Már az egy hónap múlva esedékes kompetenciamérés is beleszámítana a középiskolai felvételikbe

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Szakemberek szerint a kompetenciamérés alkalmatlan az egyéni teljesítmény mérésére, ilyen rövid határidővel pedig a tanárok és a diákok se tudnak rá felkészülni. 

Már idén március 1-jétől életbe léptetné a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok pedig az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beleszámítanak majd – írja a Népszava

Január végén a hvg.hu írt arról elsőként, hogy a Belügyminisztérium (BM) olyan szabályozást készít elő, amely alapján az év végi osztályzatokba jelentősen beleszámító érdemjegyeket adnának a diákoknak a kompetenciamérési területeknek megfelelő tantárgyakból. A kedden megjelent tervezet szerint az év végi érdemjegyek megállapítása során két érdemjegynek számít majd a kompetenciamérésre kapott osztályzat. Az idén március és május között megírt kompetenciamérések eredményei pedig a következő, 2025/2026-os tanév során lebonyolított középiskolai felvételibe is beleszámítanak majd. A BM mindezt azzal indokolta, hogy „növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében.”

A Szülői Hang Közösség tiltakozását fejezte ki a február 18-án megjelent rendelettervezet ellen. A közösség képviselője, Miklós György a lapnak azt mondta, a tanulóknak és a pedagógusoknak szinte egyáltalán nem marad idejük arra, hogy a változásokra felkészüljenek, hiszen az iskolai kompetenciamérések idén március 24-én kezdődnek. Ha valaki most elrontja a teszteket, előfordulhat, hogy már előre el fogja veszíteni az esélyét arra, hogy jövőre egy számára jobb gimnáziumba felvételizzen sikeresen, miközben a pedagógusoknak nem lesz idejük arra, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően készítsék fel a diákokat a kompetenciamérésre.

Miklós szerint "ez egy merénylet a gyerekek ellen", és egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. Rámutatott arra is: a szülők véleményét egy online kérdőívben kérték ki az iskolai KRÉTA-rendszeren keresztül, a kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete.

Az ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy az osztályzatokat kik és miként állapítják majd meg, a 2010 óta zajló központosítás szempontjából viszont Miklós György „szintlépésnek” tartja, hogy a kormányzat már a diákok osztályozásába is beleszól.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt hangsúlyozta a lapnak, hogy a kompetenciamérést nem arra találták ki, hogy érdemjegyekkel osztályozzák vele a diákokat, szerinte ez a mérés erre teljesen alkalmatlan, ha mégis ezt fogják tenni, akkor már nem kompetenciamérés lesz, hanem záróvizsga. 

 

Egy másik rendelettervezet szerint a legalább három csoporttal működő óvodákban idén szeptembertől külön csoportokat kellene létrehozni azoknak a gyerekeknek, akik a következő tanévben elérik a tanköteles kort. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerdán közleményben jelezte: a kormány lényegében az óvodák „iskolásításával” próbálja orvosolni a 2020-tól szigorított iskolaérettségi eljárás kudarcát, ami miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. A CKP szerint ezzel az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.