Mit tud a TEK? - Orbán vad csapata

Rohamtempójú kommunikációs kármentés követte a TEK előbb nagy sikerként eladott, majd közröhejbe fulladt újabb akcióját. A kormánypropaganda azonban emeli a tétet, s azt sejteti, hogy Orbán Viktor élete forgott veszélyben.

Valódi hősköltemény született a múlt héten a Terrorelhárítási Központról (TEK), amely a francia titkosszolgálatokkal ellentétben sikeresen hárította a terrort Magyarországon. A sztori újabb változata szerint Orbán Viktor miniszterelnököt akarhatták megölni a lekapcsolt, idősödő terroristák, és Budapest is megmenekült egy robbanástól.

A győzelmi jelentésekbe azonban kommunikációs hiba csúszott, és a bíróság is belerondított a történetbe. „Nincs arra semmilyen adat az iratokban, hogy a II. világháború iránt hobbiszinten érdeklődő terhelt bármilyen kapcsolatban állna terrorszervezetekkel, vagy hogy megszerzett tudását és vegyi anyagait a közrend vagy személyek élete ellen kívánta volna fordítani” – ezzel az indoklással utasította el november 25-én a bíróság az S. Roland előzetes letartóztatására tett ügyészi indítványt. A TEK által november 22-én, három barátjával együtt elfogott férfi kocsijában valóban találtak gránátokat, de az évtizedek óta a földben pihenő robbanószerekre pár nappal korábban bukkantak egy Veszprém melletti erdőben, fémkereső segítségével. Tényleg nem hívták a tűzszerészeket, de szó sincs szélsőséges nézetekről és külföldi kapcsolatokról. A dátumoknak jelentősége van, ugyanis a bíróság november 24-én is hozott egy végzést, amelyben viszont elrendelte az egyaránt priuszos B. Gyula és M. Péter előzetes letartóztatását. A két, 60 év feletti férfit a kommandósok akkor kapták el, amikor a gyanú szerint állig felfegyverkezve egy kormánytag kivégzésére és forradalomra készültek.

Hajdu János itt is a nyugdíjasoktól védi Orbánt

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A hírműsorokban a beosztásához képest meglepően sokszor szereplő Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját a büszkeség vagy a Fidesz sajtóosztálya hajthatta, ugyanis már november 24-én ­sietve közölte az MTI-vel, hogy terrorellenes akciókban két csoportot is elfogtak. Az M1 csatorna esti vendégeként pedig kifejtette: az egyik csoportnál sorozatlövő fegyvereket, a másiknál robbanóanyagot, a házkutatásnál pedig egy komplett bombalabort találtak. Nem zárta ki, hogy dzsihadistákról van szó, ellenben hangsúlyozta, hogy kiemelten védett személyeket fenyegetett az esetleges támadás. Ilyen személyből pedig nincs sok; ebbe a körbe a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, az ÁSZ elnöke, valamint a legfőbb ügyész tartozik. Innen már könnyű volt kilogikázni, hogy Orbán Viktor lehetett a célpont, közülük ugyanis csak ő kormánytag. Másnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén viszont kiderült: nem muszlim radikálisokat fogtak el, de ekkor még mindkét csoport esetében úgy tűnt, hogy komoly bűncselekményeket akadályozott meg a TEK. Még tartott a bizottsági ülés Hajdu János főszereplésével, amikor a bíróság elutasította a világháborús relikviákat gyűjtő S. Roland előzetes letartóztatását. Ennél rosszabbul ugyanakkor nem is lehetett volna időzíteni a kommandósok melléfogását, jelenleg ugyanis a párizsi tragédia miatt folyamatos a hajtóvadászat Nyugat-Európában a terroristák után, és Budapest utcáin is határozatlan ideig éles lőszerrel felszerelt katonák és rendőrök tűnhetnek föl.

