Rombolja az önkormányzatiságot az építési törvénytervezet a TÖOSZ szerint

  • narancs.hu
  • 2023. január 28.

Belpol

A fideszes vezetésű Települések és Önkormányzatok Országos Szervezetének sem tetszik, hogy egyetlen minisztérium dönthet minden beruházásról.

Kemény kritikát fogalmazott meg a TÖOSZ, miután kiderült, Lázár János minisztériumának kizárólagos feladatkörébe tenné az állami, és önkormányzati beruházásokat, amennyiben azok legalább fele arányban állami vagy uniós pénzből jönnek létre. A közlemény szerint jelenleg „nincs, és az önkormányzatok forráshiányos helyzete miatt nem is várható, hogy lesz olyan önkormányzati építési beruházás ma Magyarországon”, ami ezen kívül esik, ezért indokolt lenne inkább értékhatárt kijelölni, például nettó 500 millió forintot. Csak az ezt meghaladó építkezések kerüljenek állami felügyelet alá.

A TÖOSZ azt is kifogásolja, hogy a törvénytervezetből nem derül ki, hogyan működnek majd a minisztérium monitoring bizottságai.

Nem csak a TÖOSZ szerint helytelen a kormány terve. A szegedi alpolgármester, Binszki József egyenesen alaptörvényellenesnek nevezte, hogy az állam csorbítja az önkormányzatok tulajdonosi jogait.

Most a TÖOSZ is az Alaptörvényre hivatkozik. Szerintük az új törvénytervezet az önkormányzat tulajdonjogának a korlátozásáról nyilatkozik. „Nyilván egyértelmű, hogy a helyi önkormányzat a tulajdonosi jogokat törvény adta keretek között gyakorolhatja, de álláspontunk szerint az Áébrtvt. az hatályos szabályozáshoz képest tovább rombolja az önkormányzatiság lényegét.”

Tegnap írtunk arról, hogy nemcsak a Nyugati tér felújítását, de budapesti fejlesztések egész sorát húzta keresztül egyetlen tollvonással Lázár János.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.