Sztrájk utáni elbocsátások a makói gumigyárban

„Kellett nektek pattogni”

Belpol

A makói gumigyári munkások tavaszi sztrájkjával buszvezetők, tanárok, börtönőrök, köztisztviselők is szolidarizáltak. A cégvezetés meghátrált, visszaállította a régi kollektív szerződést. Júliusban aztán létszámcsökkentés kezdődött, s az jellemzően azokat érintette, akik részt vettek a sztrájkban.

„Délelőttös műszakban az utolsó, 18. fűtés közben odajött a közvetlen főnököm, kérte, menjek vele. Kérdeztem, miért, de azt mondta, majd a HR-es kolléganő megmondja. Azt hittem, az ukrán srácokkal van gond, akiket betanítottam, mert az egyik emlegette korábban, hogy el akar menni, és aztán aznap már nem is jött” – idézi föl elbocsátását a negyvenes éveiben járó férfi, aki a makói gumigyár vulkanizálójában dolgozott az ezredforduló óta. „Bementünk az irodába, a főnököm azonnal leült. A HR-es meg elkezdte mondani, hogy ugye, tudom, milyen a gazdasági helyzet, emiatt döntésekre kényszerültek, ami sajnos engem is érint. Nehogy azt gondoljam, hogy a munkámmal lenne gond, mert az tényleg kiemelkedő. Odaadta a papírt, mutatta, hol kell aláírni. Néztem a kezem, ahogy remeg, a tollat sem tudtam megfogni. Megmondtam, nem írom alá, mert nagyon ideges vagyok, és a szemüvegem sincs velem, nem tudom elolvasni, mit írok alá. Rám nézett a főnököm, annyit mondott: nem én mondtam ki a neved. Leszarom, mondtam, hogy ki mondta ki a nevem, az a lényeg, hogy itt ülök, és tényleg ezt megcsináljátok velem ennyi év után. A hölgy elkezdte volna sorolni, mi van a papírban, de mondtam, hogy hagyja, mind jobban járunk, hogy ha én most hazamegyek, kidühöngöm magam, aztán majd holnap bejövök megint, hozom a szemüvegem. Azt mondták, jól van, menjél haza.”

 

Ki utazhat a vonaton?

Ez a férfi az elsők között volt, akit a gazdasági helyzetre hivatkozva elbocsátott a Magyarországon 8 ezer embert foglalkoztató Continental makói cége, az autókba gumialkatrészeket gyártó Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. Azóta – a szakszervezet becslése szerint – mintegy száz embertől vált meg a gyár.

Tavaly nyáron a kft. akkori vezetése egyoldalúan felmondta a 23 éve érvényes kollektív szerződést arra hivatkozva, hogy az elavult. A makói üzemben működő három szakszervezet egyike, a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) tiltakozott az egyoldalú lépés ellen: előbb kétórás figyelmeztető, majd nyolcórás, egynapos, végül nonstop sztrájkot szervezett. Nem béremelésért akcióztak, hanem a munkakörülmények javításáért, így a régebb óta ott dolgozóknak járó kedvezményekért, amelyeket a felmondott szerződés garantált – és az ellen, hogy az üzem kitolhassa a munkaidőkeretet, a cég számára a korábbiaknál sokkal kedvezőbben variálva a túlmunkát, amire a munka törvénykönyvének 2018-as módosítása, majd a tavaly áprilisi, „második rabszolgatörvényként” emlegetett kormányrendelet ad lehetőséget.

A munkabeszüntetés hírére előbb a győri Audi-gyár szakszervezete ajánlott pénzbeli támogatást a makóiaknak, majd a Continental szegedi, veszprémi telephelyén működő szakszervezetek. Sorra nyilvánították ki szolidaritásukat buszvezetők, tanárok, köztisztviselők, börtönőrök, és megannyi szakszervezet – nem így a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynek a tagszervezete az MGSZ. A harmadik napon a Continental abban állapodott meg a sztrájkolókkal, hogy az év végéig visszaállítják a felmondott kollektív szerződést, és tárgyalnak az új megalkotásáról (lásd: „A csapágy is szétkopik”, Magyar Narancs, 2021. április 1.).

Május elsejével új ügyvezető érkezett a kft.-hez, Szűrszabó Levente. Amikor az üzemudvaron mondott beszédében olyan hasonlatot használt, hogy „aki nem akar ezen a vonaton utazni, az le is szállhat”, azok, akik részt vettek a sztrájkban, úgy gondolták, ez nekik szóló üzenet lehet. Hajdú Roland, az MGSZ titkára azt mondja, akkor megvédte az ügyvezetőt, aki addig segítőkésznek mutatkozott a felvetett problémák megoldásában. Az MGSZ az új ügyvezetőtől időt kért a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokra, mert épp tisztújítás zajlott. A szakszervezet jelezte, hogy szeptemberben kezdené az egyeztetést erről, ám a cég már júliusban meghívást küldött a tárgyalás folytatására. És abban a hónapban kiderült az is, hogyan kell értelmezni a vonatos hasonlatot: azok utaznak tovább, akiket a masiniszta szívesen lát fönn, és azok szállnak le, akiket leszállít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.