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik

A TEK renoméjának megmentésére azonnal beindult a kommunikációs mentőakció. Az ügyészség nyitányként annyit mondott, hogy nem csak történelemrajongókról van szó, majd következett egy Fidesz-közlemény, amely szerint a baloldal a magyar emberek biztonságát veszélyezteti, amikor a rendőrséget és a TEK-et bírálja. Csütörtökön már maga Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter volt kénytelen bekapcsolódni a nemzetközi sajtóban is körberöhögött terrorelhárítók védelmezésébe, amikor kijelentette: az újságírók és az ellenzéki politikusok hibája lenne, ha a kritikák miatt az emberek bizalma meginogna a TEK-ben.

A csúcspont Pintér Sándor pénteki rendkívüli sajtótájékoztatója volt. A belügyminiszter szerint a tudatlan újságírók szándékosan mosták össze a két terrorellenes akciót, és a TEK-et lejárató kampányukkal tudatosan tájékoztatták félre a lakosságot. Megfeledkezhetett arról, hogy az ügyekről először nyilatkozó Hajdu János fogalmazott úgy a közszolgálati televízióban, hogy „a TEK által kiemelten védett személyek védelmével összefüggésben fogtuk el a hat embert”. Nem kettőt – hatot. Vagyis az elfogások után még nem zárták ki az összefüggést a két csoport között. Az S. Roland letartóztatását elutasító bírósági végzésben sem véletlenül szerepel: az ügyészi indítvány ellenére „arra sincs semmilyen adat, hogy jelen ügy kapcsolatba hozható lenne más, a napokban indult bün­tetőügyekkel”. Magyarán az ügyészség is megpróbálta összekapcsolni a két esetet. A bíróság által szabadlábon hagyott, a TEK által ellenben terroristának vélt ­fiatalok esetét Pintér elintézte annyival, hogy nem lenne szabad II. világháborús robbanóeszközökkel játszani, mert azok akarva-akaratlanul is több ember halálát okozhatják. „Az instabil szerkezetek akár egy budapesti iskolánál vagy egy busznál is felrobbanhattak volna” – magyarázta. Zárásként Tarlós István főpolgármester is köszönetet mondott az éberségért. A kormányzati kommunikációs dömping végére tehát ismét két sikeres és eredményes rendőri akció szerepelt a mérlegen; a TEK nem hibázott, Hajdu Jánosnak nem kell lemondania, épp ellenkezőleg, komoly tragédiát és merényletet akadályozott meg, amiért dicséretet érdemel. Más kérdés, hogy a lefülelt merénylőket csak lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítják, amiért 2–8 évet kaphatnak a minden bizonnyal látványos bírósági tárgyalások után.

Egyetlen ilyen malőr miatt valóban hiba lenne a TEK-et elmarasztalni – ám a szervezet 2010-es megalakulása óta számos olyan nevetséges akció volt, amelyek megágyaztak annak a jelenlegi helyzetnek, hogy a sajtó jelentős része eleve szkeptikusan fogad minden TEK-es győzelmi jelentést. 2011 októberében például Brad Pitt amerikai színész egyik zombifilmjének forgatásán használt fegyvereket foglalták le egy vecsési raktárban. Rá egy évre a BME vegyészmérnöki karát rohamozták meg, de csak egy gólya­buli miatt Luke Skywalkernek öltözött hallgatónál találtak egy játék pisztolyt. „Mondjál kevesebbet, és akkor nem tudnak beléd kötni” – ezt a szállóigévé vált mondatot Hajdu János súgta oda a Szíriából hazahozott korábbi túsznak, az akcióról szóló sajtótájékoztatón. 2013 novemberében pedig egy 72 éves emődi férfira törték rá az ajtót a kommandósok és azon pizsamásan le is teperték a sárba; később derült ki, hogy a szomszéd jelentette fel, amiért egy kispuskát tart otthon, amivel a betörők ellen akar védekezni. Idén szeptemberben pedig a híres röszkei csata – ahol a TEK az első sorból verte a menekülteket és a tudósító újságírókat – után fogtak el egy terroristának mondott szír férfit, akinél kilenc érvényes útlevelet találtak. Ugyanakkor a horvát belügy szerint a párizsi merénylők egyike Magyarországot is érintve jutott el Franciaországba…

Azonban sikeres akciója is volt a TEK-nek; Líbiából és Ukrajnából is hoztak haza bajba jutott magyarokat, itthon pedig több körözött bűnözőt is elfogtak.

