Augusztus 31-ével megszűnt Pálffy Ilona megbízatása a Nemzeti Választási Iroda (NVI) élén. Pálffy augusztus 4-én, személyes találkozón jelezte lemondási és nyugdíjba vonulási szándékát Orbán Viktornak, de távozása régebb óta eldöntött kérdés volt: tavaly májusban az azonnali.hu-nak adott interjúban már elárulta, hogy semmi pénzért nem vállalná a 2022-es országgyűlési választások levezénylését. Pálffy utódját a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök nevezheti ki 9 évre, azonban keddi lapzártánkkor még nem volt ismert az új NVI-elnök személye.
A lemondását az Inforádióban az ellenzéki pártok és a média felől érkező „igazságtalan támadásokkal” magyarázó 72 éves Pálffy Ilona a 2019. októberi önkormányzati választásokat még mindenképpen szerette volna végigcsinálni, visszavonulását úgy időzítette, hogy utódjának 2022-ig elég ideje maradjon a felkészülésre. Pálffy fontosnak tartotta továbbá, hogy a választási szabályok néhány szükséges módosítására még az ő elnöksége alatt tegyen javaslatot az NVI, előterjesztéseit augusztus 25-én ismertette a parlamenti pártok frakciói előtt (a módosítási csomagról lásd keretes írásunkat). Rádióinterjújában úgy érvelt, hogy különösen a választókerületi határok átrajzolása érzékeny kérdés, nem akarta, hogy a következő elnököt kapásból ezzel támadják. „Ezt a balhét még elviszem” – fogalmazott.
„Nyilván csak utólag derülhet ki, hogy a választások tisztasága miatt aggódóknak jó vagy rossz hír Pálffy Ilona távozása – mondja Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja –, mindenesetre az életkora és a hozzá kötődő botrányok miatt időszerűnek érzem a lemondását, reményeim szerint az NVI következő elnöke jobb munkát végez majd.” Szabó Attila, a TASZ munkatársa inkább aggódik. „A következő hetekben két elég fontos időközi választás lesz, szeptember 27-én egy önkormányzati Mohácson, október 11-én egy országgyűlési egyéni képviselői Borsodban. Pálffy Ilona tevékenysége szerintem sok szempontból rendben volt, és tartok tőle, hogy a következő NVI-elnök kinevezésénél a 100 százalékos megbízhatóság lesz az elsődleges szempont.”
Kopaszok
Persze az önálló költségvetési intézményként 2013-ban létrehozott NVI első elnöke sem volt ismeretlen kormánypárti körökben. Pálffy Ilonának hosszú önkormányzati, államigazgatási tapasztalata van − volt egyebek mellett az Országos Választási Iroda elnökhelyettese és az Alkotmánybíróság főtitkára is –, de kormányzati pozíciókba mindig a Fidesz-kormányok alatt került: 1998-ban az Igazságügyi Minisztérium, 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára lett, közvetlenül NVI-elnöki kinevezése előtt pedig a Miniszterelnökség politikai főtanácsadójaként dolgozott.
Litresits András a távozó elnök kormánypárti kötődésének bizonyítékát látja abban is, ahogy augusztus 24-én elköszönt az NVB tagjaitól. „Azzal dicsekedett, hogy a miniszterelnök úr megígérte, módosítani fogják a körzethatárokat. Amikor pedig felvetettem, hogy NVB-tagként én is szeretném megtekinteni az NVI törvénymódosító javaslatait, azt mondta, Gulyás Gergelytől kell megkérdeznie, odaadhatja-e.”
Bár a választási szabályok 2010 utáni átírása miatt 2014-ben jelentősen megváltozott jogi környezetben kellett lebonyolítani az országgyűlési választásokat, Pálffy ekkor még el tudta kerülni a direkt hozzá köthető botrányokat. 2014-ben a legnagyobb feltűnést a kamupártok elburjánzása és az ajánlások másolása okozta – az NVI akkor és azóta sem tudott érdemben fellépni a jelenséggel szemben, de lehet amellett érvelni, hogy ez nem is az ő feladatuk, inkább a rendőrségé és az ügyészségé. A 2014-es magyarországi választásokról szóló jelentésében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) alapvetően dicsérte a választási szervek munkáját, amiért mégis úgy vélte, hogy „a kormányzó pártok jogosulatlan előnyt élveztek”, az a Fidesznek kedvező jogszabályi környezet volt (egyebek mellett a győzteskompenzáció, az egyoldalú kampány- és médiaviszonyok, az indokolatlan különbségtétel a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó, de itthoni lakcímmel is rendelkező magyarok között).
