Garéi hulladék: külföldön égetik el Németországban tervezi megsemmisíteni a Baranya megyei Garé község határában lévő 14 ezer tonnányi veszélyes hulladékot a G. P. konzorcium, amely megnyerte a hulladék ártalmatlanítására kiírt állami tendert. A két cég közös vállalkozásában alakult G. P. vállalta, hogy 2,3 milliárd forintért 2000. december 31-i határidővel megoldják a problémát. A 80-as években a Budapesti Vegyiművek által a községbe szállított veszélyes hulladék megsemmisítésének ügye évek óta húzódik. Egyes szakértők szerint a jelenlegi megoldás is problematikus, mert csupán a hordókban tárolt vegyszerek ártalmatlanítását oldja meg, a súlyosan szennyezett talaj problémáját azonban nem.
Majtényi és Stumpf a kormányülések jegyzőkönyveiről A Miniszterelnöki Hivatalt irányító és az igazságügyi miniszter kezdeményezze a kormányülések tartalmi dokumentálásának olyan törvényi szabályozását, amely garantálja az állampolgárok jogát a közérdekű adatok megismerésére - áll az adatvédelmi biztos ajánlásában; Majtényi László szerint ennek hiánya aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Stumpf István kancelláriaminiszter - miután kormányzati körökből jelezték: nem módosítanak az eddigi gyakorlaton - Majtényinak küldött levelében kijelenti: a kormány a titokköri jegyzék pontosítását kezdeményezi.
Szlovákia: nem lesz népszavazás A szlovák államfő bejelentette: nem teljesíti az ellenzék 390 ezer hiteles aláírással alátámasztott követelését, nem ír ki kettős népszavazást arról, hogy a hivatalos érintkezésekben kizárólag a szlovák nyelvet lehessen használni, és ne engedjék meg a stratégiai vállalatok privatizálását. A népszavazás kiírását szorgalmazó a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nemtetszésének adott hangot, noha a szlovák alkotmány egyértelműen kimondja, hogy az alapvető emberi jogok kérdésében nem lehet referendum útján dönteni.
Erdély: igény az önrendelkezésre Az Erdélyben élők 46 százaléka a politikai önrendelkezés mellett foglal állást - derült ki a Metro Media Transilvania Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet 11 erdélyi megyében végeztek. A válaszadók 57 százaléka nagyobb gazdasági autonómiát kívánna, 55 százalékuk fokozottabb közigazgatási és kulturális önállóságot tartana szükségesnek, 64 százalékuk szerint a bukaresti döntések nem kedveznek térségüknek. Az erdélyi lakosság túlnyomó többsége szerint nem lenne helyes, ha a romániai magyarok kettős állampolgárságot kapnának: 72 százalékuk nem helyeselné ezt a lépést. A pártok közül az RMDSZ öt százalékkal a hatodik legfontosabb politikai tömörülésnek számít Romániában.
Postabank: kiszivárgott VIP-lista Több hatóság több vizsgálatot is indított azután, hogy a Világgazdaság című gazdasági napilap nyilvánosságra hozta a Postabank VIP-listáját. A lap állítása szerint ráadásul a bank Princz Gábor távozása után is gyarapította a listát. A névsorban szereplők közül többen állították: nem volt kapcsolatuk a bankkal. Az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatósága vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére: valósak-e az adatok, ha igen, úgy hivatalból nyomozást rendelnek el banktitoksértés alapos gyanúja miatt - közölték. Ugyanezért tett feljelentést a Postabank, valamint az állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, amely belső vizsgálatot is kezdeményezett a banknál. A listát a Postabank vizsgálata miatt szintén birtokló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke határozottan állította: a KEHI-ből nem kerülhetett ki a névsor.
ERRC: tiltakozás Nyílt levélben tiltakozott az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) az oktatási miniszternél, amiért Pokorni Zoltán augusztus 20-án állami kitüntetésben részesítette a hajdúhadházi Földi János Általános Iskola igazgatóját. Korábban több szakértői vizsgálat is komoly visszásságokat állapított meg ezen iskolában a cigány gyerekek oktatásában. Az ERRC emlékeztet ugyan, hogy közel egy éve épp a most kitüntetett igazgató védte meg a gyermekeket elborult elméjű, késsel hadonászó kolléganőjétől, de ez nem indok a kitüntetésre - írják, hozzátéve: a látszatát is el kellene kerülni, hogy olyan gyakorlat kapjon elismerést Magyarországon, amely a lakosság egy részében a megalázottság érzetét keltheti.
Arab-izareli megbékélés: második Wye Madeleine Albright amerikai külügyminiszter jelenlétében írják alá Izrael és a palesztinok képviselői a Wye-2 megállapodást Kairóban. Elvi megállapodás született arról: az izraeli csapatok január 20-ig teljesítik a wye-i megállapodásban vállalt csapatkivonást Ciszjordániában; egyelőre azonban még tisztázatlan a palesztin foglyok szabadon bocsátásának kérdése. Arafat palesztin elnök tárgyalásokat kezdett a PFSZ-en belüli és kívüli radikális csoportokkal, ennek eredményeképp meghatározták a palesztinok maximális követeléseit: Izraelnek vissza kell vonulnia 1967-es határai mögé, át kell engednie Kelet-Jeruzsálemet a palesztin állam fővárosának, le kell állítania a zsidó telepek terjeszkedését, és vissza kell engednie a palesztin menekülteket.
Morze
Berlinbe költözött a német kancellária, az egykori megosztott város veszi át a parlament és a kormány székhelyét, de egyes minisztériumok, illetve állami szervek Bonnban maradnak. A kompromisszumos megoldást azonban többen nem tartják hosszú távon működőképesnek; a parlament elnöke utalt rá, hogy rövidesen felül kell vizsgálni: irányítható-e két központtal a szövetségi kormány.
Kína semmiképpen nem vet be atomfegyvert, és nem alkalmaz nukleáris fenyegetést az atomfegyverrel nem rendelkező országok ellen - jelentette ki Csiang Cö-min kínai elnök, aki hangsúlyozta: Kína nem ellenzi atomfegyvermentes térség létrehozását Közép-Ázsiában.
A lakosság mintegy 25-30 százaléka él a létminimum alatt derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításaiból. A KSH szerint 1998-ban átlagosan 20 700 forint volt szükséges a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletek kielégítéséhez. Elemzésük szerint 1998-ban nem romlott tovább az alacsony jövedelműek helyzete.
Nincs hatpárti egyetértés abban, hogy a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókat beleegyezésük nélkül a tűzoltósághoz vagy a polgári védelemhez oszthassák be. A HM érvelése szerint mindenkire vonatkozik a polgári védelmi kötelezettség, az MSZP szerint azonban elfogadhatatlan, hogy a katonasághoz hasonlóan szigorú hierarchiájú szervezetbe osszák be a polgári szolgálatosokat.
Lezsák Sándor, a 210 millió forintos postabanki adósságot felhalmozó Lakitelek Alapítvány alapítója az RTL Klubnak nyilatkozva kijelentette: amikor felvették a hitelt, már pontosan tudták, hogy ezt nem fogják tudni visszafizetni. Ügyészségi forrásokból származó lapinformációk szerint ez a nyilatkozat beismerő vallomásnak tekinthető a csalás bűntettének alapos gyanújához, ám az ügyészségen még senki sem jelentette fel Lezsákot.
