Bese Gergő dolgai: tudták, csak nem sejtették

Narancsblog

Szinte kizárt, hogy épp a NER embereihez ne jutottak volna el Bese Gergő kellemetlen ügyei. Az pedig már nem is meglepő, hogy csak akkor kezdte el őket zavarni, amikor más is megtudta őket.

Bese Gergő ügyében természetesen az a legkevésbé érdekes, hogy Bese a saját neméhez is vonzódik, vagy lehet, hogy csak ahhoz. A NER kedvenc plébánosa ezzel a rendelkezésre álló adatok szerint a társadalom nagyjából öt-tíz százalékát kitevő csoportban van, ennyi emberből a Mi Hazánknak simán van országgyűlési képviselete. Még az sem annyira egyedi, bár határozottan érdemes magát az embernek távol tartania tőle, hogy valaki különféle szexuális aktusait kamerázza. Mondok durvábbat: volt a környezetemben olyan lelkész, aki a szeretőjét költöztette a családja alá, bár az egy Istennek tetsző heteroszexuális elhajlás volt végül is. Bese még azok közt a papok közt sincs egyedül, aki stílusosan szólva bort iszik és vizet prédikál. Nem is olyan régen hallottam arról, hogy egy keresztelőn a pap úgy gondolta, arról kéne beszélnie, magyarként meg kell találnunk a természetes kapcsolatot Oroszországgal. Szóval tényleg van olyan, hogy egy katolikus papról kiderül, nem bírja a cölibátust, és összességében az sem példa nélküli, hogy épp a legsúlyosabb homofób seggfejekről derül ki: főleg magukat és a saját eltitkolt vágyaikat gyűlölik.

Az már egész más kérdés, hogy a Karmelitát és a Megafon névre hallgató propagandraizét is megáldott férfi szokásairól már tényleg nagyon sokfelé lehetett hallani. Konkrétan én is hallottam ilyen információt úgy fél évvel korábban; a pletykában volt élettárs, hangos bulik és mindenféle szaftos dolog, de LMBTQ-körökben nálam jóval járatosabb ismerősöm is csak azt mondta a hírre, hogy „ezt már ezer éve tudja mindenki”. Azért fontos ez, mert ha hozzám, a tápláléklánc abszolút legaljára eljutott, akkor

teljességgel kizárt, hogy a Fidesz környékére ne jutott volna el sokkal régebben.

Arról lehetett hallani a Válasz Online cikkéből is, hogy egy egész akta volt Bese szexuális szokásairól – elég jó kis akta lehet abból ítélve, amit hallani a budapesti éjszakában –, de ez az akta bizonyára régóta készül. 

Mivel nagyjából biztosra vehetjük, hogy nagyon-nagyon sokan tudtak Bese Gergőnek az általa bevallottnál sokkal felvilágosultabb oldaláról, ezért érdemes megint feltenni a kérdést: csak nem megint arról van szó, hogy megfelelő mértékű lojalitás mellett egyáltalán nem várja el tőlünk azt senki, amit a szavazóktól? Továbbra is abban az országban élünk, ahol a közpénzmédia azzal próbálta lejáratni a 2010-es évek közepén a saját homoszexualitását amúgy simán felvállaló partizános Gulyás Mártont, hogy miután kijött őrizetből, „speciális igényeket kielégítő társkeresőn tűnt fel”, de megkapta az akkor még épphogy a náciságát levetni szándékozó Vona Gábor is a Jobbik elnökeként, hogy titokban imád melegbulikba járni, pedig az még igaz sem volt. Ebben a rendszerben jól láthatóan bűn melegnek lenni, megmondta ezt maga Semjén Zsolt is már 2021-ben, pedig épp mellette szentelte fel Bese a Karmelitát. Izgalmas kérdés, hogy ő például tudott-e már akkor erről, csak úgy gondolta, Bese mégiscsak az ő emberük, ezért épp elég lesz akkor megbüntetni, amikor a pokol tüzén ég az örökkévalóságig. 

Azt persze régóta tudjuk, hogy a Fidesz valójában sokkal befogadóbb társaság, mint amilyennek tűnik: Bayer Zsolt maga árulta el, hogy Szájer Józsefről például ezer éve tudták a Fideszben, hogy miközben tableten ír alkotmányt, Brüsszelben egész más típusú szórakozási formákat részesít előnyben, mint amit az Alaptörvény vagy a Biblia javasol, mégis csak akkor kezdte el zavarni, amikor kiderült. Most a jelek szerint Besének is elég lett volna, ha csak kicsit diszkrétebben pasizik, és mellette kifejezetten jól élhetett volna élete végéig, segítve a harcot a nyugati fertővel szemben. De hát elbukott, hisz' az élet már csak olyan, hogy kevesen tudják nagyon sokáig eljátszani a kettős életet.

Azt elég nehéz mondani, hogy a plébános nem érdemli meg a sorsát. A személyre szóló lejáratókampányt, a munkája és minden státusza elvesztését persze biztosan nehéz megélnie, de ilyenkor jusson csak eszünkbe, hány ember elméjét fertőzte meg az elmúlt években olyan szabályokkal, amiket ő maga a legkevésbé sem tartott be. De a plébános sorsán túl mégis van itt valami: az, hogy ez a rendszer része.

A titokban melegbulikra járó homofób pap pontosan ugyanaz, mint az utcai harcos miniszterelnök, aki Hatvanpusztán építtet magának olyan luxusbirtokot,

 

ami már-már a poszszovjet oligarchák szintjére repíti, talán még arany vécékefe is van benne. Vagy a nép egyszerű gyereke, aki propagandaminiszterként már helikopterrel jár esküvőkre. Vagy a külügyminiszter, aki a Facebookon vadul telefonál állítólagos külpolitikai ügyeket intézve, miközben a valóságban jachton nyaral a családjával. A sor szabadon bővíthető a képmutató kormány és holdudvarának produkciójából az elmúlt tizennégy évből. Van miből mazsolázni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk