Magyar Péter beszédet mond az új év első pillanataiban

  • narancs.hu
  • 2024. december 28.

Belpol

Eddig csak a köztársasági elnök tartott beszédet az új év első perceiben. 

„Az új év első pillanataiban, a himnusz elhangzása után beszédet tartok. Minden magyar emberhez szólok majd a 2024-es mozgalmas évről és a 2025-ben előttünk álló feladatokról és lehetőségekről. A hazánk bajban van, a magyar állam nem működik, szétesnek a közszolgáltatások. 2025-ben óriási kihívások várnak majd ránk, de ha felállunk és összekapaszkodunk, akkor hittel, reménnyel és szeretettel elérhetjük hogy az új esztendő a magyarok éve legyen. Tartsatok velem 2025. január elsején, az új év első pillanataiban itt vagy a Youtube csatornámon” – írja közösségi oldalán Magyar Péter. 

Hagyományosan az új év első perceiben a köztársasági elnök szokott beszédet mondani a köztelevízión. Az elmúlt kév évben Novák Katalinra hárult ez a feladat, Sulyok Tamás viszont most nem mond újévi köszöntőt, helyette karácsonykor szólt a magyarokhoz. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.