Rácz András: Bayer Zsolt amerikai pénzből lobbizott, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vegyen

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Rácz Bayer egy 2014-es cikkét idézi, amiben a kormánypárti publicista beismerte, hogy amerikai pénzből kellett dicsérnie az F16-os vadászgépeket. 

"Segítek a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak" felütéssel ír arról Facebook-oldalán Rácz András biztonságpolitikai szakértő, hogy Bayer Zsolt kormánypárti publicista és Fidesz-tag "amerikai pénzből lobbizott, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vegyen".

Rácz annak apropóján posztolt a témában, hogy a kormány mostanában arról beszél, hogy fel akarja tárni az összes, Magyarországra "befolyásolási céllal" érkezett amerikai pénz útját, legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője beszélt arról, hogy erre a célra egy kormánybiztosra is szükség lenne

Rácz idézi Bayer egy 2014-es cikkét, amelyben azt írta, hogy "1995-ben a Lockheed-Martin húszezer dollárt adott nekem az Amerika-sorozatom elkészítésére, ezért az F16-os repülőgépeket gyártó bázison kellett forgatnom és dicsérnem a terméket. Csak azért mondom, mert ha én 1995-ben megértem nekik ennyi pénzt, akkor vajon mennyit érnek nekik a döntéshozók?".

Rácz hozzáteszi, hogy "szuverenitásvédelmi oldalról fontos tisztázni: Bayer az ország biztonsága szempontjából kulcsfontosságú, tényleg stratégiai ügyben (haditechnikai beszerzés) képviselte egy külső hatalom érdekeit. Nem arról volt szó tehát, hogy két lenszoknyás civil elárvult kiskutyákat tutujgatott és ehhez esetleg kaptak három dollár ötven cent külföldi támogatást… hanem arról, hogy Bayer azért lobbizott, hogy egy, a Magyar Honvédség képességeit évtizedekre meghatározó kérdésben (milyen vadászrepülőgépet vegyünk) az USA-nak kedvező döntés szülessen. Nem is kevés pénzért: húszezer dollár a kilencvenes évek közepén óriási összegnek számított az átlagos magyar számára. Kb. egy budapesti lakás ára volt ugyanis."

Rácz hozzátette azt is, hogy Bayer a cikket mintegy három héttel az akkori "kitiltási ügy" után írta, szerinte feltételezhetően azért, hogy "elébe menjen" annak a lehetőségnek, hogy esetleg az amerikaiak publikálják ezt előbb róla. 

FRISSÍTÉS: 

Bayer Zsolt a Magyar Nemzet oldalán vezetett blogjában reagált Rácz bejegyzésére. A válaszcikkben többször is különböző minősítő jelzőkkel illeti Ráczot, de beismeri, hogy az Egyesült Államokról szóló 13 részes sorozatának az F16-osokat gyártó Lockheed Martin volt az egyik szponzora, "s mivel akkoriban zajlott a vadászgépek beszerzése, a cégnek megért húszezer dollárt, hogy szponzoráljon egy magyar stábot, amely Amerikáról készít filmet. Ezért a húszezer dollárért pedig mi bemehettünk a gyártóbázisra, és forgathattunk ott, bemutatva, hogyan is készülnek ezek a vadászgépek és milyen fantasztikusak."

Bayer ezután többször is leírta, hogy "Ennyi. Harminc évvel ezelőtt", és hogy cserébe nem kellett idehaza semmilyen amerikai politikai érdeket és tevékenységet képviselni, "akár a hazánk érdekei ellenében is, sőt leginkább úgy, ahogy ezt ezek a gazemberek teszik, rendszeres 'fizuért' és támogatásért", csak kiírni az epizódok végére a szponzorokat, közöttük a Lockheed Martint – írta, éreztetve, hogy szerinte más súlyú dologról van szó, mint amivel most a kormány vádol például civil szervezeteket és sajtóorgánumokat is.

Bayer hozzátette még, hogy Oroszországról, Lengyelországról, Peruról és Chiléről is forgatott később, ezekkel kapcsolatban azon ironizál, hogy biztos akkor is idegen érdekekért lobbizott. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.