Mégsem úgy volt
A legközelebbi jövő, itt nálunk, a labdarúgó Európa-bajnokság, amelyre most már szinte bizonyosan sor kerül, viszont az ehhez kapcsolódó múltbéli eseményekről utólag nehéz elképzelni, hogy egykor valóságosak lehettek. Létezik például egy videó a YouTube-on, Mészöly Kálmán áll a mikrofonok és a feldühödött emberek előtt 2007-ben, Ferihegy I-en, éppen hazaérkezett Cardiffból, a döntés helyszínéről, és indulatosan magyarázza, miért nem mi kaptuk a rendezés jogát. Arról beszél, hogy valakik csúful kijátszottak minket, megígérték, hogy a magyar-horvát pályázatra szavaznak, de "át lettünk verve". Mögötte ott áll Kisteleki István, Lamperth Mónika és Gyárfás Tamás, utóbbiak néha súgnak egymásnak valamit, kicsit oldalra tőlük Szepesi György; mikor Mészöly kifulladva befejezi, ő az, aki átöleli, vigasztalja.
A Puskás Ferenc Stadion várja kedves külföldi vendégeit
Fotó: MTI
Tehát létezne alternatív múlt és jelen? Hiszen mindannyian tudjuk, hogy mindez csak egy verzió: jól emlékszünk Mészöly repülőtéri örömtáncára, a Kossuth téri ünneplő tömegre, a szinte gyermekien boldog Lamperth Mónikára, ahogy bejelenti a pályázat sikerét. Azóta azt is látjuk, milyen csalóka volt ez a boldogság; szinte kizárt, hogy amikor az angolok elleni mérkőzésünkkel az ötvenezres Puskás Ferenc Stadionban megkezdődik Magyarország valaha volt legnagyobb sportrendezvénye, a fentiek közül Gyárfás Tamáson kívül bárki ott lesz majd a díszpáholyban. Persze a világ is nagyot fordult azóta, hol vannak már a Kossuth téri tömegek (hol van már a Kossuth tér?) és a szocialista kormánytagok? A különböző politikai elemzők messzemenőkig egyetértenek abban, hogy egy akkori sikertelen pályázat esetén a Fidesz ma bizonyosan nem rendelkezne kétharmados parlamenti többséggel. Miközben erre gondolunk, persze mindannyiunk előtt leperegnek a jól ismert 2009-es képek, a rejtett kamerás felvételek a "stadionpénz" átadásáról, Orbán Viktor beszéde az előre hozott választások éjszakáján a Műcsarnok előtt, aztán a rövid interjú Gyurcsány Ferenccel, a házi őrizetben. Akkoriban, két évvel a cardiffi eufória után úgy tűnt, az Európa-bajnokság ügye itthon végleg megfeneklik: elsüllyed a korrupciós ügyekben, a közbeszerzési problémákban, az elhúzódó vagy még meg sem kezdődött építkezések mocsarában. Ma már azt is tudjuk, hogy Michel Platini az új kormány beiktatása után még azzal a szándékkal érkezett meg az éppen akkor átnevezett Puskás Ferenc Repülőtérre, hogy bejelentse az Európa-bajnokság helyszínének megváltoztatását, és saját bevallása szerint is csak Mészöly szenvedélyes szózata - valamint talán nem kis részben a horvát elnök, Orbán Viktor és a Mol írásbeli ígérete - fordította meg akaratát.
