Publicus Intézet: A Fidesz-szavazóknak sem jött be Menczer pécsi akciója

  • narancs.hu
  • 2024. december 28.

Belpol

Elfogadhatatlannak tartják az ilyen kommunikációt. 

A Népszava számára a Publicus Intézet által készített felmérés szerint a Menczer-Magyar-csörte a Fidesz-KDNP szavazóinál is kiverte a biztosítékot, hiszen több, mint háromnegyedük úgy vélte, elfogadhatatlan az ilyen kommunikáció politikusok között. Ennél is egyöntetűbben ítélték el az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok az esetet: utóbbiak 92, a tiszások 94, más ellenzéki pártok szimpatizánsainak 96 százaléka szerint nem elfogadható a történet. Az összes megkérdezett közül háromszor többen – 16-48 százalék – gondolják, hogy nem egyéni ötlet, hanem a kormánypártok megrendezett akciója volt.

Ugyanakkor amíg a teljes népességben 49 százalék okolta a kialakult hangnemért a sportriporterből lett kommunikációs igazgatót, s csak 19 százalék Magyart, mindkettejüket pedig 18 százaléknyian, addig a Fidesz-KDNP-seknél a felelősség 55 százalékban terhelte a Tisza elnökét. Harmaduk szerint mindkét fél hibás volt, s csak minden ötvenedik gondolta úgy, hogy Menczer volt a hunyó. Ellenzéki oldalon pártállástól függően 88-89 százalék varrta Menczer nyakába a történteket, 6-11 százalék pedig közös produktumnak látta az elfajult esetet, a Tisza-vezető egyedüli felelősségét viszont senki sem állapította meg. A bizonytalanoknál 40-12-re „nyert” a kommunikációs igazgató, az együttes felelősséget pedig minden ötödik megkérdezett látta, s közöttük négyszer annyian vélték, hogy a vitában Magyar viselkedett elfogadhatóbban. Az összes megkérdezettnél is Magyar volt a tolerálhatóbb – 51-19 Menczer ellenében –, a tiszások 91, míg más ellenzéki pártok hívei 85 százalékban látták így a helyzetet, ezzel szemben a kormánypárti szavazók 56 százaléka szerint a kommunikációs vezető viselkedése volt a megfelelőbb, s csak 7 százalékuk szerint Magyaré. Az esetből politikai hasznot a megkérdezettek 39 százaléka szerint Magyar és a Tisza húzhat. Csak 11 százaléknyian érezték azt, hogy a kormánypártok és Menczer nyert, de a fideszeseknek is csak 23 százaléka gondolkodik így.

„Az emberek lenézéséből fakadó, negatív, fenyegető tónus jelent meg a magyar politikában” – mondta még a pécsi eset előtt Orbán Viktor, aki szerint a verbális durvaság előbb utóbb elvezet az agresszióhoz is. A kormányfő kijelentésével a Publicus felmérésében megkérdezettek kétharmada egyetértett, leginkább persze a fideszesek – 83 százalék -, de még a bizonytalanok többsége – 57 százalék – is így vélekedett. A közbeszéd eldurvulását is észlelték a válaszadók – a kormánypártiak 82, az ellenzékiek 93 százaléka –, a felelőst azonban már másként látták. A legtöbben, 73 százaléknyian a kormánypárti politikusokat, 67 a propagandasajtót, 64 az ellenzéki politikusokat, 54 pedig az ellenzéki újságírókat okolja az egyre durvább közbeszédért. Mindkét oldal szimpatizánsai a saját politikusaikat és médiumaikat védték és másikét hibáztatták, s ebből egyenesen adódott, hogy legfőbb következményként kétharmaduk úgy látja, a közbeszéd durvulása miatt a politikusok, a közélet elveszíti a komolyságát, csökken az emberek bizalma, de tízből hárman vélelmezik, hogy a szóbeli attak előbb-utóbb fizikai agresszióba vált át, számolt be a Népszava. 

Mint ismert, december elején Magyar Péter a pécsi gyermekotthonhoz látogatott el, ahol Menczer Tamás várta és verbális agresszióban részesítette. „Én hozzád jöttem. Tudod miért, mert szeretnék néhány dolgok megbeszélni. Vártam már ezt a találkozást nagyon. (…) Rám figyelj! Ketten vagyunk itt, csak te meg én, senki más nem tud neked segíteni. Láttam, hogy a nőkkel hogy beszéltél, ezért jöttem ide, hogy végre egy férfival is találkozzál” – mondta neki egyebek mellett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.