Összefügg-e a helikopterügy és a vezérkar lefejezése?

„Rogán nem ennyire szofisztikált”

Belpol

A múlt héten derült ki, hogy Ukrajnába szánt helikopterek állomásoztak Győrben, s aznap menesztették Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség vezérkari főnökét is. Hiba történt a „békepárti” vezetésben, amiért a balhét valakinek el kellett vinnie?

„Egy személyes élményem van. Nem tudom igazolni, hogy az történt-e, amire gondolok. Voltam kint Ukrajnában december elején. Álltunk Munkács főterén, amikor a fejünk felett elrepültek helikopterek Magyarország irányából. Magasan repültek, tehát ha van légvédelem, akkor le kellett volna őket lőni” – meséli egyik a honvédelmi ügyeket ismerő forrásunk, aki „száz százalékig biztos” abban, hogy az elmúlt időszakban volt légi forgalom a magyar–ukrán határ közelében.

Április 27-én az Átlátszó.hu számolt be róla, hogy három H125M Fennec típusú, az ukrán állami határőrszolgálat felségjelzéseit viselő könnyű helikopter érkezett a Győr-Pér repülőtérre, majd mintegy 10 órás várakozás és karbantartás után ismeretlen helyre repült tovább. Mindezt az Időkép.hu webkamerája rögzítette, a február 13-án és 14-én készült felvételre a lap egyik olvasója hívta fel a figyelmet. A Militarnij nevű, katonai témákkal foglalkozó ukrán hírportál egy nappal korábban riportot és fotókat közölt arról, hogy folyamatban van a H125M helikopterek szállítása Ukrajnába. Egy korábbi megegyezés alapján Franciaország 55 darab H125M-es helikoptert ad át Ukrajnának, amelyek közül az első darabok már megérkeztek Kijivbe. A mellékelt fotók tanúsága szerint a helikopterek típusa és festése azonos azokéval, amelyeket a győri reptéren filmeztek le. A videók pár nappal azután kerültek az Átlátszóhoz, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) kijelentette: nem engedélyezték az Ukrajnának szánt helikopterek áthaladását a magyar légtéren.

Április közepén a Politico kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokra hivatkozva arról írt, hogy miközben a magyar kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat a háborúval kapcsolatban, lehetővé teszi a szövetséges államoknak a magyar légtér használatát az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások céljára. A brüsszeli lap által idézet dokumentumok egyike ismertet egy tervet, amely szerint ukrán pilóták Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanának Ukrajnába. A HM a Napi.hu-nak cáfolta a Politico értesüléseit. „Magyarország továbbra sem küld sem fegyvereket, sem lőszert, sem katonákat Ukrajnába, és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé. A háborúnak csak az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások vethetnek véget” – állt a minisztérium válaszában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.