Már az egy hónap múlva esedékes kompetenciamérés is beleszámítana a középiskolai felvételikbe

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Szakemberek szerint a kompetenciamérés alkalmatlan az egyéni teljesítmény mérésére, ilyen rövid határidővel pedig a tanárok és a diákok se tudnak rá felkészülni. 

Már idén március 1-jétől életbe léptetné a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok pedig az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beleszámítanak majd – írja a Népszava

Január végén a hvg.hu írt arról elsőként, hogy a Belügyminisztérium (BM) olyan szabályozást készít elő, amely alapján az év végi osztályzatokba jelentősen beleszámító érdemjegyeket adnának a diákoknak a kompetenciamérési területeknek megfelelő tantárgyakból. A kedden megjelent tervezet szerint az év végi érdemjegyek megállapítása során két érdemjegynek számít majd a kompetenciamérésre kapott osztályzat. Az idén március és május között megírt kompetenciamérések eredményei pedig a következő, 2025/2026-os tanév során lebonyolított középiskolai felvételibe is beleszámítanak majd. A BM mindezt azzal indokolta, hogy „növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében.”

A Szülői Hang Közösség tiltakozását fejezte ki a február 18-án megjelent rendelettervezet ellen. A közösség képviselője, Miklós György a lapnak azt mondta, a tanulóknak és a pedagógusoknak szinte egyáltalán nem marad idejük arra, hogy a változásokra felkészüljenek, hiszen az iskolai kompetenciamérések idén március 24-én kezdődnek. Ha valaki most elrontja a teszteket, előfordulhat, hogy már előre el fogja veszíteni az esélyét arra, hogy jövőre egy számára jobb gimnáziumba felvételizzen sikeresen, miközben a pedagógusoknak nem lesz idejük arra, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően készítsék fel a diákokat a kompetenciamérésre.

Miklós szerint "ez egy merénylet a gyerekek ellen", és egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. Rámutatott arra is: a szülők véleményét egy online kérdőívben kérték ki az iskolai KRÉTA-rendszeren keresztül, a kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete.

Az ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy az osztályzatokat kik és miként állapítják majd meg, a 2010 óta zajló központosítás szempontjából viszont Miklós György „szintlépésnek” tartja, hogy a kormányzat már a diákok osztályozásába is beleszól.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt hangsúlyozta a lapnak, hogy a kompetenciamérést nem arra találták ki, hogy érdemjegyekkel osztályozzák vele a diákokat, szerinte ez a mérés erre teljesen alkalmatlan, ha mégis ezt fogják tenni, akkor már nem kompetenciamérés lesz, hanem záróvizsga. 

 

Egy másik rendelettervezet szerint a legalább három csoporttal működő óvodákban idén szeptembertől külön csoportokat kellene létrehozni azoknak a gyerekeknek, akik a következő tanévben elérik a tanköteles kort. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerdán közleményben jelezte: a kormány lényegében az óvodák „iskolásításával” próbálja orvosolni a 2020-tól szigorított iskolaérettségi eljárás kudarcát, ami miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. A CKP szerint ezzel az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.