Már az egy hónap múlva esedékes kompetenciamérés is beleszámítana a középiskolai felvételikbe

  • narancs.hu
  • 2025. február 20.

Belpol

Szakemberek szerint a kompetenciamérés alkalmatlan az egyéni teljesítmény mérésére, ilyen rövid határidővel pedig a tanárok és a diákok se tudnak rá felkészülni. 

Már idén március 1-jétől életbe léptetné a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok pedig az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beleszámítanak majd – írja a Népszava

Január végén a hvg.hu írt arról elsőként, hogy a Belügyminisztérium (BM) olyan szabályozást készít elő, amely alapján az év végi osztályzatokba jelentősen beleszámító érdemjegyeket adnának a diákoknak a kompetenciamérési területeknek megfelelő tantárgyakból. A kedden megjelent tervezet szerint az év végi érdemjegyek megállapítása során két érdemjegynek számít majd a kompetenciamérésre kapott osztályzat. Az idén március és május között megírt kompetenciamérések eredményei pedig a következő, 2025/2026-os tanév során lebonyolított középiskolai felvételibe is beleszámítanak majd. A BM mindezt azzal indokolta, hogy „növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében.”

A Szülői Hang Közösség tiltakozását fejezte ki a február 18-án megjelent rendelettervezet ellen. A közösség képviselője, Miklós György a lapnak azt mondta, a tanulóknak és a pedagógusoknak szinte egyáltalán nem marad idejük arra, hogy a változásokra felkészüljenek, hiszen az iskolai kompetenciamérések idén március 24-én kezdődnek. Ha valaki most elrontja a teszteket, előfordulhat, hogy már előre el fogja veszíteni az esélyét arra, hogy jövőre egy számára jobb gimnáziumba felvételizzen sikeresen, miközben a pedagógusoknak nem lesz idejük arra, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően készítsék fel a diákokat a kompetenciamérésre.

Miklós szerint "ez egy merénylet a gyerekek ellen", és egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. Rámutatott arra is: a szülők véleményét egy online kérdőívben kérték ki az iskolai KRÉTA-rendszeren keresztül, a kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete.

Az ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy az osztályzatokat kik és miként állapítják majd meg, a 2010 óta zajló központosítás szempontjából viszont Miklós György „szintlépésnek” tartja, hogy a kormányzat már a diákok osztályozásába is beleszól.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt hangsúlyozta a lapnak, hogy a kompetenciamérést nem arra találták ki, hogy érdemjegyekkel osztályozzák vele a diákokat, szerinte ez a mérés erre teljesen alkalmatlan, ha mégis ezt fogják tenni, akkor már nem kompetenciamérés lesz, hanem záróvizsga. 

 

Egy másik rendelettervezet szerint a legalább három csoporttal működő óvodákban idén szeptembertől külön csoportokat kellene létrehozni azoknak a gyerekeknek, akik a következő tanévben elérik a tanköteles kort. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerdán közleményben jelezte: a kormány lényegében az óvodák „iskolásításával” próbálja orvosolni a 2020-tól szigorított iskolaérettségi eljárás kudarcát, ami miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. A CKP szerint ezzel az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.