Valószínűleg sok választópolgár 2016. február 23-án jegyezte meg Pálffy Ilona nevét. Aznap kopaszok egy csoportja az NVI Alkotmány utcai székházában erődemonstrációval akadályozta meg, hogy az MSZP-s Nyakó István elsőként beadja a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. A kopaszok a szintén boltzáras kérdéssel érkező Erdősi Lászlónéval, a volt fideszes herceghalmi polgármester feleségével mozogtak együtt. A balhénak túl nagy gyakorlati következménye nem lett: bár az NVB Erdősiné kérdését hitelesítette, a Kúria már Nyakóét engedte át arra hivatkozva, hogy az NVI jogellenesen használta az úgynevezett érkeztetőbélyegzőt annak megállapítására, melyik népszavazási kezdeményezés élvezzen elsőbbséget. Végül népszavazás sem volt, a kormány kihátrált a vasárnapi boltzárból, később pedig eltörölték a „párhuzamossági moratóriumról” szóló szabályt, ami miatt a tülekedés és a verseny kialakulhatott – azóta az azonos témakörű népszavazási kezdeményezéseknél nem az számít, ki adja be először a kérdést, hanem hogy ki gyűjti össze először a 200 ezer támogató aláírást.
Mégis ijesztő volt látni, hogy a hatalom ilyen eszközök bevetésétől sem riad vissza, ráadásul mindezt zavartalanul megteheti a választások tisztasága felett őrködni hivatott szervek székházában. Litresits András szerint a kopaszbotrány egyértelműen az NVI számlájára írható. „Nonszensz, hogy egy ország legfőbb választási szervének épületében ilyesmi megtörténhet, miközben az elnök széttárja a kezét. Kérhetett volna rendőri intézkedést, igazoltathatta volna a kopaszokat, ehelyett bemondásra elhitte, hogy mindannyian népszavazási kezdeményezéssel érkeztek. Ez Pálffy Ilona felelőssége, ahogy az is, hogy jogszabályi felhatalmazás nélkül kezdte használni az érkeztetőbélyegzőt.”
Tisztességes iparos
2018 áprilisában aztán megsokasodtak az NVI-hez vagy a helyi választási szervekhez kapcsolható visszásságok. Eleve kikezdte a választási eljárásba vetett bizalmat, hogy az első részeredményeket csak este 11 óra után tette közzé az NVI – erre azért kényszerültek, mert az átjelentkező szavazók egy budai szavazókörben olyan sokan voltak, hogy eddig tartott a sorban állás. A helyzeten nem javított, hogy napközben leállt a valasztás.hu újonnan fejlesztett honlapja, az NVI ezért a régi fapados verzióra váltott, de azon jogszabálysértő módon nem voltak megtalálhatók például az NVB határozatai. Pálffy Ilona azóta is hangoztatja, hogy csak a honlap hibásodott meg, maga a választási rendszer nem, ugyanakkor az Unhack Democracy nevű szervezet jelentésében több olyan szavazatszámlálót is idéznek, akiknek azt mondták, a rendszer lefagyása miatt kell éjszakáig várniuk az eredmények bediktálásával. A választási honlap a tavalyi önkormányzati választások idején sem bírta a terhelést, és jellemző, hogy Pálffy búcsúinterjújában is csak annyit mondott, bízik benne, hogy az informatikusok egyszer megoldják a problémát.
