Magyar fegyverüzletek dollármilliárdokért: begyújtották a rakétákat

Belpol

Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája: rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani.

Ajánló a csütörtökön megjelent Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban!

„Azzal, hogy az Egyesült Államok egy teljes körű védelmi megoldást biztosít – amely élvonalbeli technológiát, első osztályú kiképzést és megbízható támogatást foglal magában –, kiemelkedő teljesítményét kívánja demonstrálni a célból, hogy hosszú távon figyelembe vegyék a jövendő beruházások esetén. Ez fejlettebbé teszi Magyarország védelmi képességét, megerősíti a védelmi együttműködést Magyarország és az Egyesült Államok között, valamint elősegíti, hogy Magyarország elérje a NATO által felállított képességfejlesztési célokat” – írta lapunknak válaszlevelében az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.

A megvásárolni kívánt légvédelmi rakétarendszer körül azonban van egy furcsaság. A NASAMS norvég–amerikai együttműködés eredménye; egyes cikkek például National Advanced Surface to Air Missile Systemként hivatkoznak rá, más említéseknél a betűszó első tagjának kifejtése Norwegian. Felmerül a kérdés, hogy hogyan írhattak alá egy szándéknyilatkozatot az egyik érdekelt fél, a norvég kormány jóváhagyása nélkül? Ebben forrásaink sem látnak tisztán, és közülük többen arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg a rövid MTI-hírben szerepelt a NASAMS, addig a későbbi bővített verzióból kivették a rendszer nevét.

„Az átfogó légvédelmi rendszer számos komponenst tartalmaz. Magyarország a megállapodás szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt dolgozik az Egyesült Államokkal az FMS-program keretében azon, hogy a közepes hatótávolságú levegő-levegő (AMRAAM) rakétákat vásároljon, melyeket az Amerikai Egyesült Államokban működő Raytheon Technologies gyárt. A megállapodásnak van egy úgynevezett közvetlen kereskedelmi értékesítési (DCS) komponense, ami alapján Magyarország közvetlenül a gyártóval dolgozik együtt” – fogalmaz levelében a nagykövetség. (...)

Mivel a NASAMS légvédelmi rendszert fejlesztő norvég Kongsbergnek van itteni leányvállalata, felvettük a kapcsolatot a társasággal. „A NASAMS légvédelmi rendszer a Raytheon és a Kongsberg terméke, azonban a Kongsberg nem része a magyar Honvédelmi Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége között nemrégiben létrejött és aláírt szándéknyilatkozatnak, ezért erről nem tudunk nyilatkozni” – írta válaszlevelében Kürtös László, a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetője. (...)

Mint egy falat kenyér

Mint egy falat kenyér

Fotó: Kongsberg

A Rheinmetall AG 2019-es beszámolója szerint árbevétele 6,2 milliárd euró volt, ebből a védelmi ágazat 3,5 milliárdot teljesített. A cég nevéhez több kényes eset is tapad. 2012-ben a cégcsoporthoz tartozó Rheinmetall Air Defence feketelistára került Indiában korrupciógyanús ügyek miatt, így 10 évig (2022-ig) nem üzletelhet az országban, s még abban az évben vádat emeltek egy helyi üzletember ellen, amiért állítólag 530 ezer dollárt fizetett neki a társaság azért, hogy a befolyását gyakorolva érje el a tiltás megszüntetését.

2014-ben 37 millió eurós bírságot kellett fizetnie a cégnek, az ügy hátterében az állt, hogy az athéni kormány 150 millió euróért ASRAD típusú légelhárító rendszert vásárolt, de az üzlet megkötéséhez 20 millió eurós közvetítői díj került egy magas rangú görög haditengerészeti tiszt zsebébe. A tiszt feladatai között azon kollégái­nak a megvesztegetése is szerepelt, akiknek a véleménye döntő volt abban, hogy az athéni kormány az ASRAD mellett döntsön.

Hazai terepen pedig 2019 végén civil szervezetek és ellenzéki pártok megvádolták a Merkel-kormányt, hogy közvetve felelős több százezer ember haláláért, mert német, részben a vállalat által gyártott fegyvereket exportáltak 1 milliárd euró értékben a jemeni polgárháborúban részt vevő arab koalíciónak.

A teljes cikket keresse a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.