Az állami fenntartású iskolában tanító pedagógusok többsége december 3-án, csütörtökön tudta meg, hogy aznapra esedékes novemberi fizetését másnap, esetleg 7-én, hétfőn kapja kézhez. A csúszás nem tűnik drámainak, mégis szimbolikus ereje van annak, hogy az anyagilag nem éppen eleresztett közalkalmazottakkal éppen Mikulás hétvégéje előtt szórakozik a kormány. Ráadásul bocsánatot sem igen kért tőlük senki.
A fizetések tömeges késése vélhetően tovább ront a pedagógusok amúgy sem derűs hangulatán. Az elmúlt hetekben sorra jöttek a hírek a növekvő óraterheléssel, az etikai kódexszel, a pedagógusok minősítésével és az önértékeléssel szembeni elégedetlenségről. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) november 21-én fórumot szervezett, ahol az ország különböző pontjairól érkező iskolai dolgozók, pedagógusok, intézményvezetők és szakszervezeti tisztségviselők számoltak be bajaikról. A tanácskozás konklúziójaként a PSZ nyílt levelet küldött Orbán Viktornak, arra kérve a miniszterelnököt, hívja össze a pedagógussztrájkbizottság és a kormány egyeztető fórumát, és kormányhatározatban rendelkezzen a problémák orvoslásáról.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár az RTL Klub november 30-i műsorában nem vállalta a vitát Galló Istvánné szakszervezeti elnökkel, azzal érvelt, az érdekképviseleti egyeztetésnek nem a televízió a helye, különben sem vitáról, csupán „nézőpontbeli különbségekről” van szó. A szakszervezetek azonban tüntetést terveznek az ünnepek utánra, a PSZ kongresszusa pedig a hétvégén úgy határozott, indokolt esetben megkezdik a sztrájk előkészítését is. A pedagógusok hangulata 2013 januárja, a sztrájkbizottsági megállapodás aláírása óta nem volt ennyire rossz. A kormány a saját ígéreteit és törvényeit sem mindig tartja be, és szép lassan Hoffmann Rózsa volt államtitkár rendszerének valódi hátulütői is megmutatkoznak az osztálytermi mindennapokban.
A rendszer foglyai
Azoknak, akik 2017-től a pedagógus-életpálya magasabb fizetési kategóriájába szeretnének kerülni, november 30-ig kellett feltölteniük portfóliójukat az Oktatási Hivatal (OH) internetes felületére. A feltöltött anyagokat a minősítési szakértők a jövő év folyamán ellenőrzik. A hivatal közleménye szerint a 2016-os minősítési tervbe összesen 19 623 pedagógus került be.
| ||
Hiába volt azonban limitált a felhasználói létszám, a jelek szerint a hivatal informatikusai nehezen bírtak az utolsó napok terhelésével. „Három nappal a határidő előtt teljesen megbolondult a rendszer, összekeverte a beállításokat, volt, akinek azt jelezte, hogy héberül tanít angolt, a magyar tantárgycsoportot a matematikához rakta. A hibák helyreállítása minden alkalommal másfél-két órát vett igénybe. Aztán a vége felé kaptunk egy levelet az OH-tól, amiben azt írták, nem baj, ha nincs minden jó helyen, ezt nem fogják figyelembe venni” – meséli egy forrásunk. Hozzáteszi, az utolsó nap délutánján teljesen lefagyott a rendszer, akkor már nem lehetett változtatni vagy új anyagokat felvinni. Az érintettek egy „Pedagógus portfólió” nevű zárt Facebook-csoportban igyekeztek eligazítani egymást a technika útvesztőiben. A csoportnak jelenleg több mint 13 ezer tagja van.
