Interjú

„Semmit sem tesznek a jelenléti oktatásért”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja  

Belpol

A negyedik járványhullám elején egyre több iskolai megbetegedésről érkezik hír, a kormány azonban visszatartja az információkat, és a hatásköröket is elvette az intézményektől. Nagy Erzsébet nyugdíjazás előtt álló biológia–német szakos tanárt, a PDSZ országos választmányának tagját a pedagógushiányról is kérdeztük.

Magyar Narancs: A kormány azt reméli, az oltások miatt most az iskolákban is sokkal kezelhetőbb a járványhelyzet, mint tavaly ősszel. Indokolt az optimizmus?

Nagy Erzsébet: Most már látjuk, hogy nem indokolt, mert nagyon sok a beteg, nagyon sok a hiányzás az iskolákban és az óvodákban, ezt bizonyítják a PDSZ-hez folyamatosan érkező visszajelzések. Sajnos, beüthetett a járvány. Persze, tanév elején mindig jelen vannak az iskolákban más betegségek is, elég gyakori, hogy a gyerekek különböző fertőzéseket adnak át egymásnak, és mivel nincs tesztelés, nem tudhatjuk, a megbetegedések mekkora részéért felelős a koronavírus-járvány. Auszt­riá­ban hetente kétszer tesztelik az iskoláskorú gyerekeket – azt kérjük a kormánytól, hogy nálunk is legyen rendszeres tesztelés, mert csak így lehetne követni a tényleges járványhelyzetet. Bizakodásra mindenesetre nem ad okot, hogy a 12 év alattiak még egyáltalán nem kaphattak oltást, és az idősebb tanulók jó részénél sem alakult ki megfelelő védettség, hiszen sokan csak az iskolakezdéskor kapták az első dózist. Egyre több hír érkezik beoltott pedagógusok megbetegedéséről is, ami nem csoda, hisz’ egyáltalán nincsenek járványügyi intézkedések az iskolákban. Azzal kezdődött a tanév, hogy Kásler Miklós intézményvezetőknek küldött levelével törölték a távolságtartásra és a maszkviselésre vonatkozó ajánlásokat a korábban kiadott intézkedési tervből.

MN: Az önökhöz eljutó esetek mekkora részében igazolódik a koronavírus-fertőzés?

NE: Kevés esetben igazolódik a fertőzés; éppen arra panaszkodnak a kollégák, hogy tesztelés híján nem tudják, mi a helyzet, csak azzal szembesülnek, hogy sok a beteg. Láz, köhögés, hányás, hasmenés – ezek a tipikus tünetek, a pedagógusok megijednek, de nem tudják eldönteni, hogy a koronavírus ütötte fel a fejét az intézményükben vagy valamilyen más betegség. Járványügyi intézkedés csak akkor történik, ha egy gyerekről teszteredménnyel igazoltan kiderül a fertőzés, jellemzően úgy, hogy a szülő a saját költségén megrendeli a tesztet.

MN: A sajtóban egy pécsi és egy pilisborosjenői iskola esete kapott nagyobb nyilvánosságot. Ezek mennyiben különlegesek?

NE: A pilisborosjenői esetet a PDSZ hozta nyilvánosságra, miután információt kaptunk az érintett iskolában dolgozó pedagógusoktól. Azt tudjuk, hogy két osztály kivételével az egész iskola karanténba került, de azóta az elsősök már visszatérhettek. Itt is a szülők teszteltettek, a karantént pedig nem kontaktkutatás alapján rendelik el, hanem kizárólag akkor, ha az adott osztályban volt igazolt fertőzött. Sokatmondó, hogy hiába kértük, egyetlen tanár sem mert nyilatkozni az iskolából. Pécsen a hírek szerint csak egy osztályt helyeztek karanténba, de az igazgató nyilván megunta, hogy a többi osztályban is egyre több lett a beteg, tesztelés nélkül mégsem történtek további intézkedések, ezért rendelt el kötelező maszkviselést az iskolában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.