Roma szállóvendégek: Kívül tágasabb

  • Virág Tamás
  • 2004. április 29.

Belpol

Április eleje óta három alkalommal tett tanúbizonyságot egy debreceni panziótulajdonos arról, hogy romák nem szállhatnak meg nála. Pechére először az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársát utasította el, majd az esetet követően a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) által odaküldött tesztelők közül a romákat. A tesztelők között volt munkatársunk is. A panzió nevét a be nem fejezett eljárások miatt nem közölhetjük.

Április eleje óta három alkalommal tett tanúbizonyságot egy debreceni panziótulajdonos arról, hogy romák nem szállhatnak meg nála. Pechére először az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársát utasította el, majd az esetet követően a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) által odaküldött tesztelők közül a romákat. A tesztelők között volt munkatársunk is. A panzió nevét a be nem fejezett eljárások miatt nem közölhetjük.

n "Cigányokat nem áll módunkban fogadni" - felelte a debreceni panziótulajdonos, amikor az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Roma Integrációs Igazgatósága Romaweb szerkesztőségének egy munkatársa a továbbképzés lehetséges helyszíneként árajánlatot kért tőle (a telefonbeszélgetést lásd keretes írásunkban). A Romaweb emiatt a NEKI-hez fordult segítségért.

A jogvédő szervezet egy roma és egy nem roma párt bízott meg annak kiderítésére, hogy a panzió tulajdonosa valóban alkalmaz-e hátrányos megkülönböztetést a roma vendégekkel szemben. Azt is fontos volt tudni, hogy egyszeri alkalomról vagy pedig gyakorlatról van-e szó.

Tesztelőként április 9-én dél-előtt érkeztünk Debrecenbe, ahol először a roma származású V. István és társa kereste fel a panziót. Nem jutottak be: a csengetés után a tulaj az ajtóból közölte, hogy aznapra nincs hely, és nem is ér rá foglalkozni velük. A roma tesztelők megpróbáltak egy cigány kisebbségi önkormányzat által szervezett tréningre is helyet foglalni, de a tulajdonos ezt a kérésüket is elhárította: menjenek vissza fél óra múlva, csak akkor ér rá.

A mondott időpontban a roma tesztelőket már beengedték a panzió előterébe: ám a tulajdonos csak azt bírta megerősíteni, hogy aznapra nincs kétágyas szobája, sőt más lehetőséget sem tud biztosítani (segítségképpen ajánlott más szállást a városban). V. Istvánék ekkor megpróbáltak május második felére egy cigány kisebbségi önkormányzat részére lefoglalni néhány szobát, ám a panziós közölte: szeptemberig telt ház van. A foglalási listát nem tekintette meg.

A nem roma tesztelők - köztük e sorok írója - a romák távozása után néhány perccel értek a panzióba. Csengetés nélkül bejutottunk. A tulajdonos az előtérben épp két vendéget adjusztált, akik már korábban bejelentkeztek. A tulajdonos többféle szobát ajánlott nekünk: apartmant, külön kétágyas, franciaágyas szobákat, de választhattunk a kőépület és a faházak között is. Végül nem egy, de két kétágyas szobát foglaltunk le, egyet a kő- és egyet a faházban. Kitöltöttük a bejelentőlapokat, a tulajdonos beírta adatainkat a foglalást mutató táblázatába a bejárattól balra lévő recepcióban. (A roma tesztelők idáig be sem jutottak, pedig a tulajdonos csak itt tudja megnézni, mikor hány szabad szobája van.)

Ezután ebédelni mentünk.

Ebéd után visszatértünk, hogy beköltözzünk, eközben a roma tesztelők az utcasarkon vártak. Az ajtó zárva volt, csengetésünkre a tulajdonos jött ki, és átadta a bejárati ajtót is nyitó kulcscsomókat. A frissen takarított szobákban - húsvéti ajándékként - pompás csokinyuszik vártak minket. A roma tesztelők - munkájukat bevégezvén - hazaindultak.

