ORTT: megvan a felelős? Vállalja a felelősséget az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szabálytalan befektetéseket végző pénzalapjának igazgatója hibás döntéséért, amelynek következményeként a testület 130 millió forintot veszített. Nyíri János lapnyilatkozata szerint a befektetéseket nem tiltja semmilyen jogszabály; az ORTT csak májusban, a tranzakciókat követően tiltotta meg határozatban az államilag nem garantált állampapírok vásárlását. A testület még nem adta el a 130 millió forintos veszteséget okozó papírokat. A veszteség miatt egyébként a testület kártérítési és büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezett.
Bin Ládin Venezuelában? Az Interpol felkérte a venezuelai rendőrséget: adjon ki körözést Uszáma bin Ládin ellen. "Amerika első számú közellensége", akinek az Egyesült Államok feltételezése szerint nagy szerepe volt a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek felrobbantásában, nagy valószínűség szerint Venezuelában vagy egy környező államban rejtőzködik. Korábban egy a terrorista "szócsövének" számító, Londonban megjelenő arab nyelvű lap azt közölte, hogy bin Ládint házi őrizetben tartják Afganisztánban. Az Interpol az üggyel kapcsolatban Ládin mellett két líbiai és egy egyiptomi személyt is keres.
Orbán Ausztriában Részben megalapozottak, részben eltúlzottak Ausztriának a magyar EU-csatlakozással kapcsolatos aggodalmai - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután hétfőn Bécsben találkozott Viktor Klima osztrák kancellárral. Orbán elmondta azt is, hogy Ausztria és Magyarország közös munkacsoportot alakít, amely felméri majd EU-csatlakozásunk várható ausztriai hatásait. Mindketten egyetértettek abban, hogy a két ország között nincsenek olyan problémák, amelyek ne lennének megoldhatók szakminiszteri szinten. A magyar miniszterelnök szerint az osztrák aggodalmak ellenére nem várható, hogy a csatlakozás után magyar munkavállalók özönlenék el Ausztriát, problémát jelenthet viszont a Jugoszláviából érkező menekültekkel kapcsolatos gondok megoldása, mert nincs toloncegyezmény Jugoszlávia és Magyarország között.
Oroszország: Primakov kormányfő Az orosz Állami Duma nagy többséggel jóváhagyta Jevgenyij Primakov (képünkön) eddigi külügyminiszter kormányfői kinevezését. Jelcin korábbi jelöltjét, Viktor Csernomirgyint a duma két alkalommal is elutasította. A új kormányfő első megnyilatkozásaiban az ország egységének megőrzését nevezte fontos feladatának. Mint mondta, szakértői kormányt kíván irányítani, amelybe eltérő meggyőződésű emberek is kerülhetnek, de szakmai kérdésekben egyet kell érteniük. Jelezte: a gazdaságban ezentúl nagyobb lesz az állami szerepvállalás. Utalt arra is, hogy a piacgazdaság eszközeivel kívánja a gazdasági válságot kezelni. Primakov 1929-ben született, előbb rádiótudósító, majd a Pravda szerkesztője volt; emellett hírszerzőként is dolgozott, és tagja volt Gorbacsov elnök tanácsadói testületének is. A KGB első elnökhelyettesi posztját is betöltötte, 1996-tól külügyminiszter. Primakov a hétfői, első kormányülésen elvetette azokat a vádakat, melyek szerint "vörös" kormánya lenne Oroszországnak, és megerősítette, hogy kabinetje folytatni kívánja a reformokat, amelyeknek egyúttal szociális célokat is szolgálniuk kell.
CEFTA-csúcs: nézetkülönbségek Pozitívan értékelte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) fél évtizedes tevékenységét a cseh fővárosban a magyar, a cseh, a lengyel, a román, a szlovák és a bolgár miniszterelnök. Orbán Viktor mindazonáltal úgy vélte: a szervezet tagjai - a cseh kormányfő kivételével - nem a szabadkereskedelem fejlesztése mellett foglaltak állást. Magyarország érdekeivel ellentétesek azok a javaslatok, amelyek különféle kvóták és ellenőrző rendszerek bevezetésére irányulnak. A csúcstalálkozón jelentette be Szlovákia, hogy 70 százalékos vámot vet ki a magyar búzára. Ezután éles vita bontakozott ki Orbán Viktor és Vladimír Meciar szlovák kormányfő között. A magyar miniszterelnök bejelentette: Magyarország ez ügyben a Kereskedelmi Világszervezethez fordul.
