„A fennálló rendet képviselő technokrata elithez tartozó körök elveszítik a többség támogatását” – ezzel nyitott Schmidt Mária a kormánypárthoz minden korábbinál hű Kommentár folyóirat friss számának adott interjújában. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával készült interjú pikantériája, hogy azt Békés Márton, a folyóirat új főszerkesztője készítette, aki egyben a múzeum kutatási igazgatója, vagyis Schmidt a főnöke. Ennek megfelelően az interjú a barátinál is barátibb hangú lett, Schmidt Mária már-már monologizálva fejti ki benne a világnézetét.
| Kormányzáspárti folyóirat A Kommentárt éveken keresztül a konzervatív oldal színvonalas eszmetörténeti folyóirataként tartották számon. A Magyar Hang a múlt héten írta meg, hogy a lapnál felállt a korábbi szerkesztőbizottság egy része, és az eddigi főszerkesztő helyére Békés Mártont, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatóját nevezték ki. Békés a lapnak azt mondta, a Kommentár visszatér az „eredeti, konzervatív irányvonalához, konzervatívabb lesz, mint valaha”, sőt, a főszerkesztő szerint „kormányzáspárti” folyóiratot csinálnak majd. |
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az elit alkalmatlan arra, hogy megújuljon, ezért Magyarországon elsőként elindult a folyamat, hogy az elitet a magyarok 2010-ben leváltották és meg is büntették. De Schmidt szerint Nyugaton is ez zajlik, ahol az elit elveszíti a többség támogatását. Schmidtet kérdezték a májusi V4-es konferenciáról is, ahol többek között Milo Yiannopoulos és Steve Bannon adott elő, igen busás honoráriumért. Szerinte az itt fellépők inspirációért jöttek Magyarországra, és felszabadultan tudtak előadni, mert nálunk nem olyan „gúzsba kötött” a szellemi élet, mint Nyugaton.
Újabb durva részletek derültek ki Milo Yiannopoulos és Steve Bannon budapesti fellépésének horribilis díjazásáról
Rongyos 60 ezer dolcsinál tart a hakni ára, és még az sem biztos, hogy ez a végösszeg. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány egy zsák pénzt - körülbelül 20 millió forintot - szórt el az Európa jövője c.
A Nyugatot egyébként többször is ostorozza Schmidt az interjúban: szerinte a nyugati világ még mindig a „PC-foglya”, Németországban kiürült a politika, és nincsenek valódi viták. „…mára a német politika légüres térbe került. Miközben Németország Európa legfontosabb állama, fogalma sincs róla, mit kezdjen a 21. századdal. Azokra a kérdésekre, amik most napirenden vannak, nem érkezett válasz, nincs vita róluk sem Nyugaton, sem Németországban. Félő, hogy ezek egyszer ránk dőlnek, és a politikailag korrekt kánon az egész európai projektet maga alá temeti” – mondta Schmidt.
Szóba került a beszélgetés során az áprilisi országgyűlési választás eredménye is. Szerinte már nem tudni, mi a jobb- és baloldal, mert a hagyományos baloldal eltűnik, nincs jövőképe, a baloldali pártok mindig is „a szocializmust akarták megvalósítani”. Ezért a Fidesznek szerinte lehetősége volt minden politikai témát begyűjteni, a baloldali pártoknak így viszont nem maradt semmi.
Schmidt jónak tartja az elmúlt hónapokban elindult kultúrpolitikai vitákat is, mert szerinte nem szabad megelégedni azzal, hogy „ha valaki ide tartozik, akkor automatikusan jól bánunk vele”. Ráadásul úgy látja, nem kell azt nézni, „mit mondanak rólunk”, mert „annyira kiüresedtek odaát, sajnos nincs is mire odafigyelni”. (Egyébként a kultúrharc egyik elindítója az a Békés, akit most főnöke vállon veregetett korábbi kiállásáért. Mint ismert, Békés szerint a „liberális kánon” foglyul ejtette a jobboldali szerzőket, ezért többek között azt javasolta, a konzervatív szerzők ne vegyék természetesnek, hogy Esterházy Péter jó író. – A szerk.)
Bónuszként Schmidt Mária programot is hirdetett az interjúban: szerinte a magyaroknak a történelem folyamán mindig résen kellett lennünk, mert a nemzeti létünk volt a kérdés. „Nekünk az a természetes létünk, hogy állandóan harcban állunk, ezért aztán a nemzeti identitásunkat erősen éljük meg. (…) Most nagyon erős támadás alatt állunk, ami kulturális, nemzeti és identitásbeli megerősödésünket szolgálja. Gondoljunk csak bele: milyen nehéz megőrizni az identitást akkor, amikor nem veszélyezteti semmi, vagy ha senkinek nem fontos annyira, hogy kívülről megkérdőjelezze.”
Borítókép: MédiaKlikk