Azt még valahogy megmagyarázták Pálffyék, hogyan csökkenhetett a 2018-as részvételi adat 18:30 és 19 óra között (a 19 órás számot a beérkezett jegyzőkönyvek alapján tették közzé, és abban az átjelentkezők még nem voltak benne), az viszont továbbra is rejtély, hogyan nőhetett a választást megelőző napokon mintegy 60 ezerrel a szavazásra jogosultak száma. Utóbbi ellentmondás az EBESZ-nek is feltűnt: nekik azt mondták az NVI-ben, hogy „az április elején közzétett adat technikai hiba eredménye volt”. 2018-ban a jegyzők irányítása alatt álló helyi szavazatszámláló bizottságok is sok furcsa „hibát” követtek el: több helyen előfordult, hogy ellenzéki pártok szavazatait máshova – például kamupártokhoz – könyvelték, de tipikus volt az is, hogy a nemzetiségi szavazóknak tévesen pártlistás szavazólapot adtak, ami miatt végül minden párttól le kellett vonni a többletként jelentkező szavazatokat.
Kérdés, hogy ezeket a helyi visszásságokat mennyire lehet Pálffy Ilona nyakába varrni. Az NVI elnökének elvben utasítási joga van a helyi választási irodákat vezető jegyzők fölött, de nyilván nem láthat rá mind a háromezer településre. Az azonban lényeges, hogy egy-egy választás előtt milyen képzéseket szervez, milyen tájékoztató anyagokat ad ki a választási központ. „Az NVI alapvetően jogalkalmazó szerv, nem az iroda írja a jogszabályokat, a levélszavazatok kivételével nem az iroda számolja össze a szavazatokat, és a választási eljárással kapcsolatos kifogásokat sem az NVI, hanem a választási bizottságok bírálják el. Ezért az NVI elnökének személyénél szerintem jóval fontosabb, hogy az NVB-ben is simán megvan a fideszes többség” – mondja egy választási jogban jártas forrásunk.
A neve elhallgatását kérő forrás Pálffy Ilonát „tisztességes iparosnak” tartja. „Jó szakember, de progresszívnek nem mondanám még technikai kérdésekben sem. Ha egy hasonló embert ültetnek a helyére, annak nagy befolyása nem lesz 2022-re. Persze, ha egy durva pártkatona lesz az NVI-elnök nulla tapasztalattal, az azért tud károkat okozni.” Szabó Attila szerint a 2018-as NVI-malőrök inkább a „bénázásnak” tudhatók be, nem szándékos mulasztásnak. A TASZ munkatársa azt emeli ki, hogy Pálffy Ilona együttműködő volt a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekkel is, például meghallgatta az arra vonatkozó javaslataikat, hogyan lehetne közérthetőbbé tenni a választópolgároknak kiküldött választási értesítőt. „Eljött a műhelybeszélgetéseinkre, állta a sarat. Ez kuriózumnak számít a NER-ben.”
Az NVI elnöke azzal is kilógott az államigazgatási vezetők sorából, hogy esetenként alig burkoltan bírálta a kormányt vagy legalábbis a parlamenti többséget. Az azonnali.hu-nak adott, már idézett interjújában azt mondta, ő idejében figyelmeztette a politikusokat, hogy baj lesz a versengő népszavazási kezdeményezésekkel és a sok átjelentkezővel, de mindig csak a botrányok után léptek. Az Inforádiónak azt is elárulta, jobban tetszene neki, ha a külföldön tartózkodó magyarok is szavazhatnának levélben.
Idő előtti lemondásával azonban inkább a kormánynak kedvez Pálffy Ilona. Mandátuma 2022. május 24-ig tartott volna, így egy esetleges ellenzéki győzelem után az új miniszterelnök hamar új embert jelölhetett volna az NVI élére. Pálffy lemondása után viszont Orbán következő jelöltje egészen 2029-ig hivatalban maradhat, egy új kormány csak nagyon nehezen mozdíthatja majd el (például összeférhetetlenség kimondásával, vagy ha megsérti a vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat). Persze, ha az ellenzék Fidesz által kinevezett NVI-elnök mellett is nyerni tud 2022-ben, az azt is jelenti, hogy nem feltétlenül Pálffy Ilona bebetonozott utódjának lecserélése lesz a prioritás számukra.