Bajorország: választások Ismét a CSU nyert a bajorországi tartományi választásokon: a nem hivatalos végeredmény szerint a választók 52,9 százaléka szavazott a pártra, így némileg még 1994-es eredményén is javítani tudott. Az SPD 28,7 százalékot szerzett, harmadik pártként pedig a Zöldek kerültek a tartományi gyűlésbe, 5,7 százalékos eredménnyel, ami gyengébb, mint 1994-es eredményük. A CSU 123, az SPD 67, a Zöldek 14 képviselőt küldenek a tartomány parlamentjébe. Michael Glos, a CSU egyik vezetője szerint az uniópártok népszerűsége emelkedőben van, ezt bizonyítja a választási eredmény.
Clinton-botrány: a jelentés nyilvános Bill Clinton amerikai elnököt hamis tanúzással, az igazságszolgáltatás akadályozásával, tanúk befolyásolásának szándékával és hatalommal való visszaéléssel vádolja a Kenneth Starr vizsgálóbíró által a kongresszusnak múlt héten megküldött jelentés, amelyet az interneten is közzétettek. Starr szerint összesen 11 okból lehet vádemelést kezdeményezni az elnök ellen. Clinton az egyházak vezetői mellett tárgyalt pártjának képviselőivel és kormányának tagjaival; ismét bocsánatot és megértést kért, és felhívta a figyelmet: ne engedjék, hogy az események eltérítsék őket a "nép javára végzett munkától". Az elnök környezetéből határozottan cáfolták, hogy Clinton lemondását fontolgatná; jogászai máris 42 oldalas dokumentumban szedték ízekre a vádakat. Ha a kongresszusi képviselők többsége, majd a szenátorok kétharmada elfogadná a különleges ügyész érveit, Clintont eltávolíthatnák hivatalából; a közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy az amerikaiak kétharmada ezt továbbra sem helyeselné.
RMDSZ: nem szakad? Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem a párt kormányzati és parlamenti képviselői nem vettek részt azon az Alsócsernátonban (Románia) rendezett fórumon, amelyet Tőkés László püspök hívott össze. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: a szervezet vezetősége eltávolodott a tagságtól, ezért szükség lenne az RMDSZ megújítására. Tőkés bírálta Markó Béla szövetségi elnököt, aki utóbb azt mondta, a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint azt a szervezők korábban állították, és a résztvevők nem fogalmaztak meg alternatívát. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban többek közt követelik a székelyföldi területi autonómia biztosítását, a kolozsvári magyar egyetem beindítását, az egyházi javak visszaadását. A magyar kormánytól pedig azt kérik: tegye lehetővé "a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyerését". (Lásd még: 24-25. oldal.)
Szombathelyi ipari park: nincs döntés A szombathelyi közgyűlés legutóbbi ülésén levették a napirendről az ipari park építési szabályzatának ügyét. "Erről most nincs mit beszélni" - kommentálta a döntést Wagner András szabaddemokrata polgármester, akinek testvérbátyja vásárolt alacsony áron földterületeket az ipari park ezen részén, és adta tovább busás haszonnal a Tesco-áruházakat üzemeltető cégnek (lásd: Szomszédok, MaNcs, 1998. szeptember 3.). A hivatali indoklás szerint azért nem tárgyalták az ügyet, mert még meg kell állapodni a cégekkel, hogy milyen módon adják vissza azt a hozzájárulást, amit az önkormányzat nyújt nekik a különböző közműfejlesztésekért. A város ugyanis központi és PHARE-támogatásokat is kapott erre a célra, ami külön érdekesség, hiszen az ipari parkot menedzselő kft. egyik ügyvezetője a polgármester testvérének szomszédja. Információink szerint az is befolyásolhatta a napirendi pont tárgyalásának elmaradását, hogy a szocialista frakció jelezte: nem kíván asszisztálni az üzlethez.
