Több mint 100 milliárdot vert el propagandára Rogán minisztériuma

  • narancs.hu
  • 2020. január 20.

Belpol

Évről évre többet költöttek, mint amennyit beterveztek, 2019 év végéig legalább 98,1 milliárdot költöttek el.

2020 végére a 133 milliárd forintot is meghaladhatja a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által "kormányzati kommunikációra" költött pénzek összege - írja a hvg.hu.

A lap összesítéséből kiderül, hogy a 2015 őszén létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda 2018 végéig összesen 68,5 milliárd forintot költött el kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációkra, az elköltött összeg pedig évről évre csak növekedett: a 2015-ös csonka évben 2,1 milliárd forintot, 2016-ban 12 milliárd forintot, 2017-ben 26,2 milliárd forintot, 2018-ban pedig már 28,2 milliárd forintot költöttek.

Az előre betervezett összegeknél ráadásul rendre többet költöttek: 2016-ban 2 milliárd forinttal, 2017-ben 10 milliárd forinttal, 2018-ban pedig több mint 7 milliárd forinttal költött többet a Rogán-minisztérium, mint az előre tervezett volt.

Ez azt jelenti, hogy 2018-ban az állami szereplők közül a legtöbbet a Miniszterelnöki Kabinetiroda költötte, sőt, az egyik legnagyobb hirdető Magyar Telekom például 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra 2018-ban, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

2019-re 29,6 milliárd forintot terveztek be, a 2020-as költségvetésben pedig 23,91 milliárd forintot különítettek el kormányzati kommunikációra, további 11 milliárd forintot pedig a "kiemelt társadalmi kapcsolatokra".

Ez alapján idén év végéig létrehozása óta 133 milliárd forintot is elkölthetett a Rogán-minisztérium propagandára, az elköltött közpénz egy része pedig bizonyosan a jobboldali médiabirodalmat és a NER-t gazdagítja.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.