Sztrájk utáni elbocsátások a makói gumigyárban

„Kellett nektek pattogni”

Belpol

A makói gumigyári munkások tavaszi sztrájkjával buszvezetők, tanárok, börtönőrök, köztisztviselők is szolidarizáltak. A cégvezetés meghátrált, visszaállította a régi kollektív szerződést. Júliusban aztán létszámcsökkentés kezdődött, s az jellemzően azokat érintette, akik részt vettek a sztrájkban.

„Délelőttös műszakban az utolsó, 18. fűtés közben odajött a közvetlen főnököm, kérte, menjek vele. Kérdeztem, miért, de azt mondta, majd a HR-es kolléganő megmondja. Azt hittem, az ukrán srácokkal van gond, akiket betanítottam, mert az egyik emlegette korábban, hogy el akar menni, és aztán aznap már nem is jött” – idézi föl elbocsátását a negyvenes éveiben járó férfi, aki a makói gumigyár vulkanizálójában dolgozott az ezredforduló óta. „Bementünk az irodába, a főnököm azonnal leült. A HR-es meg elkezdte mondani, hogy ugye, tudom, milyen a gazdasági helyzet, emiatt döntésekre kényszerültek, ami sajnos engem is érint. Nehogy azt gondoljam, hogy a munkámmal lenne gond, mert az tényleg kiemelkedő. Odaadta a papírt, mutatta, hol kell aláírni. Néztem a kezem, ahogy remeg, a tollat sem tudtam megfogni. Megmondtam, nem írom alá, mert nagyon ideges vagyok, és a szemüvegem sincs velem, nem tudom elolvasni, mit írok alá. Rám nézett a főnököm, annyit mondott: nem én mondtam ki a neved. Leszarom, mondtam, hogy ki mondta ki a nevem, az a lényeg, hogy itt ülök, és tényleg ezt megcsináljátok velem ennyi év után. A hölgy elkezdte volna sorolni, mi van a papírban, de mondtam, hogy hagyja, mind jobban járunk, hogy ha én most hazamegyek, kidühöngöm magam, aztán majd holnap bejövök megint, hozom a szemüvegem. Azt mondták, jól van, menjél haza.”

 

Ki utazhat a vonaton?

Ez a férfi az elsők között volt, akit a gazdasági helyzetre hivatkozva elbocsátott a Magyarországon 8 ezer embert foglalkoztató Continental makói cége, az autókba gumialkatrészeket gyártó Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. Azóta – a szakszervezet becslése szerint – mintegy száz embertől vált meg a gyár.

Tavaly nyáron a kft. akkori vezetése egyoldalúan felmondta a 23 éve érvényes kollektív szerződést arra hivatkozva, hogy az elavult. A makói üzemben működő három szakszervezet egyike, a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSZ) tiltakozott az egyoldalú lépés ellen: előbb kétórás figyelmeztető, majd nyolcórás, egynapos, végül nonstop sztrájkot szervezett. Nem béremelésért akcióztak, hanem a munkakörülmények javításáért, így a régebb óta ott dolgozóknak járó kedvezményekért, amelyeket a felmondott szerződés garantált – és az ellen, hogy az üzem kitolhassa a munkaidőkeretet, a cég számára a korábbiaknál sokkal kedvezőbben variálva a túlmunkát, amire a munka törvénykönyvének 2018-as módosítása, majd a tavaly áprilisi, „második rabszolgatörvényként” emlegetett kormányrendelet ad lehetőséget.

A munkabeszüntetés hírére előbb a győri Audi-gyár szakszervezete ajánlott pénzbeli támogatást a makóiaknak, majd a Continental szegedi, veszprémi telephelyén működő szakszervezetek. Sorra nyilvánították ki szolidaritásukat buszvezetők, tanárok, köztisztviselők, börtönőrök, és megannyi szakszervezet – nem így a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynek a tagszervezete az MGSZ. A harmadik napon a Continental abban állapodott meg a sztrájkolókkal, hogy az év végéig visszaállítják a felmondott kollektív szerződést, és tárgyalnak az új megalkotásáról (lásd: „A csapágy is szétkopik”, Magyar Narancs, 2021. április 1.).

Május elsejével új ügyvezető érkezett a kft.-hez, Szűrszabó Levente. Amikor az üzemudvaron mondott beszédében olyan hasonlatot használt, hogy „aki nem akar ezen a vonaton utazni, az le is szállhat”, azok, akik részt vettek a sztrájkban, úgy gondolták, ez nekik szóló üzenet lehet. Hajdú Roland, az MGSZ titkára azt mondja, akkor megvédte az ügyvezetőt, aki addig segítőkésznek mutatkozott a felvetett problémák megoldásában. Az MGSZ az új ügyvezetőtől időt kért a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokra, mert épp tisztújítás zajlott. A szakszervezet jelezte, hogy szeptemberben kezdené az egyeztetést erről, ám a cég már júliusban meghívást küldött a tárgyalás folytatására. És abban a hónapban kiderült az is, hogyan kell értelmezni a vonatos hasonlatot: azok utaznak tovább, akiket a masiniszta szívesen lát fönn, és azok szállnak le, akiket leszállít.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.