Saját családi cégétől vett lakásokat Dunakeszi polgármestere, a CSOK-ot is felvette hozzá

Belpol

Tízlakásos társasházat építtetett Dunakeszin a polgármester családjának cége, hogy minden családtag kapjon egy lakást. Dióssi Csaba előbb a társaság vezetőjeként megépíttette a házat, majd kiszállt a cégből, és még a CSOK-ot is felvette, hogy a családi vállalkozástól megvehesse a lakásokat. 

Tízlakásos társasházat építtetett az elmúlt években Dunakeszin egy Dióssi Csaba polgármesterhez köthető társaság, így a polgármester gyerekei is kaptak lakást – értesült a Narancs.hu. Az ingatlan a Google Maps utcakép alkalmazásának 2013-ban készült felvételei alapján akkor még csak épült, azonban a napokban a helyszínen járva megbizonyosodtunk róla, hogy mostanra elkészült. 

Családi vállalkozás

Dunakeszi fideszes polgármestere, a négygyerekes Dióssi Csaba 2011-es vagyonnyilatkozata szerint 2004-ben vásárolt egy 1699 négyzetméteres, akkor még beépítetlen építési telket a városban, ami az azóta felépült társasház tulajdoni lapja szerint megegyezik az ingatlan területével. Az építettő az 1996-ban alapított Turan Bt. volt, amelynek vezető tisztségviselői feladatait egészen 2016-ig Dióssi látta el, jelenleg az 1997-es születésű, tehát 24 éves fia az ügyvezetője és tulajdonosa, a kültagok között pedig a polgármester közel 80 éves édesapja is feltűnik. 

A dokumentumok szerint Dióssi Csaba és az apja fejenként 5-5 lakást tulajdonol a társasházban, melyek között vannak közel 60, 70 és 100 négyzetméteresek is. 

A tulajdoni lapok szerint a társasház nyolc lakását 2017-ben, kettőt pedig 2019-ben vásárolták meg a családi cégtől, a Turan Bt.-től.

Befogad? telep?l?seket d?jaztak a Parlamentben

 
Kövér László házelnök (j) átadja a a Befogadó magyar település díjat Dióssi Csabának, Dunakeszi polgármesterének a Parlament Delegációs termében 2014. március 13-án. Az elismeréssel a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) olyan hazai településeket díjazott, amelyek sokat tettek a fogyatékossággal élő emberek integrációjáért és az esélyegyenlőségükért
Fotó: Soós Lajos / MTI
 

CSOK-ot vettek fel

A Dióssi tulajdonában lévő ingatlanok szerepelnek az idei vagyonnyilatkozatában is. A polgármester hivatali jövedelme jelenleg bruttó 820 ezer forint, ezen felül ingatlan-bérbeadásból további bruttó 905 ezer forintot keres. A dunakeszi lakásokon túl egy budapesti lakásban és egy szigetmonostori üdülőben tulajdonrészes, jelenleg gazdasági társaságban nincs tisztsége és érdekeltsége. Állampapírban jelentős megtakarítása van (62 millió forint), de komoly tartozás (21,5 millió forint) is terheli. A tulajdoni lapokon nem találtuk nyomát nagyobb hitelnek, de egy 9,8 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) fel van tüntetve. 

A Turan Bt. székhelye is a társasház egyik lakásába van bejegyezve, viszont az elérhető cégadatok szerint legalább 2016 októbere óta nincs alkalmazottja. A fő tevékenységének a „máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás” van feltüntetve, de ezekkel együtt számos különféle kapcsolt tevékenység (többek között ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, szabadidős képzés, fényképészet, szoftverkiadás stb.) olvasható a cégadatbázisban.

Az elmúlt években a cégnek néhány millió forintos árbevétele volt, kivéve 2017-ben és 2019-ben, amikor nettó 202 és 60 millió forintot sikerült elérnie (ebben a két évben vásárolt lakásokat Dióssi és apja a cégtől). Nem találtunk a társasághoz tartozó web- és közösségi oldalt, illetve a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint nem nyert állami pályázaton, ami érthető is, hiszen a fideszes polgármesterhez köthető. Így viszont azt nem tudtuk megállapítani, hogy milyen konkrét projekteket bonyolított le a Turan Bt., csak a tíz lakásos társasház építettése ismert számunkra. 

Kérdéseinkre nem válaszolt, helyette interjút adott a helyi lapnak

Úgy értesültünk, hogy Dióssi a családtagjai számára is vásárolt/építtetett lakásokat a társasházban. Ezt az információt nem erősítette meg a lapunknak a polgármester, aki nem reagált a kérdéseinkre. Ugyanakkor még cikkünk megjelenése előtt „életútinterjút” adott a helyi Dunakeszi Postnak, amelyben a családi hátteréről, a magánszférában eltöltött időszakáról, politikai pályájáról, valamint a lakásokról is beszél. 

Ebben Dióssi Csaba azt mondta, hogy egy családi ház „komfortját feladva egy társasházat építettünk, hogy együtt maradhassunk a gyerekekkel, de meglegyen az önállóságuk. Így édesapám is ide költözhetett. Három generáció él együtt, egymásra számítva, mégis külön.” 

Az interjúban felmerül az is, hogy a helyi ellenzék „2015-ben tüntetett a lakások előtt”, de a polgármester akkor nekik nem magyarázta el a családi ingatlanok körüli helyzetet. Dióssi ezt azzal hárította el, hogy az ellenzék nem is volt arra kíváncsi, hogy mi a valóság.

Takarékoskodtak

Bár a Narancs.hu-nak a társasház finanszírozással kapcsolatos kérdéseire nem reagált, Dióssi az interjúban azt mondta, hogy az apja eladta budai lakását a költségek fedezése miatt, és amúgy is régóta készültek az építkezésre, „lényegében másfél évtized előzte meg a projekt megvalósítását”.

„Gyerekkoromban is egyszerű takarékos életet élt a család. Ugyanakkor olyan feladatokat láttam el az életben, ami azért magas jövedelmet biztosított, és a megtakarításainkat korábban is ingatlanokba fektettük. Az építkezés során arra volt szükség, hogy eladjuk a családi ingatlanokat, konkrétan egy nagyobb telket és a lakásokat” – mondta a polgármester. 

Az interjúban Dióssi azt is elismerte, hogy a társasházat a saját cége húzta fel. „A kilencvenes évek közepétől volt egy jól működő betéti társaságunk édesapámmal, műszaki munkák sorával.

Azzal építettük, majd amikor kiszálltam a cégből megvettem a lakásokat. Így még a CSOK-ot is fel tudtam venni hozzá teljesen szabályosan”.

Állítása szerint a cégből egy új jogszabály miatt lépett ki, amely kimondta, hogy polgármester nem végezhet más keresőtevékenységet. „Ugyan osztalékot nem vettem ki, munkavállaló pedig nem voltam, így vélhetően jogi szempontból nem lett volna gond, de nem akartam támadási felületet adni politikai ellenfeleimnek” – mondta Dióssi. (A polgármester a mostani vagyonnyilatkozata szerint egyébként jelenleg végez „más keresőtevékenységet”, hiszen ingatlan bérbeadásból havi több mint 900 ezer forintot visz haza.)

Bár az interjúban Dióssi több, a Narancs.hu által feltett kérdésre is válaszolt, több dolog is homályos maradt. Ugyanis arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mennyibe került a beruházás, milyen „műszaki munkákat” végzett a családi cég, mit kezd az apja a saját lakásaival, illetve ha egyszer már felépítették a társasházat, akkor utána miért vásárolták meg a lakásokat, tehát miért „fizettek értük kétszer”, és ha már így történt, akkor mennyibe kerültek, ahogyan azt sem említi, hogy a Turan Bt. tulajdonosa és ügyvezetője a fia.

Nem mellesleg az interjúban „sok kis lakásról” beszélnek, miközben a tíz ingatlan összesen közel 700 négyzetméter nagyságú, és csak Dióssi tulajdonában van két több mint 100 és három közel 70 négyzetméteres. 

Nem ez az első alkalom, hogy megkerestük a polgármestert, és ő inkább más felületen reagált a válaszadás helyett. Még tavaly nyáron értesültünk róla, hogy egy rendezvényen Dióssi Csaba elkapta a koronavírust, amiről kérdésünk elküldése után a Facebookra tett ki egy szűkszavú nyilatkozatot. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.