És az irány valóban megfordult. Elszámoltatás és átszervezés kezdődött, félig új tervek és félig új arcok jelentek meg: "Egy csapat vagyunk!" - a video és az óriásplakát a szemünkbe égett, annyiszor láthattuk. Pintér Sándor irányításával megalakult a Nemzeti Közmunkatanács, a villámgyorsan meghozott törvények alapján a Hanság lecsapolása óta nem látott munkástömegek jelentek meg a debreceni, fehérvári és budapesti stadionépítkezéseken. Az új kormány döntött arról, hogy a renovált Népstadion (Mészöly Kálmán Stadion) és az új Puskás Ferenc Stadion a jövőben egymás mellett létezik majd, és körülöttük - Finta József tervei alapján - a világon egyedülálló Stadionnegyed jön létre. A gyors munka és "a makroszempontok érvényesülése" nyilvánvalóan problémákkal is járt: a szörnyű építkezési balesetek, a Munka-Gép Zrt. körüli anomáliák, a barakktelepek embertelensége oda vezetett, hogy a közmunkások a kettős stadiont egymás között már csak Piramisnak és (Szőke) Sziklatemplomnak nevezték. De mostanra valahogy minden elkészült. Új négy- és ötcsillagos szállodák épültek a Trigránit Holding beruházásában, a Ludovikánál egy teljes vigalmi negyed nőtt ki a földből, megújult a Moszkva tér, az úthálózat kibővült - a tervek közül egyedül az M0-s gyűrűje nem zárult be -, a Malév és a repülőtér kínai tulajdonosai kiszélesítették a Ferihegyi utat. Sukorón felépültek a csoportmeccseiket Székesfehérváron és Budapesten játszó válogatottak szálláshelyei, Debrecenben kiépült a korszerű repülőtér, Győrben az élményközpont. Egyedül a vasút átalakítása késik, de ezt a hiányosságot a kormány szerint az államosított üzemben 2010 óta újra gyártott Ikarus buszok beállítása könnyedén képes pótolni.
A szervezőbizottság elnöke, Gyárfás Tamás körül folyamatosan nagy volt a fluktuáció: Mészöly Kálmán csúnyán megsértette az időközben köztársasági elnökké választott Buzánszky Jenőt, így nem maradhatott a csapatban, Szepesi Györgyöt érdemei elismerése mellett a díszelnökségbe helyezték át, Grosics Gyula mellé, Kisteleki helyére pedig Csányi Sándor került. Miközben a miniszterelnöki biztos funkciójában Garaba Imrét Deutsch Tamás váltotta, a sportminiszteri székben dr. Schmitt Pál után Kovács Kokó István következett. A nagy zűrzavar és a nagy összefogás után azonban "az elrugaszkodás évében" minden és mindenki készen áll a rajtra. A tervbe vett nagyszabású kulturális kísérőprogramok már el is indultak: a híres magyar teljesítményekről szóló kiállítás megnyílt az Erzsébet téri Forum Hungaricumban, a Mészöly Kálmán Stadiont az egyik karéjban elhelyezett Sportmúzeum Aranycsapat-tárlatával avatták, ugyanitt rendezik meg a korábban oly népszerű SZÚR-t is, amelynek keretében a magyar sporttörténet nagy jeleneteit idézi fel Cseke Péter és Nemcsák Károly. Az Eb idején zajlik majd Debrecenben a Rubik-kocka-kirakó világbajnokság, Győrből pedig a Nobel-díjas magyarok életét bemutató multimédiashow indul országos körútra. A Magyar Nemzeti Múzeumban és a Zágrábi Történeti Múzeumban párhuzamosan rendezték volna meg a két ország közös történelmét bemutató látványos kiállítást, azonban a Jellasics személyének megítélése körüli viták annyira elmérgesedtek, hogy a Mol visszalépett a támogatástól. Ehelyett a két állam közszolgálati televíziója között kerül majd sor jelentős programcserére; a Duna TV-n Horvát Napokat tartanak.