Forrásunk – aki 27 éve tanít és szakvizsgával is rendelkezik – abban a speciális helyzetben van, hogy 2014 áprilisában egyszer már elkészítette portfólióját, és ideiglenesen, a teljes minősítési eljárás lefolytatása nélkül a pedagógus 2 fokozatba került. Azonban másfél év alatt megváltoztak a portfólió követelményei, így a régi anyagokkal már nem vehetett részt a minősítési eljárásban, újra fel kellett töltenie az egészet. Az OH adatai szerint összesen 5761 ember járt így, ők ideiglenes besorolásukat csak akkor véglegesíthették, ha duplán dolgoztak. „Bruttó 20, nettó 10 ezer forint pluszért gürizik a pedagógustársadalom idősebbik része” – mondja forrásunk. A minősítési eljárás értelmét sem látja, a 60 órában kiképzett szakértők szerinte a portfólió és két tanóra megtekintése után nem tudják eldönteni, hogy ki a jó tanár, és ki nem az. Azzal törődnek legkevésbé, mit ad át a pedagógus a gyerekeknek. A pedagógusok közt olyan történetek is terjednek, melyek szerint többeknek plágiumra hivatkozva szüntették meg a minősítési eljárását, pusztán azért, mert egy mondóka vagy tankönyvi feladat forrását nem jelölték megfelelően. Ők megismételt eljárásban próbálkozhatnak, de azért már fizetniük is kell, 71 ezer forintot.
Leterheltségre panaszkodnak a minősítést végző szakértők, a mesterpedagógusok is. Egyikük a Narancsnak azt mondta, január első hetében is beosztották minősítő vizsgára, ami azt jelenti, hogy a téli szünetben kell foglalkoznia a minősítendő kolléga portfóliójával. A szakértői munkára egyébként is rámennek az esték és a hétvégék, hiába kaptak a mesterpedagógusok órakedvezményt és heti egy szabadnapot. „Amikor jelentkeztünk a feladatra, vonzónak tűnt az elérhető fizetés, de a pedagógus 2-höz viszonyítva valójában 30-35 ezer forintról beszélünk, ennyiért nem biztos, hogy megéri ez a többletmunka” – véli a mesterpedagógus. További frusztrációt okoz, hogy jövőre szúrópróbaszerűen már a minősítési szakértőket is ellenőrzi az állam, és ha nem felelnek meg, visszakerülhetnek a pedagógus 1 fizetési besorolásba.
A mesterpedagógusok szakértői tevékenysége a tantestület többi tagjának is gondokat okoz, mert a szakértők órakedvezménye a kollégákra terhelődik. A PSZ fórumán egy pedagógus arról panaszkodott, hogy mivel a helyettesítéseket nem lehet túlórában kifizetni, az igazgatók egyenlően próbálják elosztani a pluszmunkát a kollégák között, ami viszont nem kedvez a szakmai szempontoknak. Előfordul, hogy első osztályba a felsős testnevelő megy helyettesíteni. Irdatlan adminisztratív terhet jelent a tanároknak az úgynevezett önértékelési rendszer is (erről lásd: Éberség, kartársak!, Magyar Narancs, 2015. október 22.). Ráadásul az eddig elvégzett munka értelme sem látszik, a minisztérium ugyanis nemrég közölte: az önértékelés átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok előmenetelébe, az eszközrendszert pedig átalakítják. „Tudjuk, hogy az önértékelés uniós pályázatból megy, bizonyos indikátorokat egy ideig fenn kell tartani. De mindenki arra vár, hogy hosszabb távon elfelejtik az egészet, annyira nonszensz” – reménykedik egy pedagógus.
Egyszer majd fizetünk
Jellemző a Mikulás előtti fizetési elmaradásra, hogy Lázár János szerint a Magyar Államkincstár új bérszámfejtési rendszerének bevezetéséből adódott a csúszás, az Államkincstár ellenben azt közölte, ők az utalási állományokat időben átadták az intézményeknek, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) is. Bár a jelek szerint decemberben nem a Klik volt az egyetlen állami intézmény, amelyik késett az utalással, náluk ez a probléma már-már rendszerszintűnek tekinthető. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke november 18-án fizetési felszólítást nyújtott át a Kliknek, mivel a fenntartó hónapok óta számos munkavállalójának nem fizet óraadói díjat, jubileumi jutalmat és utazási költségtérítést. A PSZ fórumán felszólalt például Kovács Csaba óraadó informatikatanár, aki szeptember óta nem kapott fizetést a Kliktől, a fenntartó körülbelül 250-300 ezer forinttal tartozik neki. De megosztotta történetét egy tanárnő is, akinek 40 éves munkaviszonyát azzal hálálták meg, hogy törvényben előírt jutalmát három hónapos késéssel, decemberben talán kifizetik.