Egy szervezet és a vezetője

A TEK egy öszvér szervezet; nem teljesen rendőrség, de nem is teljesen titkosszolgálat. Fő profilja alapvetően a veszélyes, fegyveres bűnözők elfogása, és a klasszikus testőri munka mellett kizárólagos jogkörrel látja el a terrorizmus elleni küzdelem koordinációját, elemzését, értékelését is. Miniszteri engedéllyel lehallgathatja a telefonokat vagy átkutathat lakásokat, de bárkinek a számítógépébe is belenézhet. Külső kontroll igazából nincs, vagyis kimerül abban, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságát Haj­du János néha tájékoztatja a ki­emelt ügyekről.

Hajdu János egyik bizottsági fellépése után

Fotó: MTI

De hát, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is megmondta 2010 szeptemberében a TEK ünnepélyes alakuló állománygyűlésén, „modern ország nem képzelhető el jól szervezett, jól kiképzett emberekből álló terrorelhárítási szervezet nélkül”. Nos, a pénz nem akadály, például a 2016-os költségvetésből 12,2 milliárd forint gazdagítja a terrorelhárítók büdzséjét. Ennek a jelentős része a folyamatosan szaporodó, jelenleg mintegy 1100 fős állomány fizetésére megy el – a rendőrség közben létszámhiánnyal küzd, főleg amióta sokakat a déli határhoz vezényeltek –, de azért jut belőle a honvédségtől megszerzett, egy­kori Maléter Pál laktanya csinosítására is (100 millió forintból kapott új szigetelést a kőbányai objektum öt épülete), tavaly pedig közel egymilliárd forintért vehettek új luxusautókat. Hajdu János szerint „a kommandósokat az öli meg, ha nincs munkájuk”, ezért sokat költenek a különböző edzésekre. Például hároméves szerződést kötöttek a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-vel 24,5 millió forint értékben, amiért cserébe a cég közelharcot (dzsiudzsicu) oktat a TEK nyolc telephelyén, Szombathelytől Békéscsabáig. Hajdu János maga is szeret karatézni. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráson kiválasztott cégnek amúgy 2010 óta látványosan növekednek a bevételei, hiszen 2010-ben még 1,8 mil­liárd forintos forgalom mellett 18 millió forint nyereséget könyvelhettek el, 2014-ben viszont már 3 milliárd forint fölé ugrott a bevételük, amihez 100 millió forintos profit társult.

A remek kiképzések ellenére idén áprilistól már nem a TEK, hanem a Készenléti Rendőrség adja Áder János köztársasági elnök testőreit. Az államfő maga mondott fel a terrorelhárítóknak, mert lapértesülések szerint zavarta, hogy Orbán Viktor a TEK-en keresztül minden programjáról értesül. Így jelenleg a kormányfőn kívül Polt Péter legfőbb ügyész védelméért felel a szervezet. Leginkább azonban Orbán Viktorra koncentrálnak, legalábbis ez derül ki a honlapjukra feltett területlezárási parancsokból; az év vé­géig viszonylag nehéz lesz szabadon sétálgatni a kormányfő Cinege utcai házának környékén.

Mindezek után nehéz elképzelni olyan hibát, ami Hajdu János állásába kerülne. A főigazgató korábban a Fidesz biztonsági igazgatója és Orbán Viktor testőre volt. A TEK felügyeleti szerve ugyan a Belügyminisztérium, de a főigazgató személyére Pintér Sándor csak javaslatot tehet, kinevezéséről vagy felmentéséről a miniszterelnök dönt. Mivel Hajdunak közvetlen bejárása van Orbán Viktorhoz, sőt a miniszterelnök egyik legmegbízhatóbb emberének számít, nem valószínű, hogy kormányváltás nélkül elmozdítható lenne a pozíciójából. Gyakorlatilag szabad keze van a TEK 12-13 milliárd forintos költségvetése felett, és a főigazgató-helyettest leszámítva – akit Pintér Sándor mozdíthat el – élet-halál ura az elitcsapatnak. Hajdu egy esetben ismerte el, hogy hibázott az egyik kollégája – nehéz is lett volna tagadni, az illető ugyanis véletlenül meglőtte a saját társát. Parancsnoki vizsgálat volt, de ő azért küzdött, hogy a vétkes megtarthassa a munkahelyét. Hajdu szerint kifejezetten spó­rol az állam a központosított TEK-kel, hiszen 2010 előtt a széttagolt rendszer működtetése évi egymilliárd forinttal többe került.

