Indonézia: tüntetés Suharto ellen Több száz sérültje van Indonéziában a rendőrség és a Suharto elnök elleni tüntetők összecsapásának. A tüntetés Ujungpadang városban kezdődött: néhány ezer egyetemista a rendszer korruptsága és a gazdasági összeomlás gerjesztette nagymértékű áremelések miatt tüntetésekbe kezdett. Napokon belül csatlakoztak a diákokhoz az állami alkalmazottak is. Suharto elnök - aki a zavargások ideje alatt is Egyiptomban tárgyal - kijelentette: 2002-ig átalakítják a választási rendszert, s más politikai reformokat is ígért 2003-as határidővel. Az indonéz vezetésnek sikerült megállapodni a külföldi hitelezőkkel, hogy a 80 milliárd dolláros adósság visszafizetésére egy hónapos haladékot kapnak. Néhány indonéz városban a demonstrációk a lakosság öt százalékát kitevő, a kereskedelmet ellenőrző kínai kisebbség ellen irányultak. Külföldi megfigyelők szerint a kínaiak elleni támadások mögött a Suharto-rezsim ügynökei állnak.
Spanyolország: ETA-merényletek Két, nagy felháborodást és részvéttüntetést is kiváltó merényletet követett el az ETA baszk szeparatista terrorszervezet az elmúlt héten Spanyolországban. Pamplonában egy helyi képviselőt, Tomas Cavallerót lőtték le, aki az ETA-val szembeni kemény hangú bírálatairól volt ismert. Vitoriában a spanyol polgárőrség visszavonult alhadnagyát, Alfonso Parada Ulloát gyilkolták meg, akinek a nevét megtalálták a nemrég ártalmatlanná tett ETA-kommandók dokumentumaiban. Az ETA az utóbbi hetekben minden eddiginél nagyobb veszteséget szenvedett a biztonsági erőktől: két kommandóját teljesen megsemmisítették, és utolsó, "Donosti" nevű akciócsoportja is jelentős veszteségeket szenvedett. Miguel Angel Rodriguez kormányszóvivő megerősítette a kormány eddigi álláspontját, miszerint terroristákkal nem kezdenek párbeszédet. A Baszk Nacionalista Párt viszont kiállt az ETA politikai szárnyának tartott Herri Batasunával való párbeszéd szükségessége mellett.Újabb büntetőintézkedések Belgrád ellen Ismét kudarcot vallott a nyugati hatalmak kísérlete, hogy rávegyék Milosevic jugoszláv elnököt: egyezzen bele az EBESZ közvetítő szerepébe a kosovói válság megoldásában. Milosevic szerint a külföldi közvetítés kérdése, a nemrég tartott népszavazás eredményét figyelembe véve, "lekerült a napirendről". Válaszul a nemzetközi összekötő csoport hét végén tartott ülésén újabb büntetőintézkedéseket vezetett be. Korábban már befagyasztották Jugoszlávia külföldi bankbetétjeit, most pedig teljes beruházási tilalommal sújtották az országot. A jugoszláv vezetés azt sugallja, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a nemzetközi szankcióknak, a kosovói helyzet elmérgesedéséért pedig a nyugati hatalmakat okolja. Az albán Kosovói Tájékoztatási Központ jelentése szerint szerb rendőri egységek továbbra is albánok lakta településeket támadnak, míg szerb források albán terrortámadásokról tudósítanak.
Közel-Kelet: Ross kudarcot vallott Elmaradt a tervezett washingtoni közel-keleti csúcstalálkozó, miután Dennis Ross, az amerikai elnök különmegbízottja napokig hiába próbálta rábírni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt a részvételre. Netanjahu vonakodásának oka, hogy Izrael csak a megszállt palesztin területek kilenc százalékáról hajlandó kivonulni, a palesztinok által is támogatott amerikai javaslat viszont tizenhárom százalék kiürítését ajánlja. Ross kijelentette: az Egyesült Államok sajnálja a washingtoni csúcstalálkozó elmaradását, és továbbra is törekszik a békefolyamat fenntartására. A különmegbízottal folytatott tárgyalása után Ezer Weizman izraeli államfő azt mondta: "A békefolyamat bajban van." Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint az amerikai rendezési javaslatban nem lesznek többé alapvető változások. Az amerikai diplomácia május végén szeretné megtartani az elmaradt közel-keleti csúcsot, ám a találkozó megtartásának továbbra is feltétele, hogy Netanjahu engedményt tegyen a palesztinoknak.
Rapcsák: vád és győzelem A választások első fordulójában egyedüliként abszolút többséget szerzett, így már az új parlamentbe került Rapcsák András, a Fidesz képviselőjelöltje a választási eredmények alapján igazolva látja ártatlanságát a korrupció vádjával szemben, amelynek gyanúja miatt ügyészségi eljárás folyik ellene: ennek kiszivárogtatott első részeredményei szerint a képviselő elmarasztalható. Rapcsák ellen - aki Hódmezővásárhely polgármestere is - köz-okirat-hamisítás és adócsalás gyanúja miatt indult eljárás, miután az Állami Számvevőszék és az APEH fényt derített 183 millió forint általános forgalmi adó jogtalan visszaigénylésére. Az FKgP hódmezővásárhelyi szervezetének jogi tanácsadója az MSZP, a Munkáspárt, a Nemzeti Szövetség, a KDNP és az SZDSZ helyi szervezeteinek megbízásából tett feljelentést Rapcsák és munkatársa ellen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, és nemzetközi megfigyelőket kértek az Országos Választási Bizottságtól. Rapcsák egyelőre még élhet mentelmi jogával, mert azt a Legfőbb Ügyész kérésére csak a megalakuló parlament függesztheti fel. A képviselő szerint a voksolás eredménye bebizonyította, hogy nem lehet a polgárokat a "fővárosból jövő sunyi demagógiával megtéveszteni".
