Rekord mennyiségű felhasználói adatot kért ki a magyar állam a Facebooktól

  • narancs.hu
  • 2024. június 3.

Belpol

A kormány tavaly összesen 2680 Facebook-fiókról kért információt, amire nem volt példa. 

A Meta legújabb, most közzé tett átláthatósági jelentése szerint 1083 darab kormányzati adatkérést kaptak 2023 második félévében Magyarországról – írja a Portfolio

A gazdasági lap szerint

 rekordszámú, 1267 ember vagy oldal információira vonatkoztak, mivel egyszerre több személynél vagy oldalnál is kérvényezhettek tájékoztatást. 

Tavaly összesen 2116 kérvénnyel fordultak a közösségi médiaszolgáltatóhoz, amely messze magasabb szám, mint a hasonló lakosságszámú Csehországból (1421 darab) érkező megkeresés-mennyiség, míg elmarad az osztrák 3311 darabtól. Abból is látszik, hogy egyre kíváncsibbak az itthoni hatóságok, hogy a 2023-as adatkérés már több mint a duplája a 2021-ben küldött összes megkeresésnek (1019).

A magyar kormányzat tavaly összesen 2680 Facebook-fiókról kért információt, amire szintén nem volt példa Magyarországon. A megkeresések legnagyobb részénél bírósági (többnyire csak bűncselekményekhez kapcsolódó) eljárásokra hivatkoztak, de az első félévben 13, a másodikban pedig 7 darab vészhelyzeti kérelmet küldtek. Utóbbiak kapcsolódnak súlyos bűncselekmények megelőzésére, vagy keresett személyek felderítésére is, a Meta nem részletezi ilyenkor, hogy milyen célból vették fel velük a kapcsolatot a magyar hatóságok.

A lap megjegyzi, a Facebook anyacégénél sokszor indokolatlannak tartják a magyar hatóságoktól érkező felhasználói adatkéréseket: a második félévben kevesebb mint az ügyek kétharmadánál, 65,93 százalékában küldtek bármilyen információt, vagyis teljesítették legalább részlegesen az adatkérést. Ez jobb, mint az év első hat hónapjának mérlege, akkor csak 50,63 százalékban küldtek érdemi választ a kért fiókinformációkkal. A kétharmad körüli arány egyébként jelentős javulást jelent, mert amióta erre vonatkozó adatokat is közöl a Facebook, vagyis az elmúlt nyolc évben 50,68 százalékban tartották csak formailag megfelelőnek vagy jogilag indokoltnak a megkereséseket.

A fiókadatok sok dologra vonatkozhatnak, kezdve attól, hogy valaki mikor és milyen eszközről, földrajzilag honnan lépett be a Facebookjára, de ennél szenzitívebb információkat is kérhetnek a hatóságok, például kapcsolati hálókat, üzenetadatokat vagy a feltöltött képek eredeti exif-adatait is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.