Elsőfokú ítélet Lagzi Lajcsi áramlopási ügyében

Kerülő vezetékek

Belpol

A Budaörsi Járásbíróság 2 év 10 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte Galambos Lajost. Az elsőfokú ítélettel vélhetően belátható időn belül lezárulhat az az immár hat éve tartó büntetőeljárás, amelyet „Lagzi Lajcsi áramlopásaként” emlegetnek.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2015. szeptember 22-én őrizetbe vett két férfit és egy nőt, akik „a közműszolgáltatók mérőeszközeit kikerülve vették igénybe a szolgáltatásokat”. A szimpla rendőrségi hír attól vált érdekessé, hogy a férfiak közül az egyik Galambos Lajos, azaz Lagzi Lajcsi, a nő pedig a felesége volt. Az eljárás előzményeként május 15-én a rendőrség és a közműszolgáltatók közösen tartottak házkutatást Galambos mocsa-boldogasszonypusztai birtokán, illetve a tatai Boglárka lakóparkban, ahol „illegális áram-, gáz- és vízvételezés” nyomaira bukkantak. Az őrizetbe vételkor azzal gyanúsították a Galambos házaspárt, illetve a tatai ingatlan közös képviselőjét, hogy illegális közműbekötéseket építtettek ki, és csak minimális összegű közműdíjat fizettek.

Dáridó a börtönben

A mulatós sztár személye miatt, s mert Galambosékat kommandósok vitték el bilincsben, ráadásul pár nappal később a bíróság elrendelte a zenész és a felesége előzetes letartóztatását is, a nem különösebben izgalmas bűnügy látványos epizódokkal bővült. A bíróság szerint a letartóztatásra azért volt szükség, mert „okkal lehet tartani attól, hogy elrejtőznének, vagy a tanúk befolyásolásával veszélyeztetnék a nyomozás sikerét” – ezért sokan azt gondolhatták, hogy a zenész valóságos erőművet működtetett, vagy valami igazán „nagy balhéra” derült fény. Ehhez képest az ügyészség annyit közölt, hogy a hatóságok becslése alapján az előzetesben lévők 1,8–30 millió forint kárt okozhattak a közüzemi szolgáltatóknak – ami persze sok pénz, de annyira talán mégsem, hogy valóságos rendőrségi demonstrációt tartsanak miatta.

Nisóczi József, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a közműlopások meglehetősen gyakoriak, közöttük is az áramlopás a legelterjedtebb. „Ez a legkönnyebben hozzáférhető energiaforrás, hiszen annyi elég, hogy a légvezetéket lekössék és bevigyék a házba. Az efféle kontár és életveszélyes módszerek főleg a szegényebb rétegek körében gyakoriak” – mondta a szóvivő. Gyakori az is, hogy a luxus energiaigényeket, például az úszómedence fűtését nem akarják kifizetni. Például úgy, hogy egy ház átadását követően – miután a tulajdonos a közműszolgáltatókkal megköti a szerződést, és azok felszerelik a mérőórát – a még könnyen hozzáférhető vezetéket a mérőóra megkerülésével újra kiépíttetik a villany- vagy a vízvezeték-szerelővel. „Az I. rendű vádlottak azon buktak le, hogy a nullához közelítő fogyasztási adatok keletkeztek az ingatlanokon. Mások erre is odafigyelnek. Találkoztam olyan esettel, amikor egy nagy energiaigényű cég úgy lopott áramot, hogy közben átlagos fogyasztást produkált. És vannak olyan esetek is, amikor nem a villanyszámlát akarják megspórolni. Például az átlagos családi házakban lévő kábítószer-ültetvények energiaellátását azért oldják meg lopott árammal, hogy ne keltsenek gyanút a túlzott fogyasztással” – mondta Nisóczi József.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.