Magyar fegyverüzletek dollármilliárdokért: begyújtották a rakétákat

Belpol

Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája: rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani.

Ajánló a csütörtökön megjelent Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban!

„Azzal, hogy az Egyesült Államok egy teljes körű védelmi megoldást biztosít – amely élvonalbeli technológiát, első osztályú kiképzést és megbízható támogatást foglal magában –, kiemelkedő teljesítményét kívánja demonstrálni a célból, hogy hosszú távon figyelembe vegyék a jövendő beruházások esetén. Ez fejlettebbé teszi Magyarország védelmi képességét, megerősíti a védelmi együttműködést Magyarország és az Egyesült Államok között, valamint elősegíti, hogy Magyarország elérje a NATO által felállított képességfejlesztési célokat” – írta lapunknak válaszlevelében az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.

A megvásárolni kívánt légvédelmi rakétarendszer körül azonban van egy furcsaság. A NASAMS norvég–amerikai együttműködés eredménye; egyes cikkek például National Advanced Surface to Air Missile Systemként hivatkoznak rá, más említéseknél a betűszó első tagjának kifejtése Norwegian. Felmerül a kérdés, hogy hogyan írhattak alá egy szándéknyilatkozatot az egyik érdekelt fél, a norvég kormány jóváhagyása nélkül? Ebben forrásaink sem látnak tisztán, és közülük többen arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg a rövid MTI-hírben szerepelt a NASAMS, addig a későbbi bővített verzióból kivették a rendszer nevét.

„Az átfogó légvédelmi rendszer számos komponenst tartalmaz. Magyarország a megállapodás szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt dolgozik az Egyesült Államokkal az FMS-program keretében azon, hogy a közepes hatótávolságú levegő-levegő (AMRAAM) rakétákat vásároljon, melyeket az Amerikai Egyesült Államokban működő Raytheon Technologies gyárt. A megállapodásnak van egy úgynevezett közvetlen kereskedelmi értékesítési (DCS) komponense, ami alapján Magyarország közvetlenül a gyártóval dolgozik együtt” – fogalmaz levelében a nagykövetség. (...)

Mivel a NASAMS légvédelmi rendszert fejlesztő norvég Kongsbergnek van itteni leányvállalata, felvettük a kapcsolatot a társasággal. „A NASAMS légvédelmi rendszer a Raytheon és a Kongsberg terméke, azonban a Kongsberg nem része a magyar Honvédelmi Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége között nemrégiben létrejött és aláírt szándéknyilatkozatnak, ezért erről nem tudunk nyilatkozni” – írta válaszlevelében Kürtös László, a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetője. (...)

Mint egy falat kenyér

Mint egy falat kenyér

Fotó: Kongsberg

A Rheinmetall AG 2019-es beszámolója szerint árbevétele 6,2 milliárd euró volt, ebből a védelmi ágazat 3,5 milliárdot teljesített. A cég nevéhez több kényes eset is tapad. 2012-ben a cégcsoporthoz tartozó Rheinmetall Air Defence feketelistára került Indiában korrupciógyanús ügyek miatt, így 10 évig (2022-ig) nem üzletelhet az országban, s még abban az évben vádat emeltek egy helyi üzletember ellen, amiért állítólag 530 ezer dollárt fizetett neki a társaság azért, hogy a befolyását gyakorolva érje el a tiltás megszüntetését.

2014-ben 37 millió eurós bírságot kellett fizetnie a cégnek, az ügy hátterében az állt, hogy az athéni kormány 150 millió euróért ASRAD típusú légelhárító rendszert vásárolt, de az üzlet megkötéséhez 20 millió eurós közvetítői díj került egy magas rangú görög haditengerészeti tiszt zsebébe. A tiszt feladatai között azon kollégái­nak a megvesztegetése is szerepelt, akiknek a véleménye döntő volt abban, hogy az athéni kormány az ASRAD mellett döntsön.

Hazai terepen pedig 2019 végén civil szervezetek és ellenzéki pártok megvádolták a Merkel-kormányt, hogy közvetve felelős több százezer ember haláláért, mert német, részben a vállalat által gyártott fegyvereket exportáltak 1 milliárd euró értékben a jemeni polgárháborúban részt vevő arab koalíciónak.

A teljes cikket keresse a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.