Navracsics kihúzta Iványit

Navracsics Tibor kihúzta az egyik jelölt nevét az idei Scheiber Sándor-díjra javasoltak szakmai listájából, egy másik jelölt pedig nem akarta átvenni a kitüntetést. Az esettel kapcsolatban majdnem mindenki lapít.

A Scheiber Sándor-díjat idén csak egyetlen jelölt, Shaul Shaked, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora vette át szerdán, holott az elismerésre javaslatot tevő kuratórium még három nevet terjesztett be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A hebraisztika, a judaisztika, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításában jeleskedők elismerésére 1995-ben alapított díjat Kecskeméti Károly, Párizsban élő levéltáros és történész nem kívánta átvenni, míg Iványi Gábor metodista lelkész nevét Navracsics Tibor húzta le a kuratórium listájáról. Az elismerés szabályait rögzítő rendelet szerint a díjat március 3-án kellett volna átadni, és minden évben hárman kapják: a jelölteket a miniszter által felkért bizottság javasolja, de a végső döntést a miniszter hozza meg.

Ilyen még nem fordult elő
A díjat szerdán Szászfalvi László, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át, majd a laudációkat követően Komoróczy Géza történész, a kuratórium tagja olvasta fel hozzászólását. Ebben felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium hibájából eleve három hetet csúszott az átadás, valamint a díj történetében még sosem fordult elő, hogy a miniszter kihúzott volna valakit a kuratórium előterjesztette listából, illetve az, hogy valaki visszautasította volna a nagy presztízsű díj átvételét. Mint mondta, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyház elnökét a kuratórium egyhangúlag javasolta a kitüntetésre, „mint egyikét azon keresztény lelkészeknek, aki mindig határozottan kiállt a zsidók és nem mellesleg a vallásszabadság mellett, tud héberül, egyházi szolgálatában használja is a nyelvet és a zsidó liturgia elemeit”.

Komoróczy Géza

Fotó: Sióréti Gábor

Az ugyancsak egyhangúlag kitüntetésre javasolt Kecskeméti Károly, a neves egykori makói rabbi, a francia állami levéltárak nyugalmazott helyettes főigazgatója pedig személyes ok miatt nem akarta átvenni a díjat. A professzor hozzászólásában hozzátette: „Az eseményekre, amelyek kétségessé teszik munkánkat, reagálnunk kell mint testületnek, de valamennyiünknek külön-külön személyesen is.” Az MTI tudósítása szerint az államtitkár erre azt mondta: „Ma itt az a dolgunk, az a küldetésünk, hogy a kitüntetett professzor úrnak gratuláljunk. (...) Szeretném továbbra is jelezni, hogy Magyarország kormánya a szellemi, lelki, kulturális értékeket nemcsak megbecsüli, hanem támogatja, szeretné tovább erősíteni mind Magyarországon, mind külkapcsolatainkban.”

Néma csend volt utána
Komoróczy Géza a narancs.hu-nak az esetről elmondta: bár semmiképpen nem akarta elrontani a végül díjazott és általa nagyra tartott tudós ünneplését, valahogy szóvá akarta tenni, hogy a hozzáértők által összeállított listát felülbírálta a hozzá nem értő miniszter (azaz Navracsics Tibor – a szerk.). Ezért a levelet kiosztotta a kuratórium többi tagjának is, de ők arra kérték, hogy az átadási ünnepségen olvassa is fel az írást. Az egésszel azt akarta elérni, hogy a tagok üljenek össze, és gondolják végig, mit tehetnének, „de a felolvasásomat néma csend fogadta”. Iványi Gábor és a mostani kormány közötti ellentét a professzor szerint a listáról való törlés okát elég egyértelművé teszi, Kecskeméti Károly gesztusáról pedig Komoróczy megjegyezte: a tudós napi rendszerességgel követi az eseményeket, tehát tisztában van a magyarországi helyzettel.

„Ez egy befejezett ügy, utólag nem tehetünk semmit, és minél tovább foglalkozunk vele, annál több kárt okoz” – így fogalmazott érdeklődésünkre a kuratórium egy másik, névtelenséget kérő tagja azon kérdésünkre, miért nem reagált senki Komoróczy Géza levelére. A minisztérium késése pedig azért bosszantó, mert ha időben szóltak volna a kuratóriumnak, akkor a kieső kettő helyett könnyen tudtak volna másik, a díjra szintén érdemes személyeket ajánlani. „Ez egy nagyon fontos kitüntetés, nincs több ilyen, nem kellene kockáztatni a megszűnését. Ezért úgy tettünk, mintha semmi nem történt volna, még privátin sem hoztuk szóba. Reméljük, jövőre megint három kitűnő embert díjaznak majd” – tette hozzá.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium reakciója

Cikkünk megjelenésekor küldte el válaszait az illetékes KIM. Kérdéseink a következőek voltak:

- Mi volt az oka, illetve melyek voltak a döntés körülményei, hogy a Scheiber Sándor-díj idei odaítélésekor a kuratórium javaslatát a közigazgatási és igazságügyi miniszter megváltoztatta?
- Mi volt az oka, hogy az elismerés szabályait rögzítő rendelet előírásaival ellentétben a díjat nem március 3-án adták át, illetve nem három, hanem csak egy díjazott részesült az elismerésben?

A válasz pedig a következő: "tájékoztatjuk, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Scheiber Sándor-díj azoknak adományozza, a

kik kiemelkedőt alkottak - a magyar nemzeti kultúra szolgálatában - a hebraisztika, judasztika, zsidó vallás-, művelődéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén. A díj évente 3 fő részére adományozható, megosztás nélkül. A díjat idén Shaul Shaked, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora vehette át, aki a keleti nyelvek és az ősi kéziratok ismerője, számos egyetem megbecsült oktatója és a magyar-izraeli tudományos kapcsolatok elmélyítője."

Nemrégiben Szőcs Géza gyalázta meg ugyanígy a József Attila díjat. Erről cikkünket lásd itt.