Tegnap a közmédia híradója, amely ritkán mutat be valós oknyomozást, megszellőztette, hogy Ruszin-Szendi Romulusz lehet a Tisza Párt honvédelemért felelős szakpolitikusa. A legnagyobb ellenzéki párt szombati kongresszusán valóban felszólalt a korábbi vezérkari főnök, akit 2021 nyarán neveztek ki, de – noha a megbízatása 2026-ig szólt volna –, két éve váratlanul felmentették, és három évtizedes pálya után a Honvédségtől is távozott. Egyes feltételezések szerint Ruszin-Szendi a honvédség rohamszerűen végrehajtott „fiatalításának” esett áldozatul, az elbocsátásokról szóló döntést Orbán Viktor legszűkebb környezetében hozták meg, de nem lehettünk benne biztosak, hogy ürügy vagy ok volt a győri reptéren parkoltatott helikopterek ügye. Arról, hogy mi állhatott a menesztése mögött, ebben a cikkben írtunk. Ruszin-Szendi egyébként akkor, amikor Orbán éppen Zelenszkij ellen hangolta a szavazóit, katonai küldöttség élén Ukrajnában járt, és Zaluzsnyij akkori tábornokkal találkozott.
Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt kongresszusán arról beszélt, hogy „az egyenruhásoknak, de minden magyar embernek van egy alapelve: senkit nem hagyunk hátra. A mai kormányzat sajnos elfelejtette ezt az alapelvet.”
Az egykori vezérkari főnök felidézte, hogy két és fél éve járt az ukrán fronton, ahol nap mint nap orosz és ukrán emberek halnak meg. „Hogy ez a fenyegetés érinti-e Magyarországot, az én véleményem az, hogy nem. Ami sokkal fontosabb, az a déli fenyegetettség, az illegális migráció.” Ruszin-Szendi szerint ötféle eszköze lehet a békének. Az egyik az atomhatalmaké, de ez egy zárt klub, a másik a semlegesség, ami Ukrajna esetében – utalt az 1991-es budapesti egyezményre – „nem sült el jól”. A harmadik a teljes spektrumú haderő (ami nagyon drága), a negyedik egy védelmi szövetség lehet, ami esetünkben a NATO és az EU. „Ezt választotta Magyarország nagyon helyesen, és azt kell folytatnunk, hogy a szövetségnek értékes tagjai vagyunk.”
Mi a baj az európai közös haderővel? - tette fel a kérdést Ruszin-Szendi Romulusz. Az, hogy az érdekek időnként változnak: az északi államoknak más jelent prioritást, mint Dél-Európában, a balti államoknak pedig Oroszország jelenti a fenyegetést. „Amíg ezeket az érdekeket nem egyeztetik, csak álom marad a közös stratégia” – mondta.
„Erős nemzeti egyenruhás szervezetekre van szükségünk, amíg a kollektív védelem meg nem történik” – szögezte le. –
„És ehhez vissza kell állítani a bizalmat a szövetségi rendszerben. Tíz felkiáltó jel és három aláhúzás.”
Rögtön pontosította, hogy nem a katonai bizalom rendült meg, hanem a politikusok nem voltak jóban. „Bidennel nem voltunk jóban...” Azt nem tisztázta, hogy mit gondol a Fidesz ellenséges viszonyulásáról az előző demokrata kormányhoz.
Ruszin-Szendi szerint eluralkodott egy félelem alapú vezetés, és ha bármikor, indoklás nélkül ki lehet rúgni katonákat, akkor „annak az a neve, hogy kuss.” A volt vezérkari főnök néhány példát hozott arra, hogy sok katona azon gondolkodik, hogy elhagyja a pályát, és az új bértábla is igazságtalan helyzeteket teremtett. A mostani vezetés szerinte nem ismeri a szervezeti kultúrát: „Ilyen volt a fiatalítás”, amikor tapasztalt embereket küldtek el. Aggasztó probléma, hogy már büntetett előéletű ember és magyar nyelvvizsgával rendelkező külföldi állampolgár is lehet katona – mondta. „Ma Magyarországon, a tartalékos rendszerben, pénzért lehet fokozatot venni. Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van.” Azt is felpanaszolta, hogy a Petőfi-évben nevezték át a Petőfi-laktanyát Mária Teréziára.
Ruszin-Szendi azt is felemlítette, hogy a toborzás komolytalan módszerrel történik, és nem felejtett el élcelődni egy vezető politikuson:
„A védőmellény, mint egy melltartó úgy áll neki. De legalább van, aki szól neki, hogy főnök, vegyél fel eggyel nagyobbat, mert kurva szarul nézel ki.”
Ruszin-Szendi szerint hiányoznak a magyar fejlesztések a haderőből. Nem jók a költségvetés arányai sem: ideális esetében ez 40% humánerőforrást, 30% fenntartást, 30% fejlesztést jelent: „most ez nem így van.” Nem jók az állapotok sem: „Volt olyan kiskatonánk, aki körbenézett a laktanyában, aztán azt mondta, hogy ő most próbaidő alatt elmenne. Jogos, mert nem ehhez szokott hozzá.”
A volt vezérkari főnök megemlékezett arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök úgy menesztette idő előtt, hogy a megbízása öt évre szólt, és csak bűncselekmény esetén távolíthatták volna el. „Ha ezt meg lehet tenni egy vezérkari főnökkel, mit lehet megtenni egy kiskatonával?”
Végül összefoglalta, mivel lehetne jobbá tenni a magyar haderőt: ki kell maradni a háborúból, ahogy a NATO és az USA is kimarad, és védekezni kell az illegális migrációtól. „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük” - mondta. Elmesélt egy történetet: egy ízben, amikor politikusok látogatták meg a honvédséget, egy hadnagy megkérdezte: hogyan képzelik el a honvédek megbecsülésének növelését? A politikus azt mondta: ha másfél millió lenne a fizetésetek, nektek az is kevés lenne. Mire a hadnagy: „Nem az illetményről beszéltem, hanem a megbecsülésről.”
Azt is előrevetítette, hogy a propaganda támadni fogja: én leszek a legrosszabb vezérkari főnök, a leglustább, a legkövérebb. „De nem számít, az állomány tudja, hogy igazam van.” Leszögezte, hogy szívesen vitázik a honvédelmi miniszterrel, de csak élő egyenes adásban.
