Volt MOB-elnököt igazolt a Tisza Párt

Belpol

Kulcsár Krisztián egykori párbajtőröző is felszólalt a Tisza Párt kongresszusán, aki 2017 és 2021 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt.

Nem túl energikus, de egyenes beszédet intézett a Tisza Párt szimpatizánsaihoz a kongresszuson Kulcsár Krisztián, aki 2017-től öt éven át a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt. (2021 decemberében a MOB közgyűlése megvonta tőle a bizalmat, akkor a pekingi játékokra már el sem utazott. Maga kezdeményezett bizalmi szavazást, amit elbukott; akkor úgy nyilatkozott, túl gyorsan kezdeményezett jelentős reformokat a szervezetben.)

Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy a Tisza első kongresszusán komoly szakemberek, szakpolitikusok is bemutatkoznak. Kulcsár az egyikük.

 
Kulcsár Krisztián a Tisza Párt kongresszusán
 

 

Kulcsár Krisztián rögtön sokkoló statisztikákkal kezdett. Magyarország rendkívül sok pénzt juttat a versenysportnak:

„Milyen hatással van a sport megítélésére az, hogy a támogatások folyósítása átláthatatlan, és a versenysportra rávetül a tisztességtelenség árnyéka?”

- kérdezte, majd elsorolta: Magyarország hátulról a negyedik a legalacsonyabb várható élettartam, itt több az elhízott ember, a fiataloknak pedig 15%-a túlsúlyos vagy elhízott. 74 százalékunk nem sportol, egészségtelen életmódot folytat. Felhívta a figyelmet a testnevelés és a gyerekek sportolásának valódi támogatására.

„A politika rátelepett a sportra”

– mondta Kulcsár, aki problémának tartja, hogy politikusok foglalták el a sportegyesületek vezető pozícióit: „Szerencsésebb társadalmakban” ez a civilek területe. Nem fenntarthatóak a hazai stadionok, amikből túl sok épült az elmúlt 15 évben. Felidézett egy esetet, hogy egy nemzetközi tisztviselő, aki meglátogatott egy „nem éppen puritán módon” megépített stadiont, és megkérdezte: „Hogy fogjátok ezt fenntartani, ha egyszer Orbán Viktor már nem lesz?”

A magyar sportra általános forrásgazdagság jellemző („bárcsak az egészségügyről is elmondhatnánk ezt!”), de hiányzik a transzparencia, az elosztás egyenlőtlen és következetlen. Ráadásul nem ösztönöz teljesítményre, papírmunka csak azért készül, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak. „A korrupció megingatta a társdalom bizalmát a sportban” – mondta Kulcsár. „Magyarországon nem szeretjük a versenyt, mert abban más is nyerhet” – tette hozzá, és általános párhuzamot vont: a kapufára, a széljárásra, a bíróra kenjük a kudarcainkat, de „változatlan mederben guurlnak tovább a forintok”.

Hangsúlyozta, hogy a vizes vb alatt csökkent a vendégéjszakák száma, a nyilvános statisztikák szerint nem érte meg ez „a világviszonylatban is bődületes szervezési költségekkel” megvalósuló nagy sportesemény megrendezése.

Kulcsár Krisztián azonban régóta támogatja egy budapesti olimpia ötletét. „Az én világomban egy olimpia egyet jelent egy országjobbító programmal” – és hangsúlyozta, hogy a sportrendezvényhez hozzátartozik, hogy a kötött pálya elérjen a reptérig, megérkezzen a mentőautó, legyen MRI és CT a kórházakban, működjön a közlekedés és oktatás. „Én továbbra is szeretnék olyan országban élni, amely képes egy nyári olimpia megrendezésére. Ha odaérünk, azt jelenti, hogy javuló pályán vagyunk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.