Puch László két éve megmentőként érkezett, most mégis átengedte a Fidesznek a Szabad Földet

Belpol

Jó pénzt kapott érte.

Puch László, az MSZP volt pénztárnoka a múlt héten eladta a Szabad Föld hetilapot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworksnek, ahonnan a lap rögtön be is került az új fideszes médiaholdingba.

Csütörtökön megjelenő nyomtatott kiadásunk részletesen foglalkozik az ügylet körülményeivel, és azzal, hogyan vehették rá Puchot a tranzakcióra. Alább részleteket közlünk a cikkből.

"Az 50 főt foglalkoztató Mezőgazda Kiadó árát nem hozták nyilvánosságra, de alighanem meghaladja az 1 milliárd forintot, ahogyan saját tőkéje és könyv szerinti eszközeinek értéke is. Ezt az 1 milliárdot 2017. januárban Puch cége, a Horizont tette a kiadóba, miután megvette a Socus nevű társaságtól, amelynek tulajdonosa a Puch üzleti köreihez tartozó Geoholding-csoportban tűnt fel. A geoholdingosok a 2000-es évek közepétől vitték az 1991-ben indított lapkiadót. A Mezőgazdát a 2012-es socusos kitérő után Puch 2016 végén vette át a Horizont révén.

(...)

Szabad Föld eladásának indoklása azonban ezzel együtt is suta, hiszen a hetilap jövedelmező vállalkozás: tavaly május végén Puchéknak 157 millió forint osztalékot fizetett. Mi több, a Vasárnapi Hírek megszüntetésével a helyzet csak javult, hiszen e hetilap veszteségeit rendszeresen a Szabad Föld bevételeiből fedezték. A VH és a Népszava fúzióját ugyan már korábban is tervezték, de a Szabad Föld eladásával Puch lényegében lefejezte baloldali médiaérdekeltségét. A volt pártpénztárnok két éve a három lap megmentőjeként érkezett, egyik kinyilvánított célja a Szabad Föld piacvezető hetilapos státuszának a megtartása volt."

Zsidai Péter teljes cikkét a Magyar Narancs 2018. december 6-i lapszámában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A Magyar Narancs legfrissebb számának tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.