Interjú

„Semmit sem tesznek a jelenléti oktatásért”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja  

Belpol

A negyedik járványhullám elején egyre több iskolai megbetegedésről érkezik hír, a kormány azonban visszatartja az információkat, és a hatásköröket is elvette az intézményektől. Nagy Erzsébet nyugdíjazás előtt álló biológia–német szakos tanárt, a PDSZ országos választmányának tagját a pedagógushiányról is kérdeztük.

Magyar Narancs: A kormány azt reméli, az oltások miatt most az iskolákban is sokkal kezelhetőbb a járványhelyzet, mint tavaly ősszel. Indokolt az optimizmus?

Nagy Erzsébet: Most már látjuk, hogy nem indokolt, mert nagyon sok a beteg, nagyon sok a hiányzás az iskolákban és az óvodákban, ezt bizonyítják a PDSZ-hez folyamatosan érkező visszajelzések. Sajnos, beüthetett a járvány. Persze, tanév elején mindig jelen vannak az iskolákban más betegségek is, elég gyakori, hogy a gyerekek különböző fertőzéseket adnak át egymásnak, és mivel nincs tesztelés, nem tudhatjuk, a megbetegedések mekkora részéért felelős a koronavírus-járvány. Auszt­riá­ban hetente kétszer tesztelik az iskoláskorú gyerekeket – azt kérjük a kormánytól, hogy nálunk is legyen rendszeres tesztelés, mert csak így lehetne követni a tényleges járványhelyzetet. Bizakodásra mindenesetre nem ad okot, hogy a 12 év alattiak még egyáltalán nem kaphattak oltást, és az idősebb tanulók jó részénél sem alakult ki megfelelő védettség, hiszen sokan csak az iskolakezdéskor kapták az első dózist. Egyre több hír érkezik beoltott pedagógusok megbetegedéséről is, ami nem csoda, hisz’ egyáltalán nincsenek járványügyi intézkedések az iskolákban. Azzal kezdődött a tanév, hogy Kásler Miklós intézményvezetőknek küldött levelével törölték a távolságtartásra és a maszkviselésre vonatkozó ajánlásokat a korábban kiadott intézkedési tervből.

MN: Az önökhöz eljutó esetek mekkora részében igazolódik a koronavírus-fertőzés?

NE: Kevés esetben igazolódik a fertőzés; éppen arra panaszkodnak a kollégák, hogy tesztelés híján nem tudják, mi a helyzet, csak azzal szembesülnek, hogy sok a beteg. Láz, köhögés, hányás, hasmenés – ezek a tipikus tünetek, a pedagógusok megijednek, de nem tudják eldönteni, hogy a koronavírus ütötte fel a fejét az intézményükben vagy valamilyen más betegség. Járványügyi intézkedés csak akkor történik, ha egy gyerekről teszteredménnyel igazoltan kiderül a fertőzés, jellemzően úgy, hogy a szülő a saját költségén megrendeli a tesztet.

MN: A sajtóban egy pécsi és egy pilisborosjenői iskola esete kapott nagyobb nyilvánosságot. Ezek mennyiben különlegesek?

NE: A pilisborosjenői esetet a PDSZ hozta nyilvánosságra, miután információt kaptunk az érintett iskolában dolgozó pedagógusoktól. Azt tudjuk, hogy két osztály kivételével az egész iskola karanténba került, de azóta az elsősök már visszatérhettek. Itt is a szülők teszteltettek, a karantént pedig nem kontaktkutatás alapján rendelik el, hanem kizárólag akkor, ha az adott osztályban volt igazolt fertőzött. Sokatmondó, hogy hiába kértük, egyetlen tanár sem mert nyilatkozni az iskolából. Pécsen a hírek szerint csak egy osztályt helyeztek karanténba, de az igazgató nyilván megunta, hogy a többi osztályban is egyre több lett a beteg, tesztelés nélkül mégsem történtek további intézkedések, ezért rendelt el kötelező maszkviselést az iskolában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.