A Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a NER évekig tartó folyamat során alakította át alapítványi fenntartású magánintézménnyé – ezt a modellt azóta újabb egyetemekre erőltetik rá. A BCE „profiltisztítása” olyannyira sürgető volt, hogy például a 2015/2016-os tanév közben választották le róla a budai campuson működő karokat: a kertészettudományit, az élelmiszer-tudományit, a tájépítészeti és településtervezésit.
A budai karok elvonása az egyetem szándékaitól függetlenül, az oktatók és a diákok tavaszi-őszi tüntetései, tiltakozásai ellenére, politikai nyomásra valósult meg. Amíg lehetett, a kormányzat mélyen hallgatott erről, sőt a tervezett feldarabolásról a Corvinus egyetlen érintett dékánja sem tudott 2015 májusáig. Miután a sajtóba kiszivárgott a BCE szétszedésének az ötlete, Palkovics László akkori illetékes államtitkár azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy mivel még háttértanulmányt sem készítettek, nincs semmilyen döntés a Corvinusról.
A vakáció után persze mégis bejelentették az egyetem átalakítását. A Corvinus szenátusa 2015 szeptemberében nagy többséggel (7 igen, 17 nem, 5 tartózkodás) elutasította a budai karok elvételét. Ez azonban már csak véleménynyilvánítás volt, nem befolyásolta a kormánydöntést. Palkovicsnak az ügyben tanúsított mindenen átgázoló aktivitása még Balog Zoltán minisztert is meglepte, mondja most a Magyar Narancsnak egy akkori corvinusos vezető. „Amikor Balog először fogadta a dékánokat 2015. szeptember 16-án, akkor döbbent rá, milyen szintű az ellenállás, akkor esett le neki, hogy a három kar és a BCE szenátusa sem ezt akarja. Hogy minden félreértést tisztázzanak, egy újabb, második személyes találkozót ígért, de ezt már nem teljesítette.”
A bűn
Történetünk főszereplője, a BCE korábbi oktatója a 2015-ös bizonytalan helyzetben szeretett volna világosan látni. Kollégáival és a hallgatókkal együtt létrehozták a Fórum a Budai Campusért csoportot. A Fórum szeptember 18-án elhatározta, hogy az oktatói, illetve hallgatói kérdéseket anonim módon összegyűjtik, és szerkesztve karok átadását koordináló integrációs bizottság rendelkezésére bocsátják. A dokumentumot 2015. október 2-án e-mailen megküldték a bizottságnak, majd a rektornak, a kancellárnak, a dékánoknak és a hallgatói önkormányzatnak (HÖK) is eljuttatták. Mivel a BCE HÖK-ön keresztül kérte, megkapta a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) vezetése is (a Corvinusról leválasztott karokat oda tervezték be-, illetve visszatagolni).
A Gödöllőre küldött levelet Rostoványi Zsolt, a BCE rektora a kommunikációs szabályzat megsértéseként értékelte. Október 8-án Rostoványi ajánlott levélben a szabályzat betartására hívta fel az oktató figyelmét, de mielőtt még ezt a küldeményt kézbe vehette volna, a rektori hivatalba hívták, ahol a rektor Pavlik Lívia akkori kancellár jelenlétében írásbeli figyelmeztetést adott át neki. Rostoványi azt sérelmezte, hogy az oktató a felhatalmazása nélkül tevékenykedett. „Az integrációs folyamatban hatáskörrel rendelkező munkáltatója én vagyok, mint a BCE rektora és jómagam ilyen megbízást, felhatalmazást az Ön számára nem adtam, így arra hatáskörrel nem rendelkezett. Az egyetem külső kommunikációjáról a 9/2013. (VI.4.) sz. rektori utasítás rendelkezik, melyet Ön ezzel az eljárással szintén megsértett.”
A fegyelmi indoklásában szereplő további állítások szerint az oktató öncélúan szervezkedett, méltatlan magatartást tanúsított, amit tetézett a megfogalmazás stílusával; mindezzel pedig beavatkozott az integrációs folyamatba, nehezítette az együttműködést az integrációs partnerrel. A koncepciós perek retorikáját idéző vádpontok alapján írásbeli figyelmeztetésben részesítették, sőt Rostoványi belengette, hogy a munkaviszonyát is megszüntetheti, ha az oktató nem hagy fel az aktivitással.
Miközben Rostoványi a nyilvánosság előtt sajnálkozását fejezte ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az általuk felsorakoztatott szakmai érvekkel szemben más szempontokat tartott fontosnak és elvette a budai karokat a BCE-től, az ebbéli tájékozódást segíteni akaró kollégáját fegyelmivel hallgattatta el. Pavlik Lívia, a BCE akkori kancellárja azzal indokolta az írásbeli figyelmeztetést, hogy a továbbított kérdések sértő, személyeskedő, helyenként nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket is tartalmaztak, ami eleve méltatlan a Corvinus bármelyik dolgozójához.
Nem hagyta annyiban
A BCE oktatója a fegyelmi miatt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely első fokon az írásbeli figyelmeztetés jogellenességét mondta ki, és a BCE-t valamint a SZIE-t 200 ezer forint sérelmi díj kifizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítéletet amúgy 13 tárgyalás után hozta meg a bíróság. Az indoklás szerint a BCE a fegyelmivel megsértette az oktatónak az Alaptörvényben a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, a védett munkavállalói érdekképviseleti véleményalkotási és tárgyalás kezdeményezési szabadságának a jogát, továbbá meg akarta akadályozni az Alaptörvényben biztosított petíciós jog gyakorlását. Mivel az oktató nem a saját kérdéseit továbbította, az azokban esetlegesen szereplő dehonesztáló, méltóságot sértő kifejezések nem róhatók a terhére – állapította meg a bíróság, amely azt sem találta bizonyítottnak, hogy az oktató beavatkozott volna az integrációs folyamatba, és nehezítette az integrációs partnerrel való együttműködést. A kérdéseket ugyanis a későbbi munkáltató buzdítására továbbította, tevékenységével pedig nem lépte túl a véleménynyilvánítás jogszabály adta kereteit.
A perben a BCE mellett jogutódként a SZIE is részt vett alperesi oldalon, mindkét intézmény fellebbezése után másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódott a per, amely 2019-ben helyben hagyta az első fokú ítéletet. A bíróság a BCE kommunikációs rendelkezésének megsértésében sem találta felelősnek az oktatót, mivel a rektori utasítás nem volt értelmezhető a perbeli tényezőkre – az ugyanis a média szereplőivel történő kapcsolattartásra vonatkozott, az oktató a kérdések elküldéséről azonban sem sajtónyilatkozatot, sem a közvéleménynek szóló más tájékoztatást nem adott ki. A másodfokú bíróság ítéletében kimondta: általában az írásbeli figyelmeztetés nem alkalmas arra, hogy személyiségi jogot sértsen, viszont ha szankcionálja, megtiltja a kérdések feltevését, akkor a véleménynyilvánítás elfojtására alkalmas.
A SZIE elfogadta a jogerős ítéletet, a Corvinus viszont nem: felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, amelynek 2020. április végén lett eredménye. A Kúria nem találta megalapozottnak a Corvinus felülvizsgálati kérelmét. A pereskedést lezáró ítélet szerint az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az összegyűjtött és rendszerezett hallgatói és oktatói kérdések továbbítása kívül esett a rektori utasításban szabályozott tevékenységen. A Corvinus nem tudta igazolni, hogy az oktató magatartásával az írásbeli figyelmeztetésben foglaltak szerint beavatkozott volna az integrációs folyamatba. „Ezt az állítást a tárgyalások sikere önmagában cáfolta” – vonta le a következtetést a Kúria.
A Kúria ítéletében külön foglalkozott azzal, hogy a rektor nagy nyilvánosság előtt sértette meg az oktató méltóságát: „Avval, hogy a 100 fő részvételével tartott dolgozói fórumon, felismerhetően a jelenlévők tudomására hozta a felperes írásbeli figyelmeztetését, megsértette emberi méltóságát és jóhírnevét. E körben nem annak volt jelentősége, hogy a jelenlévők közül hány személy ismerhette fel a felperes személyét, mert a személyiségi jog megsértése már a felek közötti jogviszonyon kívül eső, egyetlen személy tudomásszerzésével megvalósul” – indokolt a Kúria.
Kitekintés
A 2019-es jogerős döntés után és két fizetési felszólítást követően az oktató a Corvinus ellen végrehajtást indított. A sérelmi díj teljes összegét végül 2020 márciusában fizették ki neki. Erről már nem Rostoványinak kellett intézkedni, hanem a Századvégtől a BCE rektori székébe igazoló Lánczi Andrásnak. Pavlik Lívia kancellár a Corvinus átalakításával kivívta a kormány bizalmát, és az innovációért és technológiáért felelős miniszterré előlépett Palkovics László megbízásából 2019 áprilisától az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
A leválasztás indokaként emlegetett minőségjavulás amúgy kétséges. A BCE volt budai campusán például az élelmiszermérnöki képzésre 2015-ben még 371 ponttal lehetett bekerülni, a gödöllői egyetem részeként az idén elég volt 317 is. Az oktató azóta elhagyta a gödöllői egyetemet, ahol szintén számos megalapozatlan vád érte (nem konzulenskedik diplomázók mellett, miatta akadozik a campus veszélyes hulladékainak elszállítása). Kérésére nevét még monogrammal sem szerepeltettük cikkünkben.
