Privatizációtól tartva tüntetnek a kutatók csütörtökön

  • narancs.hu
  • 2024. november 13.

Belpol

A magyar kutatóhálózat szétverését célzó törvényjavaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek – követelik a szakszervezetek.

Privatizáció fenyegeti a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-bejegyzésében arra reagálva, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat reformjára készül a vezetőség, az Országgyűlés még idén szavazhat arról, hogy saját jellegzetességeire szabott jogi státuszt kapjon a szervezet – írja a Telex.

„Az elmúlt néhány nap fejleménye, hogy a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre” – írják a posztban.

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland vezérigazgató azt nyilatkozták az Indexnek, hogy egyeztetés történt a kutatókkal, bár arról már mást mondtak, hogy mindez személyesen vagy online kérdőív formájában történt meg. Az ADF szerint a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a TDDSZ aláírásgyűjtésén az átalakítás ellen.

Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát”

– írják.

„A törvényjavaslat megszüntetné az összes eddig kutatóközpontot és intézetet (köztük akár száz éve fennálló nemzeti intézményeket is), de nem szerepel benne egyetlen új intézet alapítása sem. A törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében és minden más módon az összes kutató és más munkavállaló közvetlenül a kormány által politikai alapon kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.”

Az interjúban az is elhangzott, hogy a kutatóhálózatra a jövőben több pénzt szán a kormány, az elnök és a vezérigazgató azt mondta: a 48,5 milliárdos költségvetési támogatás 2027-re 97 milliárdra emelkedik majd. „Az új törvény mellé a kormány szóbeli megállapodás alapján tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek – ahogyan hasonló ígéreteket tett az elmúlt években a »modellváltásra« rávett egyetemek esetében is, amelyek azonban gyakorlatilag nem valósultak meg. Az Európai Unió közben szankcionálja a KEKVA formában működtetett egyetemeket, megvonva az EU-s támogatási lehetőségeket. Az átalakuló kutatóhálózatnak ugyanilyen szankciókkal kellene szembenéznie a mostani törvénytervezet alapján, mivel a felvázolt működési forma analóg a KEKVA rendszerrel. Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet” – írta az ADF.

A tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna.

Az új szervezet nem tartozna elszámolni magánvagyonával, és mentességet élvezne a közérdekű adatok megismertetésének kötelezettsége alól. A törvénytervezet számos további meghatározatlan elemet is tartalmaz, és lényegi döntéseket hagy a később megalkotandó alapító okiratra, amelyet már nem az Országgyűlés fogadna el. Ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot” – tették hozzá.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mint minden eddigi állásfoglalásában, továbbra is kitart követelései mellett:

  • autonóm kutatóhálózat, érdemleges dolgozói közreműködés a döntésekben,
  • a kutatóhálózat egységének fenntartása,
  • a rendszerszintű központosítási tervek elvetése,
  • a kutatóhálózat helye a jövőre 200 éves Magyar Tudományos Akadémiánál van.

„Minderre tekintettel követeljük, hogy a kutatóhálózat szétverését célzó javaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek” – írták.

A kutatói hálózat bizonytalan jövőjéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat újabb átalakításának terve ellen

 demonstrációt hirdetett csütörtök délután fél 2-re a Belvárosba (V. kerület, Károlyi utca 9.)

Egyúttal kérik a kutatókat és a tudományos élet szabadsága iránt elkötelezett embereket, támogassák aláírásukkal petíciójukat.  A Budapesten kívüli intézetek, kutatóközpontok közös fotóval, piros lapot mutatva, rövid üzenettel fejezzék ki tiltakozásukat és csatlakozásukat – kérik a szervezők. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.