Polt Péter megmagyarázta végre, miért nem a Legfőbb Ügyészség nyomozott az Elios-ügyben

  • narancs.hu
  • 2019. április 2.

Belpol

Megtehették volna, de nem.

Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője írásbeli kérdést intézett Polt Péternek arról, miért nem a Legfőbb Ügyészség nyomozott az Elios-ügyben.

A  legfőbb ügyész először a 2018 júliusában elfogadott új Büntetőeljárási törvényre (Be.) hivatkozott, ami a nyomozást két részre osztotta:

  • az első, felderítési szakasz a gyanúsított kihallgatásáig tart, és a rendőrség hatáskörébe tartozik, ebben a szakaszban az ügyészségnek csak felügyeleti joga van
  • a második a vizsgálati szakasz, az irányítást csak itt veszik el a rendőröktől

Mivel azonban a a rendőrség a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutott el az Elios-botrány felderítése során, „az ügyészség nem került abba a helyzetbe, hogy irányíthassa a nyomozást”- fejtette ki Polt Varjunak küldött válaszlevelében.

Ez az érvelés ellentmond annak a hatályos Büntetőeljárási törvény 26. § (5) bekezdése szerinti állításnak, ami kimondja, hogy „Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást”.

Polt erre is kitér a levélben, az állítást nem cáfolja, de hozzáteszi hogy "ez nem kötelezettség, és mindenképpen az általános hatásköri szabályoktól eltérő kivétel”.

Vagyis megtehették volna, de nem akarták átvenni a nyomozást, és mivel a rendőrség kihallgatás nélkül lezárta az ügyet, ők sem foglalkozhattak már vele – írja a Népszava.

Az Elios-üggyel tavaly több ízben és részletesen foglalkoztunk print kiadásunkban.

Az elsötétített ország - Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.