Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője írásbeli kérdést intézett Polt Péternek arról, miért nem a Legfőbb Ügyészség nyomozott az Elios-ügyben.
A legfőbb ügyész először a 2018 júliusában elfogadott új Büntetőeljárási törvényre (Be.) hivatkozott, ami a nyomozást két részre osztotta:
- az első, felderítési szakasz a gyanúsított kihallgatásáig tart, és a rendőrség hatáskörébe tartozik, ebben a szakaszban az ügyészségnek csak felügyeleti joga van
- a második a vizsgálati szakasz, az irányítást csak itt veszik el a rendőröktől
Mivel azonban a a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást”- fejtette ki Polt Varjunak küldött válaszlevelében.
Ez az érvelés ellentmond annak a hatályos Büntetőeljárási törvény 26. § (5) bekezdése szerinti állításnak, ami kimondja, hogy „Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást”.
Polt erre is kitér a levélben, az állítást nem cáfolja, de hozzáteszi hogy "ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő kivétel”.
Vagyis megtehették volna, de nem akarták átvenni a nyomozást, és mivel a rendőrség kihallgatás nélkül lezárta az ügyet, ők sem foglalkozhattak már vele – írja a Népszava.
Az Elios-üggyel tavaly több ízben és részletesen foglalkoztunk print kiadásunkban.
Az elsötétített ország - Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége
Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.
