Semjén válasza Bese-ügyben: Miért tartozik ez rám?

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 23.

Belpol

Vadai Ágnes (DK) azt kérdezte a Semjén Zsolttól, tényleg csak a Karmelitában találkozott-e a NER „bukott sztárpapjával”.

„Valóban csak a Karmelitában és csak épületmegáldáson találkozott Bese Gergővel, a NER immár bukott sztárpapjával?”

Ezt az írásbeli választ igénylő kérdést intézte Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterhez.

Vadai már korábban is érdeklődött Semjénnél a nevezetes egykori plébánoshoz fűződő ismeretségéről, és akkor a miniszter azt a választ adta, hogy  a papsággal, lelkészekkel való kapcsolattartás a munkájának része, és az említett személlyel a Karmelitában – a munkahelyén –, szokásos épületmegáldáson találkozott. 

A DK képviselője ezek után azért kérdezett vissza, mert – mint írja – időközben kiderült, hogy Bese Gergő régebben szerepelt Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettes és frakciószóvivő stábjának fizetési listáján. Idén májustól már az édesanyját alkalmazta a párt, Rétvári Bence KDNP-alelnök és miniszterhelyettes, belügyminisztériumi parlamenti államtitkár munkatársaként. Vadai mindezek említése után azt javasolta Semjénnek, gondolja át a válaszát, „mielőtt újabb turpisságok derülnének ki”. 

Semjén újabb válaszában a jogszabályi hivatkozások után ezt írja: „Ön az utóbbi időben feltűnő érdeklődést tanúsít katolikus papok szexualitása iránt, és ebbéli olthatatan érdekdődéséből

nekem ír leveleket. Miért nem nekik?!? Miért tartozik ez rám?

Ezen túl, legutóbbi levele ügyében felhívom becses figyelmét, hogy Nacsa Lőrinc esetében levelének akkor lenne értelme (bár akkor se tartozna rám), ha Bese Úr eltévelyedésének napvilágra kerülése után adott volna neki megbízási szerződést. Ez azonban évekkel korábban történt. Nacsa Képviselő Úr nem lát bele sem a lelkekbe, sem a jövőbe. Ezért is képviselő és nem próféta. Tájékoztatom továbbá, hogy sem Nacsa Lőrincnek, sem Rétvári Bencének nem vagyok a szóvivője, ráadásul kérdése amelyet már megválaszoltam ezúttal sem érint kormányzati feladatot.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.