Albánia: ismét zavargások Vasárnap tüntetők rálőttek az albán kormány székházára, megrohamozták, és autókat gyújtottak fel; a kormány tagjainak sikerült elmenekülniük. A tüntetők megtámadták a közrendvédelmi minisztérium épületét is. A megmozdulás résztvevői azért tiltakoztak, mert úgy vélték: a kormánynak köze van egy ellenzéki képviselő, Azem Hajdari egy nappal korábban történt meggyilkolásához. Az Albán Demokrata Párt egyik vezetőjét akkor érték halálos lövések, amikor kilépett pártja székházából. A tüntetők behatoltak az állami televízió és a parlament épületébe is. A zavargásokat követően harckocsik jelentek meg a fővárosban; ezek közül többet hatalmukba kerítettek a tüntetők. Olaszország kormánya, amely komoly anyagi segítséget nyújt a nemrégen még polgárháború sújtotta országnak, felszólított a törvényes rend helyreállítására. Az olasz védelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy bizonyos erők esetleg Kosovóból szítják a tüzet Albániában.
Morze
Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője Belfastban tárgyalást folytatott David Trimble északír tartományi miniszterelnökkel, a brit fennhatóságot pártoló unionisták vezetőjével. Adams nemrégiben közölte: a Sinn Fein lemond az erőszakról. Továbbra is problémát jelentenek azonban az IRA kezén lévő fegyverek.
A "közízlést romboló, torzan egyoldalú, dezinformáló, kifejezetten politikai propagandát kifejtő" műsornak nevezte Várhelyi András kisgazda képviselő Bolgár György Beszéljük meg! című, a Magyar Rádióban sugárzott műsorát. A képviselő kérte a parlament kulturális bizottságát: fontolja meg, hogy lépéseket tesz a műsor megszüntetésére.
Kínai ellenzékiek újabb kísérletet tettek demokratikus párt alapítására: tíz másként gondolkodó levelet írt a polgári ügyek minisztériumának, és jelezték, hogy elismerik a kommunista párt vezető szerepét, de a társadalmi stabilitás fontos elemének tartják más pártok ellenőrzését az uralkodó párt fölött. A hatóságok nem utasították el egyértelműen a kezdeményezést.
Észak-Korea valószínűleg egy kisméretű műholdat akart pályára állítani augusztus végén - jelentette ki Dél-Korea és az Egyesült Államok. Korábban azt feltételezték, hogy az északiak hadászati rakétával kísérleteztek. A rakéta egyébként meghibásodott, és a Csendes-óceánba zuhant.
Kiemelték a Swissair légitársaság szerencsétlenül járt gépének második fekete dobozát is. Szakértők bíznak abban, hogy ebből több információhoz juthatnak a gép katasztrófájának körülményeiről, az első adatrögzítőn talált felvételek ugyanis kevésnek bizonyultak a 229 ember halálát okozó baleset okainak kiderítéséhez.
Fosztogatásokba torkollott az alapvető fogyasztási cikkek árának leszállítását követelők tüntetése Indonézia több városában, Jakartában pedig a biztonsági erők erőszakot alkalmaztak a hadsereg politikai befolyása ellen tiltakozó egyetemistákkal szemben.
Megállapodás született arról, hogy Belgrád megszünteti majd Szerbia állami jelképeinek alkalmazását Kosovóban - véli tudni egy belgrádi lap. A megegyezés állítólag akkor született, amikor Milosevic elnök tárgyalt a felek között közvetítő amerikai diplomatával, Christopher Hill-lel.
Alberto Fujimori perui elnökkel folytatott megbeszélést a parlamentben Áder János, az Országgyűlés elnöke. Törekednünk kell arra, hogy a nagy földrajzi távolság ellenére is megfelelő kapcsolatban álljunk a dél-amerikai országgal - jelentette ki Áder, aki emlékeztetett arra, hogy Peruban hasonló gazdasági-társadalmi változások zajlottak le az elmúlt években, mint Magyarországon.
