Interjú

„Semmit sem tesznek a jelenléti oktatásért”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja  

Belpol

A negyedik járványhullám elején egyre több iskolai megbetegedésről érkezik hír, a kormány azonban visszatartja az információkat, és a hatásköröket is elvette az intézményektől. Nagy Erzsébet nyugdíjazás előtt álló biológia–német szakos tanárt, a PDSZ országos választmányának tagját a pedagógushiányról is kérdeztük.

Magyar Narancs: A kormány azt reméli, az oltások miatt most az iskolákban is sokkal kezelhetőbb a járványhelyzet, mint tavaly ősszel. Indokolt az optimizmus?

Nagy Erzsébet: Most már látjuk, hogy nem indokolt, mert nagyon sok a beteg, nagyon sok a hiányzás az iskolákban és az óvodákban, ezt bizonyítják a PDSZ-hez folyamatosan érkező visszajelzések. Sajnos, beüthetett a járvány. Persze, tanév elején mindig jelen vannak az iskolákban más betegségek is, elég gyakori, hogy a gyerekek különböző fertőzéseket adnak át egymásnak, és mivel nincs tesztelés, nem tudhatjuk, a megbetegedések mekkora részéért felelős a koronavírus-járvány. Auszt­riá­ban hetente kétszer tesztelik az iskoláskorú gyerekeket – azt kérjük a kormánytól, hogy nálunk is legyen rendszeres tesztelés, mert csak így lehetne követni a tényleges járványhelyzetet. Bizakodásra mindenesetre nem ad okot, hogy a 12 év alattiak még egyáltalán nem kaphattak oltást, és az idősebb tanulók jó részénél sem alakult ki megfelelő védettség, hiszen sokan csak az iskolakezdéskor kapták az első dózist. Egyre több hír érkezik beoltott pedagógusok megbetegedéséről is, ami nem csoda, hisz’ egyáltalán nincsenek járványügyi intézkedések az iskolákban. Azzal kezdődött a tanév, hogy Kásler Miklós intézményvezetőknek küldött levelével törölték a távolságtartásra és a maszkviselésre vonatkozó ajánlásokat a korábban kiadott intézkedési tervből.

MN: Az önökhöz eljutó esetek mekkora részében igazolódik a koronavírus-fertőzés?

NE: Kevés esetben igazolódik a fertőzés; éppen arra panaszkodnak a kollégák, hogy tesztelés híján nem tudják, mi a helyzet, csak azzal szembesülnek, hogy sok a beteg. Láz, köhögés, hányás, hasmenés – ezek a tipikus tünetek, a pedagógusok megijednek, de nem tudják eldönteni, hogy a koronavírus ütötte fel a fejét az intézményükben vagy valamilyen más betegség. Járványügyi intézkedés csak akkor történik, ha egy gyerekről teszteredménnyel igazoltan kiderül a fertőzés, jellemzően úgy, hogy a szülő a saját költségén megrendeli a tesztet.

MN: A sajtóban egy pécsi és egy pilisborosjenői iskola esete kapott nagyobb nyilvánosságot. Ezek mennyiben különlegesek?

NE: A pilisborosjenői esetet a PDSZ hozta nyilvánosságra, miután információt kaptunk az érintett iskolában dolgozó pedagógusoktól. Azt tudjuk, hogy két osztály kivételével az egész iskola karanténba került, de azóta az elsősök már visszatérhettek. Itt is a szülők teszteltettek, a karantént pedig nem kontaktkutatás alapján rendelik el, hanem kizárólag akkor, ha az adott osztályban volt igazolt fertőzött. Sokatmondó, hogy hiába kértük, egyetlen tanár sem mert nyilatkozni az iskolából. Pécsen a hírek szerint csak egy osztályt helyeztek karanténba, de az igazgató nyilván megunta, hogy a többi osztályban is egyre több lett a beteg, tesztelés nélkül mégsem történtek további intézkedések, ezért rendelt el kötelező maszkviselést az iskolában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."