Pénzeket von el a kormány az MTA-tól, de a tudósok bekeményítettek és nem hagyják magukat

Belpol

Összezártak az akadémikusok Palkovics miniszter tervével szemben.

Az MTA rendkívüli közgyűlése csütörtökön 90 százalékos többséggel megszavazott egy előterjesztést, melyben lényegében kimondják, hogy nem fogadják el a kormány és Palkovics László innovációs miniszter MTA-ra vonatkozó átalakítási terveit.

Az ülésre meghívták Palkovics Lászlót is, a miniszter azonban nem ment el, csak egy levelet küldött. Lovász László, az MTA elnöke a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: sajnálja Palkovics távolmaradását, de azt az indokot nem tudja elfogadni, hogy a megvitatott témák ne lettek volna relevánsak.

Lovász ismertette, három fontos határozatot hoztak: folytatják a tárgyalást a kormánnyal, elvárják, hogy a kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen, változtatást csak akkor fogadnak el, ha az bizonyítottan a magyar tudomány érdekeit szolgálja.

Az MTA vezetése a sajtótájékoztatón

Az MTA vezetése a sajtótájékoztatón

 

Kertész János akadémikus a közgyűlés után azt mondta lapunknak, szerinte Palkovics levele felháborította az akadémikusokat, akik emiatt összezártak, és a vártnál nagyobb arányban fogadták el az elnökség javaslatát. Sőt megszavazták egy akadémikus előterjesztését is, amely kimondja, hogy a kormány módszerei veszélyeztetik a tudomány minőségét, ezért azokat az MTA elutasítja.

A miniszteri levélből a megjelentek úgy érezték, Palkovics magának követeli a jogot, hogy megmondja, miről lehet szó az MTA közgyűlésén és miről nem. Az is kiderült a levélből, hogy amíg nem áll fel a Palkovics által szorgalmazott új finanszírozási rendszer, a kormány csak a kutatóintézeti dolgozók fizetését biztosítja, a működési költségeket nem. Ezt Kertész szerint egyértelmű zsarolásként értékelték az MTA-n.

A sajtótájékoztatón Lovász László is arról beszélt, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz a magyar tudománynak, ha a kormány januártól visszatartja a kutatóintézetek dologi kiadásait fedező forrásokat. Ebbe az Akadémia nem egyezett bele.

Az Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére egy a kormány és Palkovics László innovációs miniszter terveinek élesen ellentmondó anyagot terjesztett elő az MTA elnöksége. A dokumentum leszögezi, hogy nem indokolt az MTA kutatóintézeteinek jelentős átszervezése, és hogy az alapkutatásokat továbbra is kiszámítható módon, az állami költségvetésből kell finanszírozni.

Mit akar a kormány?

Az MTA és a kormány közti vita előzménye, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetésben az MTA-ra szánt pénzek nagy része átkerült az Akadémiától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. A 40 milliárdos támogatásból összesen 28 milliárdot húzott be az ITM, 8 milliárdnyi kutatási pénz mellett az MTA kutatóintézeteinek 20,1 milliárdos támogatását.

Hogy nem pusztán technikai jellegű átcsoportosításról van szó, az akkor vált világossá, amikor elkészült Palkovics miniszter A hazai KFI rendszer finanszírozási és intézményrendszerének az átalakítása címet viselő munkaanyaga.

Ebből kiderült, hogy a kormány az MTA-s intézetek 20 milliárdját betenné egy Kutatási Alapba, melynek felosztási elveiről a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntene. Utóbbi tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezné ki. A kormány e mellett szeretné elérni az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 önálló intézetének átvilágítását, majd az intézetek közül többet egyetemekhez vagy a kormány közvetlen irányítása alatt álló Bay Zoltán Hálózathoz kapcsolna. Októberben egy kormányhatározat is kijött az átalakítás ütemtervéről.

„Egy centit nem léptünk hátra"

A kiválósági pályázatok változatlan feltételekkel folytatódnak jövőre, a kutatóintézeti struktúra és a finanszírozás átalakításából azonban nem enged a kormány, 2019-től az új rendszer szerint osztanák a pénzeket. Magyar Narancs: „Azon az Akadémiának kell elgondolkodnia, hogy a kutatóintézet-hálózatát a jelenlegi formában akarja-e működtetni. Én mint miniszter ebbe nem szólnék bele."

Egy Lovász Lászlóval folytatott megbeszélésen Palkovics a kiszivárgott információk szerint azt is belengette, hogy egyes intézetek teljesen megszűnnének, például a Közgazdaságtudományi Intézet.

Mit akarnak Lovász Lászlóék?

Ezzel szemben az MTA közgyűlés elé terjesztett munkaanyaga szerint nem indokolt az akadémiai intézethálózat jelentős átstrukturálása. Mint írják, "minden átszervezésnek nagy költsége van, és a várt eredmény gyakran elmarad."

Az átvilágítást az MTA mellett kiterjesztenék az egyetemekre, az állami kutatóintézetekre és az innovációban részt vevő gazdasági társaságokra is. Nem látják indokoltnak az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az innováció szigorú szétválasztását, úgy vélik, az akadémiai intézetek mindhárom feladatban szerepet tudnak vállalni.

Bár az innovációra és az alkalmazott kutatásra elképzelhetőnek tartanak egy pályázati alapú finanszírozást, az alapkutatást (a főállású kutatók bérét, az infrastruktúrát) kiszámítható módon, állami forrásból kell támogatni az MTA elnöksége szerint.

Az előterjesztés következő mondata tételesen szembemegy a kormány finanszírozási terveivel. "A stabilitás biztosítása érdekében javasoljuk, hogy az MTA intézményi alapfinanszírozása az ITM-mel tervezett megegyezés keretében kerüljön vissza az MTA költségvetési fejezetébe."

A mai közgyűléssel meghiúsulni látszik Palkovics azon terve, hogy elfogadtassa az MTA-val a kutatóintézetek átalakítását. Kérdés, az ellenállást látva mi lesz a miniszter következő lépése.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.