Privatizációtól tartva tüntetnek a kutatók csütörtökön

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Belpol

A magyar kutatóhálózat szétverését célzó törvényjavaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek – követelik a szakszervezetek.

Privatizáció fenyegeti a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-bejegyzésében arra reagálva, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat reformjára készül a vezetőség, az Országgyűlés még idén szavazhat arról, hogy saját jellegzetességeire szabott jogi státuszt kapjon a szervezet – írja a Telex.

„Az elmúlt néhány nap fejleménye, hogy a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre” – írják a posztban.

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland vezérigazgató azt nyilatkozták az Indexnek, hogy egyeztetés történt a kutatókkal, bár arról már mást mondtak, hogy mindez személyesen vagy online kérdőív formájában történt meg. Az ADF szerint a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a TDDSZ aláírásgyűjtésén az átalakítás ellen.

Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát”

– írják.

„A törvényjavaslat megszüntetné az összes eddig kutatóközpontot és intézetet (köztük akár száz éve fennálló nemzeti intézményeket is), de nem szerepel benne egyetlen új intézet alapítása sem. A törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében és minden más módon az összes kutató és más munkavállaló közvetlenül a kormány által politikai alapon kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.”

Az interjúban az is elhangzott, hogy a kutatóhálózatra a jövőben több pénzt szán a kormány, az elnök és a vezérigazgató azt mondta: a 48,5 milliárdos költségvetési támogatás 2027-re 97 milliárdra emelkedik majd. „Az új törvény mellé a kormány szóbeli megállapodás alapján tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek – ahogyan hasonló ígéreteket tett az elmúlt években a »modellváltásra« rávett egyetemek esetében is, amelyek azonban gyakorlatilag nem valósultak meg. Az Európai Unió közben szankcionálja a KEKVA formában működtetett egyetemeket, megvonva az EU-s támogatási lehetőségeket. Az átalakuló kutatóhálózatnak ugyanilyen szankciókkal kellene szembenéznie a mostani törvénytervezet alapján, mivel a felvázolt működési forma analóg a KEKVA rendszerrel. Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet” – írta az ADF.

A tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna.

Az új szervezet nem tartozna elszámolni magánvagyonával, és mentességet élvezne a közérdekű adatok megismertetésének kötelezettsége alól. A törvénytervezet számos további meghatározatlan elemet is tartalmaz, és lényegi döntéseket hagy a később megalkotandó alapító okiratra, amelyet már nem az Országgyűlés fogadna el. Ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot” – tették hozzá.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mint minden eddigi állásfoglalásában, továbbra is kitart követelései mellett:

  • autonóm kutatóhálózat, érdemleges dolgozói közreműködés a döntésekben,
  • a kutatóhálózat egységének fenntartása,
  • a rendszerszintű központosítási tervek elvetése,
  • a kutatóhálózat helye a jövőre 200 éves Magyar Tudományos Akadémiánál van.

„Minderre tekintettel követeljük, hogy a kutatóhálózat szétverését célzó javaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek” – írták.

A kutatói hálózat bizonytalan jövőjéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat újabb átalakításának terve ellen

 demonstrációt hirdetett csütörtök délután fél 2-re a Belvárosba (V. kerület, Károlyi utca 9.)

Egyúttal kérik a kutatókat és a tudományos élet szabadsága iránt elkötelezett embereket, támogassák aláírásukkal petíciójukat.  A Budapesten kívüli intézetek, kutatóközpontok közös fotóval, piros lapot mutatva, rövid üzenettel fejezzék ki tiltakozásukat és csatlakozásukat – kérik a szervezők. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.