Elsőfokú ítélet Lagzi Lajcsi áramlopási ügyében

Kerülő vezetékek

Belpol

A Budaörsi Járásbíróság 2 év 10 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte Galambos Lajost. Az elsőfokú ítélettel vélhetően belátható időn belül lezárulhat az az immár hat éve tartó büntetőeljárás, amelyet „Lagzi Lajcsi áramlopásaként” emlegetnek.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2015. szeptember 22-én őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akik „a közműszolgáltatók mérőeszközeit kikerülve vették igénybe a szolgáltatásokat”. A szimpla rendőrségi hír attól vált érdekessé, hogy a férfiak közül az egyik Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, a nő pedig a felesége volt. Az eljárás előzményeként május 15-én a rendőrség és a közműszolgáltatók közösen tartottak házkutatást Galambos mocsa-boldogasszonypusztai birtokán, illetve a tatai Boglárka lakóparkban, ahol „illegális áram-, gáz- és vízvételezés” nyomaira bukkantak. Az őrizetbe vételkor azzal gyanúsították a Galambos házaspárt, illetve a tatai ingatlan közös képviselőjét, hogy illegális közműbekötéseket építtettek ki, és csak minimális összegű közműdíjat fizettek.

Dáridó a börtönben

A mulatós sztár személye miatt, s mert Galambosékat kommandósok vitték el bilincsben, ráadásul pár nappal később a bíróság elrendelte a zenész és a felesége előzetes letartóztatását is, a nem különösebben izgalmas bűnügy látványos epizódokkal bővült. A bíróság szerint a letartóztatásra azért volt szükség, mert „okkal lehet tartani attól, hogy elrejtőznének, vagy a tanúk befolyásolásával veszélyeztetnék a nyomozás sikerét” – ezért sokan azt gondolhatták, hogy a zenész valóságos erőművet működtetett, vagy valami igazán „nagy balhéra” derült fény. Ehhez képest az ügyészség annyit közölt, hogy a hatóságok becslése alapján az előzetesben lévők 1,8–30 millió forint kárt okozhattak a közüzemi szolgáltatóknak – ami persze sok pénz, de annyira talán mégsem, hogy valóságos rendőrségi demonstrációt tartsanak miatta.

Nisóczi József, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a közműlopások meglehetősen gyakoriak, közöttük is az áramlopás a legelterjedtebb. „Ez a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, hiszen annyi elég, hogy a légvezetéket lekössék és bevigyék a házba. Az efféle kontár és életveszélyes módszerek főleg a szegényebb rétegek körében gyakoriak” – mondta a szóvivő. Gyakori az is, hogy a luxus energiaigényeket, például az úszómedence fűtését nem akarják kifizetni. Például úgy, hogy egy ház átadását követően – miután a tulajdonos a közműszolgáltatókkal megköti a szerződést, és azok felszerelik a mérőórát – a még könnyen hozzáférhető vezetéket a mérőóra megkerülésével újra kiépíttetik a villany- vagy a vízvezeték-szerelővel. „Az I. rendű vádlottak azon buktak le, hogy a nullához közelítő fogyasztási adatok keletkeztek az ingatlanokon. Mások erre is odafigyelnek. Találkoztam olyan esettel, amikor egy nagy energiaigényű cég úgy lopott áramot, hogy közben átlagos fogyasztást produkált. És vannak olyan esetek is, amikor nem a villanyszámlát akarják megspórolni. Például az átlagos családi házakban lévő kábítószer-ültetvények energiaellátását azért oldják meg lopott árammal, hogy ne keltsenek gyanút a túlzott fogyasztással” – mondta Nisóczi József.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.