Puzsér a Kossuth Rádióba is bement, hogy kiossza a kormánypropagandát

  • G. M.
  • 2018. november 12.

Belpol

Az M1 után jött a Kossuth Rádió.

Puzsér Róbertet hétfő reggel a Kossuth Rádióban kérdezték a főpolgármesteri terveiről, de ahogy pénteken az M1-en, úgy ő most sem erről beszélt.

Puzsér Róbert úgy kiosztotta a köztévé riporterét, hogy talán ez volt az utolsó szereplése a csatornán

Boldog karácsonyt! - mondta Orbán Viktort idézve a főpolgármester-jelölt. Puzsér Róbertet ma reggel behívták a köztévébe, hogy beszéljen a főpolgármesteri ambíciójáról. A független jelölt azonban máshonnan indított: megkérdezte Fábián Barnát, hogyan fordulhat elő, hogy három és fél évig tiltólistán volt a csatornánál.

A publicista elvitte magávól a hajlaktalan emberek ellen uszító kormánylapot, a Ripostot, mert kíváncsi volt, mi a műsorvezető véleménye erről. A műsorvezető ugyan nem válaszolt, de Puzsér elmondta a véleményét: szerinte a Ripost egy nyilas röplapba oltott bulvár szennylap.

„Jelezném önnek, hogy ezek nem migránsok. Ezek pár éve még adófizető, magyar emberek voltak, akik kihullottak a szociális hálóból, és most Habony Árpád belőlük gyártja le az új közellenséget” – mondta Puzsér, aki többször is megkérdezte a műsorvezetőt, hogy mi szükség van ilyen címlapra.

„Mit tart ez a rendszer az emberről? Magáról az emberről? Aljasnak és végtelenül aljasítható lénynek tekinti az embert. Ezekről az emberekről az államnak a felelőssége volna gondoskodni. És nem elég, hogy az állam ezt megtagadja, még uszít ellenük” – tette hozzá.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Puzsér Róbert a Kossuth Rádióban

Kulturális szembesítés.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.