Czunyiné államtitkár a tévében „egy induló rendszer nehézségeinek” tudta be a kifizetések elmaradását, holott a 2013. január 1-jével létrejött, tehát majd három éve működő Klik költségvetését legalább idénre illett volna úgy megtervezni, hogy ne görgessen maga előtt folyamatosan tízmilliárdos adósságokat, és ne év közben kelljen beletolni a pénzt, novemberben például 26,6 milliárd forintot. A Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése szerint a Klik költségvetését 2013-ban 78, 2014-ben 98 milliárd forinttal tervezték alul, de ennek ellenére sem a 2015-ös, sem a 2016-os év előirányzata nem éri el a korábbi évek tényleges ráfordításait. A központ gazdálkodása ráadásul nehezen átlátható, nemcsak az nem világos, hogy mennyit költ az egyes intézményekre, de az sem derül ki, hogyan oszlik meg a költségvetési támogatás a különböző feladatok és oktatási szintek között.
Rétvári Bence államtitkár Kész Zoltán írásbeli kérdésére adott válaszában körvonalazta a Klik átalakításának irányait, elképzeléseiből azonban további centralizáció és decentralizáció egyaránt kiolvasható. A pénzügyi, gazdasági döntések a jövőben a tankerületektől megyei, járási szintre, tehát az iskolai mindennapoktól messzebb kerülnének, az iskolaigazgatók ugyanakkor az ígéret szerint kincstári kártyát kapnak, így végre maguk is dönthetnének a kisebb kiadásokról.
A Kliktől nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába kerülő szakképző intézmények pénzügyileg jól jártak a váltással, a vs.hu-nak nyilatkozó intézményvezetők legalábbis arról számoltak be, hogy az NGM rögtön centrumonként 10 millió, összesen közel félmilliárd forintot tett a rendszerbe, és rugalmasabbá váltak az eszközbeszerzések is.
Az iskolák ígéretet kaptak arra is, hogy saját, például termek bérleti díjából származó bevételeik 50 százalékát megtarthatják. A pedagógusfórumon felszólaló szakszervezeti vezetők azonban arra figyelmeztettek, hogy ezzel párhuzamosan csökkent az intézmények autonómiája: elveszítették önálló oktatási azonosító számukat, az új fenntartó beleszól projektmunkáik tartalmába, meghatározza a kötelezően összehívandó értekezleteket, és csökkentette az órakedvezményben részesülő szakszervezetisek számát is. A bizonytalanság nagy, egyelőre se az egyes iskoláknak, se a szakképzési centrumoknak nincs költségvetése, és lassan készülnek a szervezeti és működési szabályzatok is. Arról, hogy az átvett vegyes profilú intézményekben megmaradhat-e a gimnáziumi képzés, egyedi döntések születhetnek, kevéssé átlátható szempontok alapján.
A központ hiányosságait jelzi, hogy számos olyan önkormányzat – Siklós, Esztergom –, amely a 2013-as váltáskor a fenntartás mellett az iskolák működtetését is átadta az államnak, most visszavonja ezt a döntést, mivel évi több tízmillióval olcsóbban képes ellátni a feladatot, mint a Klik. Czunyiné Bertalan Judit a kormánypárti sajtó hathatós segítségével mindeközben azt a kérdést tartaná napirenden, hogy néhány magániskola különböző visszaélései miatt 2,2 milliárdnyi támogatást tart vissza az Államkincstár, ezért a jövőben szigorítani kell a szabályokon. Horn György, az Alapítványi és Magániskolák elnöke másként látja, szerinte az érintett fenntartók – Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány, a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítvány, Tanult és Képzett Emberekért Közhasznú Alapítvány – ügyei évek óta ismertek, az adminisztrációs és elszámolási szabályok pedig jelenleg is éppen elég szigorúak. Ha valaki hosszabb ideig képes csalni, annak biztosan van támogatója az ellenőrző államapparátusban is. A magániskolák betámadásának és az esetleges jogszabályváltozásnak a figyelemelterelés mellett az lehet a következménye, hogy a szakképzés területén folytatódik az alternatív fenntartók kiszorítása.