| A választási csomag
Az NVI választási szabályokat módosító, a parlamenti pártoknak augusztus 25-én bemutatott javaslatcsomagjából a legjelentősebbnek a Pest megyei egyéni választókerületi határok átrajzolása ígérkezik. A módosítás törvényi kötelezettség, a fővárosból az agglomerációba történő kiköltözés következtében két Pest megyei körzet – a dunakeszi és a budakeszi – lélekszáma már a 2018-as választásokon több mint 20 százalékkal tért el az országos átlagtól, idén februárra pedig az NVI tájékoztatása szerint további négy körzetnél – szigetszentmiklósi, szentendrei, vecsési, gödöllői – haladta meg a lakosságszám átlagtól való eltérése a törvényi maximumot. A problémát az NVI a települések Pest megyei körzetek közötti áthelyezésével kezelné: a 12 körzetből 10-et érint a javaslatuk (csak az érdi és a ceglédi körzet maradna érintetlen). Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondja, első ránézésre semleges megoldásnak tűnik az NVI előterjesztése, nem látszik rajta az a pártos elfogultságú térképrajzolás, amit a Fidesz 2010 után tanúsított. Kérdés, ez a változat kerül-e az Országgyűlés elé, a Fideszben ugyanis állítólag az az ötlet is felmerült, hogy Budapesttől elvennének, Pest megyének pedig adnának egy választókerületet, és Harangozó szerint a frakciók egyeztetésén a fideszes résztvevők nem voltak lenyűgözve Pálffy Ilona előterjesztésétől. Mulasztásos alkotmánysértést orvosolna az NVI plakátokra vonatkozó javaslata. Az Alkotmánybíróság egy szekszárdi ügyben kimondta, alkotmányellenes, hogy a törvények nem tartalmaznak eljárást a plakátok kihelyezésének engedélyezéséről. Az önkormányzatok el tudták játszani, hogy egyszerűen nem reagáltak az ellenzéki jelöltek kérelmeire, így megakadályozták, hogy plakátot helyezhessenek el az önkormányzat tulajdonában álló felületeken. Az új szabály nyolcnapos (elektronikus kérelmek esetén ötnapos) válaszadási határidőt írna elő, és kötelezné az önkormányzatokat ingyenes és bárki számára hozzáférhető plakátolási felületek kijelölésére. A jelenlegi helyzethez képest ez mindenképpen előrelépés lenne, bár az MSZP azt is hozzátenné, hogy főszabályként ne lehessen megtagadni az engedélyt, csak akkor, ha a plakát kihelyezése például életveszélyes. Az NVI következő javaslata „passziválná” azoknak a kettős állampolgároknak a szavazójogát, akik a megelőző két országgyűlési választást felölelő időszakban nem adtak magukról életjelet. Nekik csak akkor küldene levélcsomagot az NVI, ha ezt újra kérik. Pálffy Ilona tájékoztatása szerint ez a megszorítás körülbelül 19 ezer embert érintene. Szabó Attila szerint azonban a javaslat nem jelent megoldást arra, hogy az NVI alapesetben nem értesül arról, ha egy regisztrált külhoni választó meghal, így a halottak adataival visszaélve a nevükben más is visszaküldheti a levélszavazatot. A visszaélés lehetőségét csak a személyes regisztráció küszöbölhetné ki. Pálffy Ilonáék próbálnak reagálni az átjelentkezéses szavazók kálváriájára is. Javaslatuk értelmében, ha egy szavazókörben a választópolgárok száma meghaladja az 1500-at, a szavazás egy helyiségben több asztalnál, vagy egy épületen belül több teremben is lebonyolítható lenne. Ha a választópolgárok száma meghaladja a 2 ezret, kötelező volna valamelyik fenti megoldást alkalmazni a hosszas sorban állás elkerülése érdekében. Végezetül az NVI két alternatívát vázol a le nem adott ajánlóívek, illetve népszavazási aláírásgyűjtő ívek szabályozására: az A változatban teljesen eltörölnék a le nem adott ívek után kiszabható, jelenleg ívenként 1000 forintos bírságot, viszont így a jelöltek (illetve a népszavazást kezdeményezők) feladata lenne az ívek sokszorosítása. A B változatban a bírság összegének csökkentését javasolják ívenként 500 forintra, és bevezetnének egy plafont is: a teljes büntetés magánszemélyek esetében nem haladhatná meg a minimálbér ötszörösét, szervezeteknél a tízszeresét. |
