Pénzeket von el a kormány az MTA-tól, de a tudósok bekeményítettek és nem hagyják magukat

Belpol

Összezártak az akadémikusok Palkovics miniszter tervével szemben.

Az MTA rendkívüli közgyűlése csütörtökön 90 százalékos többséggel megszavazott egy előterjesztést, melyben lényegében kimondják, hogy nem fogadják el a kormány és Palkovics László innovációs miniszter MTA-ra vonatkozó átalakítási terveit.

Az ülésre meghívták Palkovics Lászlót is, a miniszter azonban nem ment el, csak egy levelet küldött. Lovász László, az MTA elnöke a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: sajnálja Palkovics távolmaradását, de azt az indokot nem tudja elfogadni, hogy a megvitatott témák ne lettek volna relevánsak.

Lovász ismertette, három fontos határozatot hoztak: folytatják a tárgyalást a kormánnyal, elvárják, hogy a kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen, változtatást csak akkor fogadnak el, ha az bizonyítottan a magyar tudomány érdekeit szolgálja.

Az MTA vezetése a sajtótájékoztatón

Az MTA vezetése a sajtótájékoztatón

 

Kertész János akadémikus a közgyűlés után azt mondta lapunknak, szerinte Palkovics levele felháborította az akadémikusokat, akik emiatt összezártak, és a vártnál nagyobb arányban fogadták el az elnökség javaslatát. Sőt megszavazták egy akadémikus előterjesztését is, amely kimondja, hogy a kormány módszerei veszélyeztetik a tudomány minőségét, ezért azokat az MTA elutasítja.

A miniszteri levélből a megjelentek úgy érezték, Palkovics magának követeli a jogot, hogy megmondja, miről lehet szó az MTA közgyűlésén és miről nem. Az is kiderült a levélből, hogy amíg nem áll fel a Palkovics által szorgalmazott új finanszírozási rendszer, a kormány csak a kutatóintézeti dolgozók fizetését biztosítja, a működési költségeket nem. Ezt Kertész szerint egyértelmű zsarolásként értékelték az MTA-n.

A sajtótájékoztatón Lovász László is arról beszélt, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz a magyar tudománynak, ha a kormány januártól visszatartja a kutatóintézetek dologi kiadásait fedező forrásokat. Ebbe az Akadémia nem egyezett bele.

Az Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére egy a kormány és Palkovics László innovációs miniszter terveinek élesen ellentmondó anyagot terjesztett elő az MTA elnöksége. A dokumentum leszögezi, hogy nem indokolt az MTA kutatóintézeteinek jelentős átszervezése, és hogy az alapkutatásokat továbbra is kiszámítható módon, az állami költségvetésből kell finanszírozni.

Mit akar a kormány?

Az MTA és a kormány közti vita előzménye, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetésben az MTA-ra szánt pénzek nagy része átkerült az Akadémiától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. A 40 milliárdos támogatásból összesen 28 milliárdot húzott be az ITM, 8 milliárdnyi kutatási pénz mellett az MTA kutatóintézeteinek 20,1 milliárdos támogatását.

Hogy nem pusztán technikai jellegű átcsoportosításról van szó, az akkor vált világossá, amikor elkészült Palkovics miniszter A hazai KFI rendszer finanszírozási és intézményrendszerének az átalakítása címet viselő munkaanyaga.

Ebből kiderült, hogy a kormány az MTA-s intézetek 20 milliárdját betenné egy Kutatási Alapba, melynek felosztási elveiről a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene. Utóbbi tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezné ki. A kormány e mellett szeretné elérni az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 önálló intézetének átvilágítását, majd az intézetek közül többet egyetemekhez vagy a kormány közvetlen irányítása alatt álló Bay Zoltán Hálózathoz kapcsolna. Októberben egy kormányhatározat is kijött az átalakítás ütemtervéről.

„Egy centit nem léptünk hátra"

A kiválósági pályázatok változatlan feltételekkel folytatódnak jövőre, a kutatóintézeti struktúra és a finanszírozás átalakításából azonban nem enged a kormány, 2019-től az új rendszer szerint osztanák a pénzeket. Magyar Narancs: „Azon az Akadémiának kell elgondolkodnia, hogy a kutatóintézet-hálózatát a jelenlegi formában akarja-e működtetni. Én mint miniszter ebbe nem szólnék bele."

Egy Lovász Lászlóval folytatott megbeszélésen Palkovics a kiszivárgott információk szerint azt is belengette, hogy egyes intézetek teljesen megszűnnének, például a Közgazdaságtudományi Intézet.

Mit akarnak Lovász Lászlóék?

Ezzel szemben az MTA közgyűlés elé terjesztett munkaanyaga szerint nem indokolt az akadémiai intézethálózat jelentős átstrukturálása. Mint írják, "minden átszervezésnek nagy költsége van, és a várt eredmény gyakran elmarad."

Az átvilágítást az MTA mellett kiterjesztenék az egyetemekre, az állami kutatóintézetekre és az innovációban részt vevő gazdasági társaságokra is. Nem látják indokoltnak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az innováció szigorú szétválasztását, úgy vélik, az akadémiai intézetek mindhárom feladatban szerepet tudnak vállalni.

Bár az innovációra és az alkalmazott kutatásra elképzelhetőnek tartanak egy pályázati alapú finanszírozást, az alapkutatást (a főállású kutatók bérét, az infrastruktúrát) kiszámítható módon, állami forrásból kell támogatni az MTA elnöksége szerint.

Az előterjesztés következő mondata tételesen szembemegy a kormány finanszírozási terveivel. "A stabilitás biztosítása érdekében javasoljuk, hogy az MTA intézményi alapfinanszírozása az ITM-mel tervezett megegyezés keretében kerüljön vissza az MTA költségvetési fejezetébe."

A mai közgyűléssel meghiúsulni látszik Palkovics azon terve, hogy elfogadtassa az MTA-val a kutatóintézetek átalakítását. Kérdés, az ellenállást látva mi lesz a miniszter következő lépése.

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?