Elsőfokú ítélet Lagzi Lajcsi áramlopási ügyében

Kerülő vezetékek

Belpol

A Budaörsi Járásbíróság 2 év 10 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte Galambos Lajost. Az elsőfokú ítélettel vélhetően belátható időn belül lezárulhat az az immár hat éve tartó büntetőeljárás, amelyet „Lagzi Lajcsi áramlopásaként” emlegetnek.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2015. szeptember 22-én őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akik „a közműszolgáltatók mérőeszközeit kikerülve vették igénybe a szolgáltatásokat”. A szimpla rendőrségi hír attól vált érdekessé, hogy a férfiak közül az egyik Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, a nő pedig a felesége volt. Az eljárás előzményeként május 15-én a rendőrség és a közműszolgáltatók közösen tartottak házkutatást Galambos mocsa-boldogasszonypusztai birtokán, illetve a tatai Boglárka lakóparkban, ahol „illegális áram-, gáz- és vízvételezés” nyomaira bukkantak. Az őrizetbe vételkor azzal gyanúsították a Galambos házaspárt, illetve a tatai ingatlan közös képviselőjét, hogy illegális közműbekötéseket építtettek ki, és csak minimális összegű közműdíjat fizettek.

Dáridó a börtönben

A mulatós sztár személye miatt, s mert Galambosékat kommandósok vitték el bilincsben, ráadásul pár nappal később a bíróság elrendelte a zenész és a felesége előzetes letartóztatását is, a nem különösebben izgalmas bűnügy látványos epizódokkal bővült. A bíróság szerint a letartóztatásra azért volt szükség, mert „okkal lehet tartani attól, hogy elrejtőznének, vagy a tanúk befolyásolásával veszélyeztetnék a nyomozás sikerét” – ezért sokan azt gondolhatták, hogy a zenész valóságos erőművet működtetett, vagy valami igazán „nagy balhéra” derült fény. Ehhez képest az ügyészség annyit közölt, hogy a hatóságok becslése alapján az előzetesben lévők 1,8–30 millió forint kárt okozhattak a közüzemi szolgáltatóknak – ami persze sok pénz, de annyira talán mégsem, hogy valóságos rendőrségi demonstrációt tartsanak miatta.

Nisóczi József, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a közműlopások meglehetősen gyakoriak, közöttük is az áramlopás a legelterjedtebb. „Ez a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, hiszen annyi elég, hogy a légvezetéket lekössék és bevigyék a házba. Az efféle kontár és életveszélyes módszerek főleg a szegényebb rétegek körében gyakoriak” – mondta a szóvivő. Gyakori az is, hogy a luxus energiaigényeket, például az úszómedence fűtését nem akarják kifizetni. Például úgy, hogy egy ház átadását követően – miután a tulajdonos a közműszolgáltatókkal megköti a szerződést, és azok felszerelik a mérőórát – a még könnyen hozzáférhető vezetéket a mérőóra megkerülésével újra kiépíttetik a villany- vagy a vízvezeték-szerelővel. „Az I. rendű vádlottak azon buktak le, hogy a nullához közelítő fogyasztási adatok keletkeztek az ingatlanokon. Mások erre is odafigyelnek. Találkoztam olyan esettel, amikor egy nagy energiaigényű cég úgy lopott áramot, hogy közben átlagos fogyasztást produkált. És vannak olyan esetek is, amikor nem a villanyszámlát akarják megspórolni. Például az átlagos családi házakban lévő kábítószer-ültetvények energiaellátását azért oldják meg lopott árammal, hogy ne keltsenek gyanút a túlzott fogyasztással” – mondta Nisóczi József.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk