Jogsértően elhallgattatott corvinusos tanár

Ne kérdezzél, ne nézzél

Belpol

Öt éven át harcolt igazáért a Budapesti Corvinus Egyetem volt oktatója, aki azért kapott fegyelmit, mert az intézmény szétdarabolásakor merészelte megkérdezni, hogy mi végre történik is ez az egész. Végül a Kúria is igazat adott neki. A Corvinus sérelmi díjat fizetett, igaz, csak végrehajtás nyomán.

A Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) a NER évekig tartó folyamat során alakította át alapítványi fenntartású magánintézménnyé – ezt a modellt azóta újabb egyetemekre erőltetik rá. A BCE „profiltisztítása” olyannyira sürgető volt, hogy például a 2015/2016-os tanév közben választották le róla a budai campuson működő karokat: a kertészettudományit, az élelmiszer-tudományit, a tájépítészeti és településtervezésit.

A budai karok elvonása az egyetem szándékaitól függetlenül, az oktatók és a diákok tavaszi-őszi tüntetései, tiltakozásai ellenére, politikai nyomásra valósult meg. Amíg lehetett, a kormányzat mélyen hallgatott erről, sőt a tervezett feldarabolásról a Corvinus egyetlen érintett dékánja sem tudott 2015 májusáig. Miután a sajtóba kiszivárgott a BCE szétszedésének az ötlete, Palkovics László akkori illetékes államtitkár azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy mivel még háttértanulmányt sem készítettek, nincs semmilyen döntés a Corvinusról.

A vakáció után persze mégis bejelentették az egyetem átalakítását. A Corvinus szenátusa 2015 szeptemberében nagy többséggel (7 igen, 17 nem, 5 tartózkodás) elutasította a budai karok elvételét. Ez azonban már csak véleménynyilvánítás volt, nem befolyásolta a kormánydöntést. Palkovicsnak az ügyben tanúsított mindenen átgázoló aktivitása még Balog Zoltán minisztert is meglepte, mondja most a Magyar Narancsnak egy akkori corvinusos vezető. „Amikor Balog először fogadta a dékánokat 2015. szeptember 16-án, akkor döbbent rá, milyen szintű az ellenállás, akkor esett le neki, hogy a három kar és a BCE szenátusa sem ezt akarja. Hogy minden félreértést tisztázzanak, egy újabb, második személyes találkozót ígért, de ezt már nem teljesítette.”

 

A bűn

Történetünk főszereplője, a BCE korábbi oktatója a 2015-ös bizonytalan helyzetben szeretett volna világosan látni. Kollégáival és a hallgatókkal együtt létrehozták a Fórum a Budai Campusért csoportot. A Fórum szeptember 18-án elhatározta, hogy az oktatói, illetve hallgatói kérdéseket anonim módon összegyűjtik, és szerkesztve karok átadását koordináló integrációs bizottság rendelkezésére bocsátják. A dokumentumot 2015. október 2-án e-mailen megküldték a bizottságnak, majd a rektornak, a kancellárnak, a dékánoknak és a hallgatói önkormányzatnak (HÖK) is eljuttatták. Mivel a BCE HÖK-ön keresztül kérte, megkapta a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) vezetése is (a Corvinusról leválasztott karokat oda tervezték be-, illetve visszatagolni).

A Gödöllőre küldött levelet Rostoványi Zsolt, a BCE rektora a kommunikációs szabályzat megsértéseként értékelte. Október 8-án Rostoványi ajánlott levélben a szabályzat betartására hívta fel az oktató figyelmét, de mielőtt még ezt a küldeményt kézbe vehette volna, a rektori hivatalba hívták, ahol a rektor Pavlik Lívia akkori kancellár jelenlétében írásbeli figyelmeztetést adott át neki. Rostoványi azt sérelmezte, hogy az oktató a felhatalmazása nélkül tevékenykedett. „Az integrációs folyamatban hatáskörrel rendelkező munkáltatója én vagyok, mint a BCE rektora és jómagam ilyen megbízást, felhatalmazást az Ön számára nem adtam, így arra hatáskörrel nem rendelkezett. Az egyetem külső kommunikációjáról a 9/2013. (VI.4.) sz. rektori utasítás rendelkezik, melyet Ön ezzel az eljárással szintén megsértett.”

A fegyelmi indoklásában szereplő további állítások szerint az oktató öncélúan szervezkedett, méltatlan magatartást tanúsított, amit tetézett a megfogalmazás stílusával; mindezzel pedig beavatkozott az integrációs folyamatba, nehezítette az együttműködést az integrációs partnerrel. A koncepciós perek retorikáját idéző vádpontok alapján írásbeli figyelmeztetésben részesítették, sőt Rostoványi belengette, hogy a munkaviszonyát is megszüntetheti, ha az oktató nem hagy fel az aktivitással.

Miközben Rostoványi a nyilvánosság előtt sajnálkozását fejezte ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az általuk felsorakoztatott szakmai érvekkel szemben más szempontokat tartott fontosnak és elvette a budai karokat a BCE-től, az ebbéli tájékozódást segíteni akaró kollégáját fegyelmivel hallgattatta el. Pavlik Lívia, a BCE akkori kancellárja azzal indokolta az írásbeli figyelmeztetést, hogy a továbbított kérdések sértő, személyeskedő, helyenként nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket is tartalmaztak, ami eleve méltatlan a Corvinus bármelyik dolgozójához.

 

Nem hagyta annyiban

A BCE oktatója a fegyelmi miatt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely első fokon az írásbeli figyelmeztetés jogellenességét mondta ki, és a BCE-t valamint a SZIE-t 200 ezer forint sérelmi díj kifizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítéletet amúgy 13 tárgyalás után hozta meg a bíróság. Az indoklás szerint a BCE a fegyelmivel megsértette az oktatónak az Alaptörvényben a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, a védett munkavállalói érdekképviseleti véleményalkotási és tárgyalás kezdeményezési szabadságának a jogát, továbbá meg akarta akadályozni az Alaptörvényben biztosított petíciós jog gyakorlását. Mivel az oktató nem a saját kérdéseit továbbította, az azokban esetlegesen szereplő dehonesztáló, méltóságot sértő kifejezések nem róhatók a terhére – állapította meg a bíróság, amely azt sem találta bizonyítottnak, hogy az oktató beavatkozott volna az integrációs folyamatba, és nehezítette az integrációs partnerrel való együttműködést. A kérdéseket ugyanis a későbbi munkáltató buzdítására továbbította, tevékenységével pedig nem lépte túl a véleménynyilvánítás jogszabály adta kereteit.

A perben a BCE mellett jogutódként a SZIE is részt vett alperesi oldalon, mindkét intézmény fellebbezése után másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódott a per, amely 2019-ben helyben hagyta az első fokú ítéletet. A bíróság a BCE kommunikációs rendelkezésének megsértésében sem találta felelősnek az oktatót, mivel a rektori utasítás nem volt értelmezhető a perbeli tényezőkre – az ugyanis a média szereplőivel történő kapcsolattartásra vonatkozott, az oktató a kérdések elküldéséről azonban sem sajtónyilatkozatot, sem a közvéleménynek szóló más tájékoztatást nem adott ki. A másodfokú bíróság ítéletében kimondta: általában az írásbeli figyelmeztetés nem alkalmas arra, hogy személyiségi jogot sértsen, viszont ha szankcionálja, megtiltja a kérdések feltevését, akkor a véleménynyilvánítás elfojtására alkalmas.

A SZIE elfogadta a jogerős ítéletet, a Corvinus viszont nem: felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, amelynek 2020. április végén lett eredménye. A Kúria nem találta megalapozottnak a Corvinus felülvizsgálati kérelmét. A pereskedést lezáró ítélet szerint az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésre, hogy az összegyűjtött és rendszerezett hallgatói és oktatói kérdések továbbítása kívül esett a rektori utasításban szabályozott tevékenységen. A Corvinus nem tudta igazolni, hogy az oktató magatartásával az írásbeli figyelmeztetésben foglaltak szerint beavatkozott volna az integrációs folyamatba. „Ezt az állítást a tárgyalások sikere önmagában cáfolta” – vonta le a következtetést a Kúria.

A Kúria ítéletében külön foglalkozott azzal, hogy a rektor nagy nyilvánosság előtt sértette meg az oktató méltóságát: „Avval, hogy a 100 fő részvételével tartott dolgozói fórumon, felismerhetően a jelenlévők tudomására hozta a felperes írásbeli figyelmeztetését, megsértette emberi méltóságát és jóhírnevét. E körben nem annak volt jelentősége, hogy a jelenlévők közül hány személy ismerhette fel a felperes személyét, mert a személyiségi jog megsértése már a felek közötti jogviszonyon kívül eső, egyetlen személy tudomásszerzésével megvalósul” – indokolt a Kúria.

 

Kitekintés

A 2019-es jogerős döntés után és két fizetési felszólítást követően az oktató a Corvinus ellen végrehajtást indított. A sérelmi díj teljes összegét végül 2020 márciusában fizették ki neki. Erről már nem Rostoványinak kellett intézkedni, hanem a Századvégtől a BCE rektori székébe igazoló Lánczi Andrásnak. Pavlik Lívia kancellár a Corvinus átalakításával kivívta a kormány bizalmát, és az innovációért és technológiáért felelős miniszterré előlépett Palkovics László megbízásából 2019 áprilisától az innovatív, versenyképes felsőoktatási működési modellek magyarországi bevezetésének előkészítéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.

A leválasztás indokaként emlegetett minőségjavulás amúgy kétséges. A BCE volt budai campusán például az élelmiszermérnöki képzésre 2015-ben még 371 ponttal lehetett bekerülni, a gödöllői egyetem részeként az idén elég volt 317 is. Az oktató azóta elhagyta a gödöllői egyetemet, ahol szintén számos megalapozatlan vád érte (nem konzulenskedik diplomázók mellett, miatta akadozik a campus veszélyes hulladékainak elszállítása). Kérésére nevét még monogrammal sem szerepeltettük cikkünkben.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.