Az este rövid, kulturált szórakozással telt. Egy óra körül mentünk vissza a panzióba, és bebújtunk a nyuszik mellé. A másnapi reggelinél találkoztunk a tulajdonossal is. Barátságosan üdvözölte valamenynyi vendégét; elmondta, hogy már megjárta a piacot (muskátlit vett), és elbüszkélkedett azzal is, hogy nála heti 3-400 tojás fogy. Jeleztem, hogy szeretnék beszélni vele, egyrészt a számla miatt, másrészt egy továbbképzéshez keresünk helyet és szállást, és aző fogadójára gondoltunk.

A recepción kiállíttattuk a számlát; a vevő a NEKI volt. A panziósnak, bár igen szerette volna megtudni, nem árultuk el, kit takar a rövidítés. Egyeztettünk a tréning ügyében is. Emberünk megtekintette a foglalásokat: a roma tesztelők által a cigány kisebbségi önkormányzat részére kért hét második felére nekünk sem tudott szállást biztosítani, mert már több szobáját kiadta. Kiderült viszont, hogy ezt a foglalást április 20-án erősítik meg vagy mondják vissza. Abban maradtunk, hogy érdeklődni fogunk, és ha lesz hely, mehetünk. A készséges szállásadó még azt is felajánlotta, hogy amennyiben egy héttel későbbi időpont is jó, akár azonnal foglalhatunk, mert akkor még szinte teljesen üres a panzió. Ezt nem kértük; fizettünk, távoztunk.

Megállapodásunknak megfelelően április 19-én jelentkeztem. A panzió honlapján lévő űrlapon küldtem el érdeklődésem, majd tesztelőtársam felhívta a tulajdonost, s azt kérte, hogy faxon válaszoljon. A válaszfax csupán árajánlatot tartalmazott, s nem szólt arról, hogy van-e szabad hely. Ezért másnap felhívtuk a tulajdonost (a beszélgetést lásd keretes írásunkban). Kiderült, hogy van szállás. A beszélgetés során a fogadós megkérdezte, hogy cigány vendégekről van-e szó. A foglalást intéző cég neve mozaikszó, romákra semmi nem utal benne, így e kérdése csak általános óvintézkedésként értelmezhető.

A NEKI múlt héten levélben kérte a debreceni jegyzőt és a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, hogy a történtek miatt tegyék meg a szükséges lépéseket. A panziós megsértette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, illetve az esélyegyenlőségről szóló törvényt, valamint a személyhez fűződő jogok is sérültek. A szervezet szerint az utóbbi időben feltűnően elszaporodtak a hasonló incidensek. Intézkedésként kiszabható bírság, de a szabálytalanság megszüntetéséig akár az üzlet bezárása is elrendelhető.

H

A családi vállalkozásként működtetett panzió a Nagytemplomtól 500 méterre található.

A Romaweb szállást kereső munkatársa a többi megkérdezett panzióban, szállodában "segítőkész, korrekt és kedves" emberekkel beszélt.

Első telefonbeszélgetés

A Romaweb munkatársával

Panziós: Igen, természetesen vannak szobáink, szívesen látjuk önöket.

Romaweb: Nagyszerű, akkor egy árajánlatot szeretnék kérni faxon (...) Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, Romaweb Szerkesztőség...

P: Bocsásson meg, hogy megkérdezem, de kisebbséghez tartozók is lesznek a társaságban?

R: Természetesen. Kollégáim fele kisebbségi származású.

P: Ebben az esetben sajnos nem tudunk önöknek szállást biztosítani.

R: Mi...?

P: Jól hallotta. Cigányokat nem áll módunkban fogadni.

Második telefonbeszélgetés

A tesztelőkkel a tréningről

Tesztelő: Köszönöm, megkaptuk az árajánlatot, de nem derült ki, hogy van-e szabad helyük az általunk megjelölt időpontra.

P: Igen, van hely. Szeretném megkérdezni, hogy milyen nemzetiségű vendégek fognak érkezni.

T: Magyarok, nem külföldiek.

P: Nem ezt kérdeztem, az érdekelne, hogy lesznek-e köztük kisebbségiek. Érti, ugye, cigányok?

T: Nem, romák nem.

P: Csak azért, mert nemrég megkerestek minket, hogy legalább 15 romának tudnánk-e helyet biztosítani valami konferencia idejére. Szóval erről, ugye, nincs szó?

T: Nem, erről szó sincs. Akkor jól értem, hogy van hely arra az időpontra?

P: Igen, van.

Figyelmébe ajánljuk