A szakmát még a Komondor Terrorelhárító Szolgálatnál kitanult exkommandós mesés kar­riert mondhat magáénak, hiszen 2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök nevezte ki rendőr dandártábornoknak, 2013-ban pedig már vezérőrnagy lett. Érik tehát az altábornagyi előléptetése; onnan pedig már nincs nagyon feljebb, maximum vezérezredes lehet, mint Pintér Sándor.

Önjelölt forradalmárok

A TEK által régóta figyelt, de éppen most elkapott két ember Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára szerint egy laza szerveződésű, szélsőséges nézeteket valló 5–10 fős csoporthoz tartozik. Lapértesülések szerint a Magyar Nemzeti Hadsereg nevű társaságról van szó. „Az az elképzelésük, hogy megdöntsék a jelenlegi kormányt, és jónak tartották, hogy indításként kivégezzék valamelyik kormánytagot” – fogalmazott az államtitkár. Önmagukat forradalmároknak tartják. Az ügyészség nem az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletével vagy emberölésre irányuló előkészülettel gyanúsítja őket, hanem lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal való visszaéléssel. A szélsőjobboldali és antiszemita Magyar Nemzeti Hadsereg azonban cáfolta, hogy Orbán Viktor vagy bárkinek a megölésére készültek volna. Mint írták, a rendszer ellen vannak, de nyíltan, az igazság erejével harcolnak. A csoport először a Népszavának küldött levélben adott hírt magáról még 2011 szeptemberében. A levélben leg­inkább a Szent Koronát magasztalják és zsidóznak, de a TEK-et is hazaáruló szervezetnek nevezik. Önjelölt forradalmárokból egyébként legutóbb 2006-ban volt sok, akkor például a Kossuth téren a Forradalmi Nemzeti Bizottmány sátorozott.

 

Közel s távol

Hajdu János nemrég új feladatot is kapott a kormánytól, ugyanis a TEK főigazgatója lett az elnöke a megalakult terrorellenes koordinációs bizottságnak. Magyarországon jelenleg 3-as, közepes szintű terrorfenyegetettségi fokozat van érvényben. Nem mindenhol van ez így: a csehek például nem érzik veszélyben magukat. „Csehországban nincs semmiféle terrorveszély, ezért az országnak nincs szüksége hisztériára és a hagyományos karácsonyi ünnepségek, tevékenységek bármiféle korlátozására” – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a kormány szombat éjjeli rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatón. Milan Chovanec belügy­miniszter szerint Csehországban a migrációval összefüggésben nem merültek fel biztonsági gondok, s a hatóságoknak sincs tudomásuk olyan személyekről, akik az Iszlám Állam terrorszervezet által uralt területről tértek volna vissza. A szlovákok viszont veszélyben érzik magukat. A belügyi tárca a biztonság növelése érdekében meg akarja duplázni az utcán járőrszolgálatot teljesítő rendőrök számát, a vizsgálati fogságot elrendelő bírónak pedig nem kell megindokolnia döntését, amennyiben a gyanúsítottat terrorizmussal kapcsolatban vették őrizetbe. Robert Fico miniszterelnök leszögezte: a szlovák kormány nem hajlandó szemet hunyni afölött, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. Michael Fallon brit védelmi miniszter pedig egy interjúban arról beszélt: könnyen elképzelhető a párizsi merényletsorozathoz hasonló terrorcselekmény Londonban és más brit nagyvárosokban is.