Ha már ez sem segít
A felfordulásokkal, rendkívüli anyagi erőfeszítésekkel és politikai vitákkal járó előkészítést és annak eredményét leginkább talán két kérdés árnyékolhatja be: a stadionok későbbi hasznosításának és Magyarország külpolitikai elszigetelődésének problémája. Ahogy a Századvég tanulmánya is kimutatta, a stadionok ésszerű fenntartása az Eb lezárultával valószínűleg csak nagy nehézségek árán biztosítható, ezért Orbán Viktor külön biztost nevezett ki Vincze Ottó személyében az áthidaló javaslatok kidolgozására. Felmerült eddig többek között az egyházak bevonása - a Hit Gyülekezete már jelentkezett is, hogy programok szervezésével és egyéb módon részt venne a székesfehérvári stadion üzemeltetésében -, illetve a multifunkcionális központok kialakítása. A Mészöly Kálmán Stadionban például további kávézók, dizájnboltok és múzeumok - köztük az Építészeti Múzeum - kaphatnának helyet. Magyarország külpolitikai embargójának kérdése, úgy tűnik, nem oldható meg pusztán bizottságok felállításával és biztosok kinevezésével. A szocialista politikusok bebörtönzésével kapcsolatos kételyek, a különadók bevezetése, az igazságszolgáltatás, a média, az alkotmány egyoldalú és radikális átformálása, az emberi jogi problémák megsokszorozódása miatt az utóbbi hetekben egyre több európai vezető közölte, hogy nem hajlandó részt venni a magyarországi eseményeken. A problémát nem enyhítette Lech Kaczynski támogató nyilatkozata, Kövér Lászlónak Julija Timosenko helyzetére hivatkozó, relativizáló mondata, illetve a miniszterelnöki szóvivő gúnyos nyilatkozata sem, amelyben Németország és Franciaország csoportkörbeli kiesését prognosztizálta.
Ezzel összefüggésben a harmadik nagy probléma természetesen a magyar csapat szereplése. A franciákkal, angolokkal és svédekkel egy csoportba került válogatottnak nincs sok esélye, még úgy sem, hogy a Dick Advocaat által irányított csapat az elmúlt évben barátságos mérkőzéseken jó eredményeket ért el, legyőzte a horvátokat és a cseheket, döntetlent ért el a portugálok és a törökök ellen. Az együttes azonban az elbukott világbajnoki selejtező óta nem játszott tétmérkőzést, a válogatott több alapembere pedig klubcsapatában csupán csere. A legnagyobb kiugrási lehetőség előtt talán Dzsudzsák Balázs áll, aki jó idényt tud maga mögött a Lille együttesében, illetve Bogdán Ádám, aki Angliában, a Boltonban vált stabil kezdőjátékossá. Fontos szerephez juthatnak még a Videoton külföldről hazatért fiataljai - Németh Krisztián, Hrepka és Filkor -, akik a tavalyi Európa Liga-menetelés után idén toronymagasan nyerték meg a magyar bajnokságot, valamint a hannoveri Huszti Szabolcs, aki ismét az élen végzett a Bundesliga gólpasszlistáján. Az egyéni részsikerek sora azonban valószínűleg kevés lesz a továbbjutáshoz, hiszen a csoportunkban szereplő angolok és a franciák is a torna titkos esélyesei közé tartoznak. Ezenkívül mindenki a németek és a spanyolok diadalútját várja, de számolni kell mellettük a hollandokkal és az oroszokkal is. Ha az internetes portálok előzetes szavazásai számítanának, akkor július elsején nagy valószínűséggel mégis német-spanyol döntőt rendeznének a Puskás Ferenc Stadionban, a magyar csapat ezek szerint az elődöntőig jutna. Ha ez valóban bekövetkezne, akkor talán mindenki egyetértene az Eb himnuszának - Berkes Gábor milliószor játszott dalának - refrénjével: "A dal most rólunk szól, repülünk az ég felé, / Az álom valósággá vált!".
Azonban míg idáig eljutunk, a valóságban még sokaknak és sokat kell dolgozni a különböző YouTube-videókon. Berkes Gábor dala jelenleg még nincs fenn, Mészöly Kálmán esetében is inkább a harminc évvel ezelőtti káromkodós felvételek dominálnak, azokba pedig nehéz hatásosan belenyúlni. Nemrég került fel egyébként egy jó alapanyag, az a film, amely Ferihegy I bezárása estéjén az üres repülőteret mutatja.
