, körvonalazódni látszik a kormány harmincpontos cselekvési programja. A leendő kabinet miniszteri helyeiről még nincsenek pontos információk, az azonban már kiszivárgott, hogy a Szabadság Unió lemondott a szejm elnökének delegálási igényéről, cserébe megkapta a külügyi, a honvédelmi, a kulturális és a közlekedési tárca irányítását. A miniszterelnöknek a jövőben három helyett két helyettese lesz, az egyik, aki egyúttal a kabinet gazdasági bizottságát is irányítja majd, a liberálisok vezetője, Leszek Balcerowicz. A kormányfőjelölt a Szolidaritás Választási Akció képviselője, Jerzy Buzek.
ÉT: megegyezés Megállapodás született az Érdekegyeztető Tanácsban az adó- és költségvetési törvényekről, a minimálbérről és a keresetnövekedés mértékéről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői között. Az egyezség szerint a minimálbér 19 500 forintra emelkedik. A munkavállalók személyi jövedelemadójukból havi 4200 forintot írhatnak jóvá, az étkezési hozzájárulás 1400 forintról 2200 forintra nő. Megmarad az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 50 százalékos adókedvezménye és emelkedik az üdülési támogatás mértéke is. A munkavállalók által fizetett munkanélküli-ellátás 0,2 százalékkal csökken és megszűnik a 0,3 százalékos bérgarancia-befizetés is. Az egészségügyi hozzájárulás 1800 forintról 2100 forintra emelkedik.
Lupis-ügy: ítélet A csődbűntett vádja alól felmentette, de sikkasztás és magánokirat-hamisítás vádjával két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság első fokon Lupis Józsefet, az egykori Lupis Brókerház Rt. vezetőjét. A brókert 1994-ben Für Lajos akkori honvédelmi miniszter jelentette fel, mert cége 811 millió forinttal tartozott a Honvédelmi Minisztériumnak. Később kiderült, összesen 2,6 milliárd forintos adósságot halmozott fel hitelezőivel, köztük költségvetési intézményekkel szemben. A bíróság azért mentette fel Lupist a csődbűntett vádja alól, mert úgy találta, hogy a brókercég a csődeljárás megkezdéséig eleget tett fizetési kötelezettségeinek. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Lupis önkéntesen jelentkezett a rendőrségen, egy időben azzal, hogy öncsődöt jelentett, és enyhítette az ítéletet a vádlott három kiskorú gyermekére való tekintettel is. A bíróság nem rendelt el vagyonelkobzást, mert úgy találta, hogy Lupis nem vagyonszerzési célzattal hajtotta végre üzleteit. Az ítélet nem jogerős: Lupis József ügyvédje a sikkasztás vádja alóli felmentést és enyhébb ítéletet kért, az ügyészség súlyosbításért, a csődbűntett megállapításáért fellebbezett.
Pale: SFOR-akció A boszniai SFOR-erők a hét végén elfoglalták a palei vezetés utolsó televíziós átjátszóállomását, amelyen keresztül Pale uszító propagandát folytatott. Az ENSZ boszniai főmegbízottjának szóvivője a televízióadó műsoraiért felelősök között nevezte meg Momcilo Krajisnikot, a boszniai elnöki testület szerb tagját. Az egyik állomás környékén egy rutinellenőrzés során titkos szerb fegyverraktárat fedeztek fel, ezért a nemzetközi haderők szigorú ellenőrzés alá vonták a területet. A Szerb Demokrata Párt, amelyet a palei vezetők irányítanak, időközben -korábbi véleményét megmásítva - úgy döntött: mégis részt vesz a novemberi parlamenti választásokon, amelyeket bojkottálni kívánt. Milosevic jugoszláv elnök ezzel kapcsolatosan bejelentette: a választásokon Plavsic elnököt támogatja.
Alba Kör: ötödször nyert Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), helyt adva az Alba Kör hozzá benyújtott panaszának, elmarasztalta a Família Kft. című műsort, amiért az megsértette a médiatörvényt, amikor adásai elkészítéséhez a Honvédelmi Minisztériumtól nyolcmillió forintos támogatást fogadott el, de nem tüntette fel a támogató nevét. A műsor azzal is törvényt sértett, hogy ilyen típusú adást a törvény értelmében nem lehet támogatni. Az Alba Kör Narancshoz eljuttatott közleményében leszögezi: nem kíván a jogorvoslat lehetőségével élni, egyúttal megelégedéssel veszi tudomásul az ORTT Panaszbizottságának ötödik olyan döntését, amely rámutat a kormány NATO-kommunikációs stratégiájának törvénytelen mozzanataira.
Morze
Lemondott Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke; egyúttal a párt parlamenti frakciójának vezetésétől is visszavonult. Döntését azzal indokolta, hogy frakciótársai eltértek a korábbi pártállásponttól, amely szerint nem szavaznak abban a kérdésben, hogy támogatják-e a NATO-népszavazás tárgyában a házszabálytól való eltérést.
Korrupció és hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi vizsgálat megindításáról döntött a parlament úgynevezett Kalasnyikov-ügyet vizsgáló bizottsága. A horvátoknak le nem szállított, 985 ezer dollár értékű fegyver ellenértékeként a Technika Külkereskedelmi Vállalat számlájára érkezett pénz bizonytalan fellelhetősége a vizsgálat oka.
A Hamasz addig folytatja harcát Izrael állam ellen, amíg Izrael véget nem vet a Gázai övezet és Ciszjordánia zárlatának, ideértve Kelet-Jeruzsálemet is - jelentette ki Ahmed Jaszin, az Iszlám Ellenállási Mozgalom vezetője, aki néhány hete szabadult izraeli fogságából.
Kanada után most Nagy-Britanniában alakult ki válsághelyzet: csehországi és szlovákiai roma családok igyekeznek menedékhez jutni Angliában. Hága Antónia, a parlament SZDSZ-es képviselőjének információi szerint a menedékkérelem elfogadására nincsen esély; amit a menekülők elérhetnek, az az, hogy felhívják a figyelmet arra, hazájukban milyen sanyarú a sorsuk.
A Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos vizsgálatát kéri azon levélpostai küldemények ügyében, amelyeket a vámhatóság munkatársai azért bontanak fel, mert feltételezik, hogy kábítószert találnak bennük. Évente egyébként tíz alatt van azoknak a küldeményeknek a száma, amelyekben kábítószert találnak. A hatályos jogszabályok szerint a vámhatóság bárkinek a levelét felbonthatja.
Tiltakozik a Pedagógusok Szakszervezete az ellen, hogy az iskolákban közhasznú munkások dolgozzanak. Felháborodásukat az váltotta ki, hogy egy budapesti XV. kerületi iskolában érettségivel rendelkező közhasznú munkások 35 ezer forintos bruttó fizetést kapnak, míg egy főiskolai diplomával rendelkező kezdő tanár fizetése csupán bruttó 29 ezer.
A nemzeti kisebbségek oktatásának aktuális kérdéseiről folytatott vizsgálata során a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megállapította: a nemzeti alaptanterv nem kisebbség-specifikus, a nemzetiségi oktatás irányelvei a mai napig nem születtek meg, és sokszor tapasztalható, hogy az iskolafenntartó önkormányzatok nem nemzetiségi célokra használják fel a kisebbségi fejkvótát.
