Publicus Intézet: A Fidesz-szavazóknak sem jött be Menczer pécsi akciója

  • narancs.hu
  • 2024. december 28.

Belpol

Elfogadhatatlannak tartják az ilyen kommunikációt. 

A Népszava számára a Publicus Intézet által készített felmérés szerint a Menczer-Magyar-csörte a Fidesz-KDNP szavazóinál is kiverte a biztosítékot, hiszen több, mint háromnegyedük úgy vélte, elfogadhatatlan az ilyen kommunikáció politikusok között. Ennél is egyöntetűbben ítélték el az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok az esetet: utóbbiak 92, a tiszások 94, más ellenzéki pártok szimpatizánsainak 96 százaléka szerint nem elfogadható a történet. Az összes megkérdezett közül háromszor többen – 16-48 százalék – gondolják, hogy nem egyéni ötlet, hanem a kormánypártok megrendezett akciója volt.

Ugyanakkor amíg a teljes népességben 49 százalék okolta a kialakult hangnemért a sportriporterből lett kommunikációs igazgatót, s csak 19 százalék Magyart, mindkettejüket pedig 18 százaléknyian, addig a Fidesz-KDNP-seknél a felelősség 55 százalékban terhelte a Tisza elnökét. Harmaduk szerint mindkét fél hibás volt, s csak minden ötvenedik gondolta úgy, hogy Menczer volt a hunyó. Ellenzéki oldalon pártállástól függően 88-89 százalék varrta Menczer nyakába a történteket, 6-11 százalék pedig közös produktumnak látta az elfajult esetet, a Tisza-vezető egyedüli felelősségét viszont senki sem állapította meg. A bizonytalanoknál 40-12-re „nyert” a kommunikációs igazgató, az együttes felelősséget pedig minden ötödik megkérdezett látta, s közöttük négyszer annyian vélték, hogy a vitában Magyar viselkedett elfogadhatóbban. Az összes megkérdezettnél is Magyar volt a tolerálhatóbb – 51-19 Menczer ellenében –, a tiszások 91, míg más ellenzéki pártok hívei 85 százalékban látták így a helyzetet, ezzel szemben a kormánypárti szavazók 56 százaléka szerint a kommunikációs vezető viselkedése volt a megfelelőbb, s csak 7 százalékuk szerint Magyaré. Az esetből politikai hasznot a megkérdezettek 39 százaléka szerint Magyar és a Tisza húzhat. Csak 11 százaléknyian érezték azt, hogy a kormánypártok és Menczer nyert, de a fideszeseknek is csak 23 százaléka gondolkodik így.

„Az emberek lenézéséből fakadó, negatív, fenyegető tónus jelent meg a magyar politikában” – mondta még a pécsi eset előtt Orbán Viktor, aki szerint a verbális durvaság előbb utóbb elvezet az agresszióhoz is. A kormányfő kijelentésével a Publicus felmérésében megkérdezettek kétharmada egyetértett, leginkább persze a fideszesek – 83 százalék -, de még a bizonytalanok többsége – 57 százalék – is így vélekedett. A közbeszéd eldurvulását is észlelték a válaszadók – a kormánypártiak 82, az ellenzékiek 93 százaléka –, a felelőst azonban már másként látták. A legtöbben, 73 százaléknyian a kormánypárti politikusokat, 67 a propagandasajtót, 64 az ellenzéki politikusokat, 54 pedig az ellenzéki újságírókat okolja az egyre durvább közbeszédért. Mindkét oldal szimpatizánsai a saját politikusaikat és médiumaikat védték és másikét hibáztatták, s ebből egyenesen adódott, hogy legfőbb következményként kétharmaduk úgy látja, a közbeszéd durvulása miatt a politikusok, a közélet elveszíti a komolyságát, csökken az emberek bizalma, de tízből hárman vélelmezik, hogy a szóbeli attak előbb-utóbb fizikai agresszióba vált át, számolt be a Népszava. 

Mint ismert, december elején Magyar Péter a pécsi gyermekotthonhoz látogatott el, ahol Menczer Tamás várta és verbális agresszióban részesítette. „Én hozzád jöttem. Tudod miért, mert szeretnék néhány dolgok megbeszélni. Vártam már ezt a találkozást nagyon. (…) Rám figyelj! Ketten vagyunk itt, csak te meg én, senki más nem tud neked segíteni. Láttam, hogy a nőkkel hogy beszéltél, ezért jöttem ide, hogy végre egy férfival is találkozzál” – mondta neki egyebek mellett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.