Puzsér a Kossuth Rádióba is bement, hogy kiossza a kormánypropagandát

  • G. M.
  • 2018. november 12.

Belpol

Az M1 után jött a Kossuth Rádió.

Puzsér Róbertet hétfő reggel a Kossuth Rádióban kérdezték a főpolgármesteri terveiről, de ahogy pénteken az M1-en, úgy ő most sem erről beszélt.

Puzsér Róbert úgy kiosztotta a köztévé riporterét, hogy talán ez volt az utolsó szereplése a csatornán

Boldog karácsonyt! - mondta Orbán Viktort idézve a főpolgármester-jelölt. Puzsér Róbertet ma reggel behívták a köztévébe, hogy beszéljen a főpolgármesteri ambíciójáról. A független jelölt azonban máshonnan indított: megkérdezte Fábián Barnát, hogyan fordulhat elő, hogy három és fél évig tiltólistán volt a csatornánál.

A publicista elvitte magávól a hajlaktalan emberek ellen uszító kormánylapot, a Ripostot, mert kíváncsi volt, mi a műsorvezető véleménye erről. A műsorvezető ugyan nem válaszolt, de Puzsér elmondta a véleményét: szerinte a Ripost egy nyilas röplapba oltott bulvár szennylap.

„Jelezném önnek, hogy ezek nem migránsok. Ezek pár éve még adófizető, magyar emberek voltak, akik kihullottak a szociális hálóból, és most Habony Árpád belőlük gyártja le az új közellenséget” – mondta Puzsér, aki többször is megkérdezte a műsorvezetőt, hogy mi szükség van ilyen címlapra.

„Mit tart ez a rendszer az emberről? Magáról az emberről? Aljasnak és végtelenül aljasítható lénynek tekinti az embert. Ezekről az emberekről az államnak a felelőssége volna gondoskodni. És nem elég, hogy az állam ezt megtagadja, még uszít ellenük” – tette hozzá.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Puzsér Róbert a Kossuth Rádióban

Kulturális szembesítés.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.