Bese Gergő dolgai: tudták, csak nem sejtették

Narancsblog

Szinte kizárt, hogy épp a NER embereihez ne jutottak volna el Bese Gergő kellemetlen ügyei. Az pedig már nem is meglepő, hogy csak akkor kezdte el őket zavarni, amikor más is megtudta őket.

Bese Gergő ügyében természetesen az a legkevésbé érdekes, hogy Bese a saját neméhez is vonzódik, vagy lehet, hogy csak ahhoz. A NER kedvenc plébánosa ezzel a rendelkezésre álló adatok szerint a társadalom nagyjából öt-tíz százalékát kitevő csoportban van, ennyi emberből a Mi Hazánknak simán van országgyűlési képviselete. Még az sem annyira egyedi, bár határozottan érdemes magát az embernek távol tartania tőle, hogy valaki különféle szexuális aktusait kamerázza. Mondok durvábbat: volt a környezetemben olyan lelkész, aki a szeretőjét költöztette a családja alá, bár az egy Istennek tetsző heteroszexuális elhajlás volt végül is. Bese még azok közt a papok közt sincs egyedül, aki stílusosan szólva bort iszik és vizet prédikál. Nem is olyan régen hallottam arról, hogy egy keresztelőn a pap úgy gondolta, arról kéne beszélnie, magyarként meg kell találnunk a természetes kapcsolatot Oroszországgal. Szóval tényleg van olyan, hogy egy katolikus papról kiderül, nem bírja a cölibátust, és összességében az sem példa nélküli, hogy épp a legsúlyosabb homofób seggfejekről derül ki: főleg magukat és a saját eltitkolt vágyaikat gyűlölik.

Az már egész más kérdés, hogy a Karmelitát és a Megafon névre hallgató propagandraizét is megáldott férfi szokásairól már tényleg nagyon sokfelé lehetett hallani. Konkrétan én is hallottam ilyen információt úgy fél évvel korábban; a pletykában volt élettárs, hangos bulik és mindenféle szaftos dolog, de LMBTQ-körökben nálam jóval járatosabb ismerősöm is csak azt mondta a hírre, hogy „ezt már ezer éve tudja mindenki”. Azért fontos ez, mert ha hozzám, a tápláléklánc abszolút legaljára eljutott, akkor

teljességgel kizárt, hogy a Fidesz környékére ne jutott volna el sokkal régebben.

Arról lehetett hallani a Válasz Online cikkéből is, hogy egy egész akta volt Bese szexuális szokásairól – elég jó kis akta lehet abból ítélve, amit hallani a budapesti éjszakában –, de ez az akta bizonyára régóta készül. 

Mivel nagyjából biztosra vehetjük, hogy nagyon-nagyon sokan tudtak Bese Gergőnek az általa bevallottnál sokkal felvilágosultabb oldaláról, ezért érdemes megint feltenni a kérdést: csak nem megint arról van szó, hogy megfelelő mértékű lojalitás mellett egyáltalán nem várja el tőlünk azt senki, amit a szavazóktól? Továbbra is abban az országban élünk, ahol a közpénzmédia azzal próbálta lejáratni a 2010-es évek közepén a saját homoszexualitását amúgy simán felvállaló partizános Gulyás Mártont, hogy miután kijött őrizetből, „speciális igényeket kielégítő társkeresőn tűnt fel”, de megkapta az akkor még épphogy a náciságát levetni szándékozó Vona Gábor is a Jobbik elnökeként, hogy titokban imád melegbulikba járni, pedig az még igaz sem volt. Ebben a rendszerben jól láthatóan bűn melegnek lenni, megmondta ezt maga Semjén Zsolt is már 2021-ben, pedig épp mellette szentelte fel Bese a Karmelitát. Izgalmas kérdés, hogy ő például tudott-e már akkor erről, csak úgy gondolta, Bese mégiscsak az ő emberük, ezért épp elég lesz akkor megbüntetni, amikor a pokol tüzén ég az örökkévalóságig. 

Azt persze régóta tudjuk, hogy a Fidesz valójában sokkal befogadóbb társaság, mint amilyennek tűnik: Bayer Zsolt maga árulta el, hogy Szájer Józsefről például ezer éve tudták a Fideszben, hogy miközben tableten ír alkotmányt, Brüsszelben egész más típusú szórakozási formákat részesít előnyben, mint amit az Alaptörvény vagy a Biblia javasol, mégis csak akkor kezdte el zavarni, amikor kiderült. Most a jelek szerint Besének is elég lett volna, ha csak kicsit diszkrétebben pasizik, és mellette kifejezetten jól élhetett volna élete végéig, segítve a harcot a nyugati fertővel szemben. De hát elbukott, hisz' az élet már csak olyan, hogy kevesen tudják nagyon sokáig eljátszani a kettős életet.

Azt elég nehéz mondani, hogy a plébános nem érdemli meg a sorsát. A személyre szóló lejáratókampányt, a munkája és minden státusza elvesztését persze biztosan nehéz megélnie, de ilyenkor jusson csak eszünkbe, hány ember elméjét fertőzte meg az elmúlt években olyan szabályokkal, amiket ő maga a legkevésbé sem tartott be. De a plébános sorsán túl mégis van itt valami: az, hogy ez a rendszer része.

A titokban melegbulikra járó homofób pap pontosan ugyanaz, mint az utcai harcos miniszterelnök, aki Hatvanpusztán építtet magának olyan luxusbirtokot,

 

ami már-már a poszszovjet oligarchák szintjére repíti, talán még arany vécékefe is van benne. Vagy a nép egyszerű gyereke, aki propagandaminiszterként már helikopterrel jár esküvőkre. Vagy a külügyminiszter, aki a Facebookon vadul telefonál állítólagos külpolitikai ügyeket intézve, miközben a valóságban jachton nyaral a családjával. A sor szabadon bővíthető a képmutató kormány és holdudvarának produkciójából az elmúlt tizennégy évből. Van miből mazsolázni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.