| Alkotmányossági aggályok A pedagógusok alkotmányos jogainak sérelméhez vezet, hogy a kötelező egyéni és csoportos önértékelések eredményét az Oktatási Hivatal adatbázisában tárolják – állítja az önértékelésről szóló jogi elemzésében az Eötvös Károly Intézet. Az intézet szerint a pedagógusok személyes adatainak gyűjtését kizárólag törvény rendelhetné el, ehhez képest az önértékelést kormányrendelet és egy jogi státusz nélküli kézikönyv szabályozza. Nem jelölt meg a kormány a személyes adatok gyűjtését szükségessé tevő alkotmányos célt, az OH adatkezelési jogai, az adatokhoz való hozzáférés terjedelme pedig teljesen homályban marad. A szabályozás nem tartalmazza az adatbiztonság követelményét sem. Az Eötvös Károly Intézet szerint az áttekinthetetlen információs helyzet kiszolgáltatottá teszi a pedagógusokat, konformitásra kényszeríti őket, ezért a legalapvetőbb jogelvi szinten is alkotmányellenes. Egy másik kérdésben, a Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexével szemben fordult Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete. Érvelésük szerint kötelező magatartási szabályt csak jogszabály írhatna elő, az etikai kódexnek azonban nincs ilyen státusza. A kar küldöttgyűlése nem várt az AB döntésére, november 14-i ülésén elfogadta a kódexet. Ennek tartalma nem sokat finomodott az előzetesen közzétett és nagy felháborodást keltő tervezethez képest. Továbbra is követelmény, hogy a pedagógus tetteivel, nyilatkozataival ne csorbítsa intézménye, hivatása jó hírét, külső megjelenésével és megnyilvánulásaival is kifejezze hivatása rangját, tiszteletét. A jó pedagógus példát mutat nemzeti jelképeink és ünnepeink megbecsülésében, nemcsak a növendékek, de az intézményi vezetőség és a fenntartó felé sem éreztet negatív hozzáállást. Ha az Etikai Tanács valakit etikai vétségen kap, rögvest értesíti az illető munkáltatóját, emellett figyelmeztetheti az elmarasztalt pedagógust, megfoszthatja a karban betöltött tisztségétől, és megvonhatja tőle a kar által biztosított juttatást. Az elfogadott etikai kódex nem túl vaskos irodalomjegyzékében szerzőként vagy szerkesztőként öt tételt is Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár jegyez. |
| Bizonyítványosztás „Ha a diákok teljesítménye romlik, akkor baj van az oktatással” – ismerte el minapi rádióinterjújában Orbán Viktor. A vallomást talán az OECD novemberi oktatási körképe ihlette, ebből ugyanis hazánkra nézve meglehetősen borús kép bontakozik ki. Az általános iskolai tanárok hasonló végzettségű, más szakmában dolgozókhoz viszonyított keresete például valamennyi ország közül nálunk volt a legalacsonyabb (48 százalékos), igaz, a 2013-as, tehát az életpálya bevezetése előtti adatok alapján. Az is majdhogynem hungarikumnak tekinthető, hogy 2008 és 2012 között reálértéken közel negyedével csökkentek az állam oktatási kiadásai, és ezek után aligha meglepő, hogy a tanulók eredményessége is romlott a PISA-felmérésekben. Az OECD elemzése külön kiemeli a számítógépes szövegértésben mutatott, még a papír-ceruza alapú szövegértéshez képest is kiugróan gyenge teljesítményt. Hiába túlterheltek a tanárok, a jelentés szerint az általános iskolában túl kevés formális oktatást kapnak a magyar diákok, az 5553 óránkkal szemben az OECD-átlag 7570 óra. Ráadásul már 2013-ban is az oktatási idő aránylag nagy része esett a fő tantárgyak közé nem tartozó tárgyakra, és ez a mindennapos testnevelés kiterjesztésével azóta csak romolhatott. Többek között az alapkészségek nem megfelelő elsajátítását kezelhetné a kormány a meglebegtetett kilenc évfolyamos általános iskola ötletével, de a javaslat még nem lehet túl kidolgozott stádiumban, Hanesz József Klik-elnök ugyanis nemrég arról beszélt, tíz évfolyamos iskolában is gondolkodnak a kormányzat szakemberei. |