Választások: első forduló A vártnál kisebb, a lapzártakor rendelkezésünkre álló információk szerintmintegy 56 százalékos részvételi arány mellett, komoly incidens nélkül zajlottak le a parlamenti választások első fordulói országszerte. 2002-ig ötpárti lesz a magyar parlament; meglepetésre valószínűleg átlépi az ötszázalékos határt a Csurka István (képünkön) vezette szélsőjobboldali MIÉP, ami viszont biztosan nem sikerül a jelenleg még parlamenti pártok közül a kereszténydemokratáknak, az MDF-nek és az MDNP-nek. Az MSZP végzett az első helyen, a nem végleges adatok szerint 32,2 százalékkal, második a Fidesz 28,2 százalékkal, a harmadik helyen a kisgazdapárt áll, 13,7 százalékos eredménnyel. A szabad demokraták 7,9 százalékot értek el, a MIÉP 5,5-et. Az eredmények azért sem tekinthetők véglegesnek, mert Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a részvétel nem érte el az ötven százalék plusz egy szavazatos határt, ezért ezen megyék szavazóköreiben minden jelölt újra indul a második fordulóban. Az első értékelések után Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője nem zárta ki, hogy pártja kisebbségi kormányzásra is kész lenne; Torgyán József kisgazda pártelnök kijelentette: az FKgP nélkül nem lehet kormányt alakítani; Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke kizárta a szocialistákkal való koalíciókötést, és első nyilatkozataiban más koalíciókat is, de jelezte: tárgyalni fognak szövetségeseikkel.
Kormány: nyugdíj- és életjáradék-emelés A választások előtti utolsó kormányülésen a miniszterek úgy döntöttek: novemberről augusztusra hozzák előre a kiegészítő nyugdíj felemeléséről szóló határozatot. Eszerint - 26 ezer forintos átlagnyugdíjat számolva -havi 650 forintos emelésre kerül sor, visszamenőleg átlagosan tehát 5200 forintot kapnak kézhez a nyugdíjasok. Kiss Elemér, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára szerint a döntést az indokolja, hogy a versenyszférában 20,8 százalékkal (a Központi Statisztikai Hivatal szerint 24,1 százalékkal) növekedett egy év alatt a nettó átlagkereset, és a kormánynak ehhez kell igazítania a járandóságot. A törvényjavaslat beterjesztését az új Országgyűlés megalakulására ígérte a kabinet. A kormány döntött arról is, hogy a politikai kárpótoltak életjáradékát 25 ezerről 30 ezer forintra emeli, és intézkedik arról, hogy a lakosság az Energia Alapítványon keresztül -a legutóbbi kompenzációs szezonban 410 ezer igénylő között szétosztott 1,2 milliárd forinttal szemben - az idei évben 2 milliárd forint támogatáshoz jusson. Az országból engedély nélkül kivihető valuta mennyiségének felső határát pedig 50 ezer forintról 100 ezerre emelte a kormány.
Morze
Áruló rendőrre gyanakszik a budapesti rendőrfőkapitány: Berta Attila szerint ő szivárogtatta ki azt a szolgálati titokként kezelt információt, amely szerint a szavazólapokat gyártó Állami Nyomda Rt. vezérigazgatóját egy ismeretlen telefonáló megzsarolta: vagy fizet ötmillió forintot, vagy nyilvánosságra hozza, hogy nagy mennyiségű szavazólapot lopott el az Állami Nyomdából. Az ellopott szavazólapokkal az OVB óvintézkedései nyomán visszaélésre nem kerülhetett sor.
Új nyomozócsoport alakult a robbantásos merényletek kezelésére: megalakítására Horn Gyula a kormány egyetértésével szólította fel a belügyminisztert és a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert. A nyomozócsoportot Ignácz István, az ORFK bűnügyi főigazgatója vezeti. Az egység megalakítására nem szánnak külön költségvetési kiadást.
Százharminc áldozata van a dél-olaszországi természeti katasztrófának, a több napig hömpölygő sárlavinának; mintegy kétezren eltűntek, és a mentőalakulatok csak egy túlélőt találtak. A sárfolyam több falut teljesen elmosott.
Az osztrák alkancellár-külügyminiszter Bécsben felszólította Romániát, hogy hatékonyan vegye fel a harcot az illegális migráció és a szervezett bűnözés ellen. Wolfgang Schüssel Ion Diaconescu román parlamenti elnöknek kifejtette: az Európai Unió polgárai nagyon félnek a bűnözés növekedésétől. Korábban Magyarországtól követelték, hogy vezessen be vízumkényszert Romániával szemben.
Gyilkosság áldozata lett a vatikáni svájci gárda parancsnoka röviddel azután, hogy a pápa kinevezte tisztségébe. Alois Estermannal és feleségével a gárda altisztje végzett, majd öngyilkos lett. Az ügyben a vizsgálatot a Vatikán bírója vezeti, aki nem kérte az olasz hatóságok segítségét.
Súlyos környezeti katasztrófa történt az egyik andalúz nemzeti park környékén: egy közeli folyó tározójából tízmillió köbméter, fémhulladékot tartalmazó, erősen koncentrált savas szennyvíz árasztotta el a területet, amelynek közelében telel Európa költöző madarainak nyolcvan százaléka. A folyópart 200 méteres sávja húsz kilométer hosszan kiégett.
