Rétvári ügyes trükkel kerülgette a kényes kérdéseket

  • narancs.hu
  • 2018. október 16.

Belpol

Az államtitkár érdekes módon kezelte az oktatásért aggódó ellenzéki képviselőket.

Az LMP és a Jobbik egyezteti a kérdéseit, interpellációit a parlamentben, ez is igazolja, hogy a két párt rövidesen összefog, együtt indulnak majd választásokon – folyamatosan ezzel jött elő Rétvári Bence KDNP-s államtitkár, ha a két párt valamelyik képvelője oktatási ügyet vetett fel a parlament hétfői ülésen.

Az ellenzéki képviselők ugyanis többek között azt vetetették fel, hogy a Corvinus magánegyetemmé alakításával, az MTA megszorongatásával, az idegen nyelvek oktatásának átalakításával a szegényebbeket sújtja a kormány. Rétvári szerint azzal, hogy a két párt ezeket a témákat veszi elő az Országgyűlésben, alátámasztja azt a pletykát, hogy az LMP és a Jobbik nemcsak közeledik, de hamarosan össze is fog olvadni.

Rétvári Bence magyaráz

Rétvári Bence magyaráz

Fotó: MTI/Soós Lajos



Igaz, korábban mindkét pártban voltak utalások arra, hogy a két pártnak össze kéne bútoroznia a kampányokban, közös jelölteket kéne indítaniuk, de végül a két pártvezetés jelezte, egyelőre ez nem aktuális. Viszont akármi is lesz a két szervezet között, a képviselőjük által felvetett szakpolitikai kérdéseknek az együttműködésükhöz kevés közük van, Rétvári viszont ennek a témának többszöri felvetésével rengeteg időt nyert: kevesebb ideje maradt a kényes kérdések megválaszolására.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.